Két előadással indult a nagyszabású konferencia Békéscsabán

A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület által Békéscsabára, Személyes források – megélt történelem címmel szervezett éves konferencia keretében a plenáris ülést a Csabagyöngye Kulturális Központban tartották két előadással csütörtökön. Megkezdődtek a szekcióülések is, amelyeknek a Munkácsy Negyed intézményei – a Békés Megyei Könyvtár, a Békéscsabai Napsugár Bábszínház és a Munkácsy Mihály Múzeum – adnak otthont szombatig.

Megnyitották a konferenciát, majd jött két előadás

A megnyitón Dobszay Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének szakembere, a Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület elnöke a konferencia fontosságáról elmondta, hogy azzal szeretnék összefogni a tagságot, erősíteni a kapcsolatokat, illetve így betekintést nyerhetnek egy-egy város életébe is. Békéscsabán először jár a konferencia. 

Varga Tamás, Békéscsaba alpolgármestere elmondta: a város büszke arra, hogy ide érkezett a Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület eseménye, és emlékeztetett, hogy ez a nyár bővelkedett hasonló konferenciákban, megemlítette a matematikusok Rátz László Vándorgyűlését és a Szent György Lovagrend nyári egyetemét. Beszélt arról, hogy Békéscsaba híres a csabai kolbászról, valamint a település a festőfejedelem, Munkácsy Mihály városa is, idén zárul a Munkácsy Negyed kialakítása.  

A történész levelesládája

Kövér György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének szakembere A történész levelesládája címmel tartott előadást. Felvetette, hogy a levelek tanulmányozásával mennyire sértenek a kutatók privát szférát, beleláthatnak a nem objektív dokumentumok révén a feladók és a címzettek életébe is.

Kutatta Domanovszky Sándor levelezését, azokat az iratokat, amelyeket Angyal Dávid, Hóman Bálint, Szekfű Gyula, Mályusz Elemér és Wellmann Imre számára írt, illetve amelyeket ő kapott tőlük. Figyelt arra, hogy a megszólítások és a levélzárások miként alakultak az idők során, hogy azok mire utalhattak, volt-e például fölé- vagy alárendeltségi viszony közöttük. Azt is nézte, hogy a levelezés mennyire szimmetrikus, azaz milyen arányban voltak a küldött és kapott levelek.

Kalandozások a személyes források útvesztőiben

Kihívások, kelepcék, zsákutcák: Kalandozások a személyes források útvesztőiben címmel Kovács Éva, a Társadalomtudományi Központ és a Holokauszt Tanulmányok Bécsi Wiesenthal Intézetének szakembere tartott előadást. Beszélt Jaques Presser történészről, aki tizenöt éven át dolgozott a holland holokauszt történetének megírásán, rengeteg dokumentumot tanulmányozott. Ő nevezte ego-dokumentumoknak az önéletrajzokat, az emlékiratokat, a naplókat, a leveleket.

Az előadásában több általános kérdést is felvetett. Például azt, hogy mit lehet kezdeni azzal a történettel, amikor csak egy tanú van. Ezzel szemben kérdés az is, hogy mit lehet kezdeni azzal, amikor rengeteg személyes forrás van ugyanarról a történetről, de mögötte van a politika is. Felvetette, hogy milyen utak vezethetnek ahhoz, hogy személyesből megszületik egy egész csoport elbeszélése.