Átadták a génbanki állomást Kétegyházán - galériával

A szakmai nap ünnepélyes megnyitóján elhangzott: az Alföldi ASzC Pálfi György Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium jogelődje rendelkezett valamennyi őshonosként védett állatfaj tartásához szükséges feltétellel, így aztán a Földművelésügyi Minisztérium és a Haszonállat Génmegőrzési Központ döntése alapján génmegőrző is lett. A program 2020-ban az Alföldi Agrárszakképzési Centrum megalakulásával új lendületet kapott; nemcsak az őshonos állatfajták beszerzése és tenyésztése, hanem az állatférőhelyek és a technológia bővítése, korszerűsítése is végbement.

 Jelenleg nóniusz lovak, kárpáti borzderes szarvasmarhák, mokány szarvasmarhák, magyar parlagi kecskék, cikta juhok, fekete mangalica sertések, erdélyi kopasznyakú kendermagos tyúkok, erdélyi kopasznyakú fekete tyúkok, magyar óriásnyulak, sárga magyar tyúkok, foglyok, bronzpulykák és gyöngytyúkok élnek a kétegyházi génbanki állomáson. 

Az iskola Márványtermében Dr. Horváth József, az Alföldi ASzC főigazgatója mondott elsőként köszöntőt. Kiemelte,  programjukban a tradíciók megőrzése és az innováció egyaránt megjelenik. Megőrzik az őshonos állatfajtákat, egyúttal biztosítják a lehetőséget a génállomány fejlesztésére, javítására, erősítésére a mindenkori agrárminisztérium támogatásával. 

Dr. Rákócziné Tripon Emese polgármester hozzáfűzte, a település vezetőjeként és agrármérnökként is pontosan tisztában van azzal, mennyire fontos az értékmegőrzés. Büszke az intézményre, és bízik abban, hogy a jövőben is jól gazdálkodnak majd az érintettek az adottságokkal.

Dr. Rákóczi Attila, a Békés Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója hangsúlyozta, a 21. század mezőgazdaságára egyaránt jellemző a digitalizáció, a precízió, a mesterséges intelligencia használata, valamint a hagyományos, őshonos fajták, a genetikailag nem módosított növények és állatok jelenléte. 

– Magyarország a génmegőrzés élharcosa, ami az állatok vonatkozásában is nagyon fontos. Azt kívánom, hogy a kétegyházi iskola génbankja ne csak a térség, hanem az egész ország hasznára is váljon – tette hozzá. 

Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a globális folyamatokra is kitekintve elmondta, ökológiai rendszerünkben nagy változás ment végbe, mintegy egymillió fajt veszélyeztet kihalás, az elmúlt száz évben a növényi genetikai erőforrásaink 75 százalékát elveszítettük. Számolni kell a klímaváltozással, a különböző betegségek terjedésével, az élelmiszerválsággal is, ami aláhúzza a tényleges cselekvés, a génmegőrzés, a biológiai sokféleség fenntartásának fontosságát.

Dr. Eiben Csilla, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ tudományos főmunkatársának szakmai előadása után ünnepélyes keretek között átadták a génbanki állomást. Gyarmathy Zsolt igazgató kiemelte, hosszú éveken át tartó program mérföldkövéhez érkeztek; Kétegyháza felkerült egy nemzetközileg is elismert program jegyzett térképére. 

– A régi-új ház, amely mellett eljöttünk, lebontásra ítélt épület volt, de megláttuk benne a lehetőséget, felújítottuk, juh-lak, nyúl-lak lett. Az állattartó telep feliratát is büszkén olvashatjuk; ez az épület az 1990-es évek elején létesült, majd 2021-ben kiegészült a madárházzal, amelyet már a génmegőrzésre elkülönített összegből újítottunk fel. Kialakítottuk a kétállású, zárt rendszerű fejőházat, valamint tavaly modernizáltuk a szarvasmarhakarámot és már a következő feladaton is gondolkodunk – tette hozzá Gyarmathy Zsolt, mielőtt Szabó György tangazdaság-vezető bemutatta a génbankot és az állatállományt.