2024.09.27. 19:37
Átadták a kishidat a Munkácsy Negyedben, felavatták az Ásító inas szobrot – videóval, galériával
Fúvószenekar játszott, mazsorettek vonultak, hordót gurítottak a József Attila és a Deák utcát összekötő kishídnál. Azaz ünnepélyes keretek között pénteken, a Munkácsy Fesztivál részeként átadták a kishidat a Munkácsy Negyedben. Felavatták az Ásító inas szobrot is, Miklya Gábor alkotása a Derkovits sori hídfőnél kapott helyet.
Átadták a kishidat a Munkácsy Negyedben, amely a Modern Városok Program keretében, a Munkácsy Negyed kialakítását célzó projekt keretében készült el. A korábbi kishidat nagyjából egy évvel ezelőtt zárták le, majd bontották el, ezt követően építettek egy vadonatújat a József Attila és a Deák utca közé. A mintegy 150 millió forintos beruházás során az előzőnél szélesebb hidat létesítettek, így nemcsak a gyalogosok, hanem a kerékpárosok is átkelhetnek rajta szabályosan. A közepén fut a kerékpárút, a két oldala pedig a járókelők rendelkezésére áll.
Átadták a kishidat a Munkácsy Negyedben
A pénteki átadás során megtöltötték az érdeklődők a Derkovits és az Árpád sort egyaránt, a térzene során közreműködött a Körösparti Vasutas Koncert Fúvószenekar és a Viharsarki Mazsorett és Táncsport Egyesület. Szarvas Péter polgármester elmondta: elhárult minden akadály, megérkezett minden engedély, így átadták a kishidat a Munkácsy Negyedben, amely szeptember 29-étől a kórházalapító Réthy Pál nevét viseli.
Beszél arról, hogy a mostani híd helyén 1901-ben fahidat építtettek a település vezetői, ennek helyére egy vasbeton hidat emeltek 1936-ban Csaba Gyula tervei alapján, az a létesítmény egészen 2023-ig szolgálta a békéscsabaiakat, a közlekedőket. Úgy véli, hogy az újjáépített kishíd a Munkácsy Negyed ékessége, a korábbinál lényegesen szélesebb, ami azt jelenti, hogy megférnek egymás mellett a gyalogosok és a kerékpárosok.
Az elmúlt években három hidat építettek: az Orosházi úti Erzsébet hidat, a Kiss Ernő és a Kórház utcákat összekötő Sztraka Ernő hidat, valamint a most átadottat. Kiemelte, miszerint a híd jelkép, és ahogy összeköt két partot, úgy utal az emberi kézfogásra, a szövetségre, a békességre.
Átadták a kishidat a Munkácsy Negyedben, felavatták az Ásító inas szobrot
Fotók: Kiss ZoltánHerczeg Tamás országgyűlési képviselő szólt a Modern Városok Programról, hogy azzal Békéscsaba esetében három célt fogalmaztak meg, ezek egyike, hogy az életminőséget javítsák. Sorolta, hogy a Munkácsy Negyed kiépítése során mi valósult meg, megemlítette többek között a megújult és újjáépített hidakat, a köztéri szobrokat, a kívül és belül egyaránt megújult Munkácsy Emlékházat és a korszerűsített Omaszta-parkot, azt, hogy bábszínházat építettek. A kishíd kapcsán hangsúlyozta: valaminek az értéke akkor érződik, amikor nincs. A kishidat az elbontása után mindenki hiányolta, hiszen a közlekedés lényeges része. Egy olyan kishíd született, amelyre minden békéscsabai büszke lehet, ezzel is őrzik Munkácsy Mihály örökségét a városban.
A Gál Ferenc Egyetem rektora, dr. Dux László – akinek felmenői között van Réthy Pál és Sztraka Ernő is – beszélt a családról, arról, hogy mennyiben járultak hozzá Békéscsaba fejlődéséhez. Ő is megerősítette, hogy a hidak generációkat, kultúrákat, közösségeket kötnek össze.
Felavatták az Ásító inas szobrot a Derkovits sori hídfőnél
Miklya Gábor szobra, az Ásító inas lett az ötödik, a Munkácsy Negyed kialakítását célzó projekt keretében elkészült köztéri alkotás. Korábban átadták, leleplezték
- Boros Péter művét, Munkácsy Mihály egészalakos szobrát a múzeumnál;
- Prisztavok Tibor remekét, a Rőzsehordót az Aradi vértanúk ligetében;
- Miklya Gábor művét, a Kisasszonyt az Omaszta-parkban, a Munkácsy Emlékháznál;
- Széri-Varga Géza a Köpülő asszony a bábok ölelésében című alkotását a Napsugár bábszínház előtti Beliczey-kertben.
Gyarmati Gabriella, a Munkácsy Mihály Múzeum művészettörténésze aláhúzta, miszerint egy-egy szoborállítás befektetést jelent a jövőbe, hiszen generációk élveznek egy-egy alkotást. Hozzátette: heroikus vállalásnak tűnt, hogy öt köztéri alkotást hoznak létre a Munkácsy Negyedben.
Ismertette a békéscsabai származású művész, Miklya Gábor pályafutását, akinek a világ minden részén találhatók művei, Európától az Egyesült Államokig. Az Ásító inas kapcsán két verzióban gondolkodott. Nem kívánta imitálni a festményt, inkább kiszakította az alakot a környezetéből. Ezzel életre keltette a figurát, a festményről ismert – ahogy fogalmazott – legendát. A szakember szólt Munkácsy Mihályról is, aki egy self-made man volt, azaz magának köszönhette, hogy változtatott a sorsán, illetve akinek Békéscsaba volt az igazi otthona.
Látványos lampionos felvonulás indult az Élővíz-csatornán
Azt követően, hogy átadták a kishidat a Munkácsy Negyedben, illetve felavatták az Ásító inas szobrot, sokan fotózkodtak a helyszínen. Majd a korlátok mellé és a vízpartra gyűltek, ugyanis igazi látványosság kezdődött. A Csabagyöngye Kulturális Központ elől Szent Mihály-nap apropóján lampionos felvonulás indult kenukkal a vízen, a résztvevők átkeltek a kishíd alatt is.