Miért nem ítélték el Bajcsy-Zsilinszky Endrét és testvérét?

Nagyszabású konferenciát szervezett csütörtöktől szombatig Békéscsabán a Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület, a szekcióüléseknek a Munkácsy Negyed intézményei adtak helyt. Ennek keretében tartott előadást pénteken a Napsugár bábszínházban, az Urszinyi-Beliczey-kúriában Bartha Ákos, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének szakembere Az Áchim-ügy hosszú árnya: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Békéscsaba címmel.

Feszültségek jellemezték Békéscsabát abban a korban

Felidézte, hogy Bajcsy-Zsilinszky Endre 1886-ban Szarvason született, de gyermek- és fiatalkorát jelentős részben Békéscsabán töltötte. Édesapja Zsilinszky Endre tanár, gazdálkodó, nagybátyja pedig Zsilinszky Mihály tanár, történész, politikus – egy időben államtitkár is – volt. Bajcsy-Zsilinszky Endre 1910-ben tért vissza Békéscsabára, ügyvédjelölt volt, közben pedig csődbe ment a család. 

Az időszakot Békéscsabán feszültségek jellemezték. A parasztpolitikus Áchim L. András olykor olajat öntött a tűzre, és volt például, hogy megverte a vasútállomáson aktuális ellenfelét, Szeberényi Lajos Zsigmond evangélikus lelkészt. Bár az Áchim és a Zsilinszky család is eredendően szlovák származású volt és földműveléssel foglalkozott, teljesen más habitus és identitás jellemezte őket. Fénykorát élte a zugújságírás, a vesztegetés, mindkét csapat élt ezzel a módszerrel.

Mindössze hárman voltak a helyszínen, kétféleképpen vallottak

A szikra akkor pattant ki, amikor egy 1911. május 13-ai cikkben megszellőztették Zsilinszky Endre panamaügyeit. A két fiú, az akkor 25 éves Bajcsy-Zsilinszky Endre és testvére, Gábor elmentek május 14-én, vasárnap reggel ezért kutyakorbáccsal, bottal, pisztollyal felszerelkezve Áchim L. András Mészáros – manapság pont a parasztpolitikus nevét viselő – utcai otthonába, hogy elégtételt vegyenek. Kérdés persze, hogy mit érthettek vajon elégtételen. A helyszínen mindössze hárman voltak: Áchim, valamint a két Zsilinszky fiú. Arról, hogy mi történt a kialakult vita hevében, két verzió látott napvilágot.

• Az egyik verzió szerint Áchim L. András fojtogatta Bajcsy-Zsilinszky Endrét, és Gábor ezért lőtte meg.
• A másik változat szerint Áchim L. András pont menekült, amikor hátulról többször meglőtték.

Az biztos, hogy az akkor 40 éves Áchim L. András másnap, 1911. május 15-én belehalt a sérüléseibe, és lincshangulat alakult ki. A Zsilinszky testvéreket letartóztatták, visszavitték őket helyszíni szemlére, majd fogdára kerültek. Az eljárás azonban hemzsegett a hibáktól. A Zsilinszky fiúk másfél napot tölthettek együtt – ide-oda küldözgették őket Gyula és Békéscsaba között, szabadlábon voltak –, egyeztethették későbbi vallomásaikat, amelyekben egyébként ugyanazokat a szavakat is használták. Áchim halála előtt beszélt arról, szerinte mi történt. 

Két alkalommal is felmentették Bajcsy-Zsilinszky Endrét és testvérét

Az előadó szerint a Zsilinszky fiúk számára nagy szerencse, hogy abban a korszakban ezeket az ügyeket esküdtbíróság tárgyalta. Napvilágot látott egy szakvélemény, amelyben azt írták, hogy a testvérek hivatkozhatnának akár jogos védelemre is. Hiába nem állt jól a széna a fiúk számára, a vádbeszéd során fura módon az ügyész nem kérte az elítélésüket, a védőbeszédet pedig arra építették fel, hogy a testvérek igazából megöltek egy zsarnokot, elhozva ezzel a szabadságot Békéscsaba számára.

Az esküdtbíróság felmentette a Zsilinszky fiúkat. Nagy felzúdulást váltott ki az eset, a sajtó arról írt, hogy legalizálták a gyilkosságot, ha nézeteltérésről van szó, illetve abszurdnak mondták, hogy magánlaksértés esetén hogyan lehet önvédelmet megállapítani. A Kúria megsemmisítette a gyulai bíróság ítéletét. Aztán Budapesten állt bíróság elé a két testvér, ám immár nem – halálbüntetéssel is sújtható – emberölés, hanem halált okozó testi sértés miatt. A közhangulat a fiúk számára most sem kedvezett, ám ezúttal is felmentő ítélet született, 1912 májusában emelkedett jogerőre.

Mindig csak annyit mondott, hogy őt a magyar bíróság mentette fel

Bajcsy-Zsilinszky Endre későbbi politikai pályafutását mindig beárnyékolta az eset. Aktuális ellenfelei, pártállástól függetlenül folyamatosan, újra és újra felhozták az ügyet, ő azonban csak annyit mondott erre, hogy őt a magyar bíróság mentette fel. A szakember, Bartha Ákos szerint a Zsilinszky fiúkat magánlaksértés és emberölés miatt el kellett volna ítélni, és így el sem kezdődhetett volna később Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai pályafutása – és az előadás sem született volna meg.