Szent Henrik császár emléke tovább él Eleken, két kerek évfordulót ünnepelnek idén

1724-ben német, pontosabban frank telepesek érkeztek Elekre Németország azon részéről, melyet Frankföldnek nevezhetünk. Ament Andor helytörténeti műve felsorolja az eleki „pionírokat.” Az első eleki telepesek egyike volt Heinrich Hammer, aki a Mulfingen nevű német helységből érkezett hazánkba. Családja az 1920-as években harangot adományozott az ő emlékére Elek templomának, és Heinrich Hammer égi pártfogójáról, Szent Henrikről nevezte el azt. A harangot Slezák László készítette, 1929-ben szentelte föl Glattfelder Gyula püspök, miként ezt Vígh Károly és Kerekes Anna helytörténeti írásaiból is megtudhatjuk. De ki volt Szent Henrik, akiről a harangot elnevezték?

Eleken harang őrzi Szent Henrik emlékét

Szent Henrik elsősorban azért jelentős a magyarság számára, mert fivére volt Boldog Gizella királynénak, sógora Szent Istvánnak, az első magyar királynak és nagybátyja Szent Imre hercegnek. Henrik 1002-ben emelkedett a német királyi trónra, 1014-ben császárrá koronázta őt a pápa. 1007-ben, a magyarok érsekének jelenlétében keresztülvitte a bambergi püspökség megalapítását. Az István király és Henrik császár közötti békés viszony nyilván hozzájárult a fiatal magyar királyság megerősödéséhez. Henrik császár 1024. július 13-án halt meg, mennyei születésnapjának tehát idén van az 1000. évfordulója. Magyarországon kevéssé jellemző a tisztelete, éppen ezért említésre méltó, hogy a dél-alföldi Eleken is harang őrzi Szent István sógorának emlékezetét.

1146-ban szentté avatták a legendás császárt

Henrikkel szemben kritikát is megfogalmaztak a kortársak, ugyanakkor már életében is jámbornak nevezték. Hű maradt feleségéhez, Kunigundához, akivel egyébként gyermektelen volt a házassága. Kortárs forrás szerint szegények segítségét is vállalta az uralkodópár. Uralmának fontos eseményei Szűz Mária születésnapjára, szeptember 8-ára estek. Henrik lelkileg igényes emberként áll előttünk, aki oklevele tanúsága szerint számon tartotta, hogy Krisztus megítéli őt tettei szerint. 1146-ban avatta őt szentté III. Jenő pápa. Legendái közül külön emlékezetes, mely a császár gyógyulásáról szól. Henriknek veseköve lehetett. A legenda szerint Szent Benedek álmában kioperálta a császár testéből a követ, és az uralkodó kezébe helyezte. Amikor a császár fölébredt álmából, kezében találta a követ.

Július 13-án lesz Szent Henrik halálának 1000. évfordulója

Eleken Sarlós Boldogasszony a katolikus templom védőszentje: ez az ünnep július 2-án van. Idén azonban kicsit később, július 14-én ünneplik a templom búcsúját. Szép, hogy az ünnep idén majdnem egybeesik az egyik eleki harang névadója, Szent Henrik halálának 1000. évfordulójával. E sorok írója örömmel emlékezik minderre, hisz a harangot alapító Hammer család leszármazottja.