Tíz ingyenes és kihagyhatatlan látnivaló Békésben

Békés vármegye bővelkedik kincsekben, erre példa, hogy immár rengeteg különlegesség kapott helyet a Békés vármegyei értéktárban is. Ezek között vannak természeti, történelmi, kulturális értékek. Akár a pénztárcát is otthon lehet hagyni, a sétára, túrázásra alkalmas cipőt azonban be kell rakni a bőröndbe. A békéscsabai Tourinform-iroda szakembereinek segítségével tíz kihagyhatatlan, ráadásul ingyenes látnivalót vettünk sorba. 

Tíz ingyenes, kihagyhatatlan látnivalót szedtünk össze

1. Szoborsétány az Élővíz-csatorna mentén – Békéscsaba
2. CsabaPark – Békéscsaba
3. A 150 éves városháza – Békéscsaba
4. 1848-49-es honvédtiszti emlékhely – Gyula
5. Szent Miklós román ortodox katedrális – Gyula
6. Sámson vár – Doboz
7. Wenckheim-kastélypark – Szabadkígyós
8. Történelmi emlékút és Országközép – Szarvas
9. Sóhajok hídja – Gyomaendrőd
10. Kardoskúti Fehértó – Kardoskút

És akkor lássuk valamelyest részletesebben is, hogy miért célszerű felkeresni ezeket az ingyenes, tényleg kihagyhatatlan helyszíneket.

Szoborsétány az Élővíz-csatorna mentén – Békéscsaba

Békéscsaba nem csak a csabai kolbászról híres, hiszen a festőfejedelem, Munkácsy Mihály városa is. Ennek fényében alakították ki a Munkácsy Negyedet, és ennek fontos részét képezi az Élővíz-csatorna mentén, az Árpád soron lévő, a strandtól a malomig tartó szoborsétány. A 70-es években kialakított szoborparkbanneves képzőművészek olyan munkái láthatóak, melyek Békéscsabához kötődő híres személyiségeknek állítanak emléket, Áchim L. Andrásnak, Lipták Andrásnak, Haán Lajosnak, Munkácsy Mihálynak, Gyóni Gézának, József Attilának, Móricz Zsigmondnak, Bartók Bélának és Kodály Zoltánnak. A szoborsétányhoz tartozik Borsos Miklós 1981-ben felállított, A múzsa című alkotása is.

CsabaPark – Békéscsaba

A 43 hektáros CsabaPark két irányból is megközelíthető: a Gyulai útról és a Körte sorról. Egyrészt rendezvényeknek ad helyet, de lehetőséget nyújt a kikapcsolódásra is, akár egy sétára a parkerdő területén, ösvényein, akár a sportolásra a megannyi kondiparknak és futópályának köszönhetően. Két ingyenes tematikus játszóteret ugyancsak kialakítottak a területen. A Körte sori oldalon található egy csónakázó tó, illetve itt jött létre az a kalandpark, amelynek egyes elemei térítés ellenében vehetők igénybe, de nyitvatartási időben a dombon épült 14 méter magas kilátó szintén ingyenesen látogatható, és onnan csodálatos kilátás nyílik Békéscsabára.

A 150 éves városháza épülete – Békéscsaba

A békéscsabai városháza Szent István tér 7. szám alatti épülete több mint 150 éves, 1873-ban avatták fel. Békéscsaba díszpolgára, Sztraka Ernő tervezte, ezeket a dokumentumokat pedig a kor híres építésze, Ybl Miklós véleményezte. Különleges a díszterme, amelyet 16 festmény díszít. Érdekesség, hogy a festmények helyét meghatározó díszítő boltíveket az eredeti épülettel együtt kialakították. A képek döntő része viszont csak az 1980-as években készült el: azok révén megismerhető Békéscsaba története, illetve azokon csabai hírességek szerepelnek. A városháza árkádsora ugyancsak említésre méltó: rengeteg emléktábla kapott itt helyet, és azok feliratait olvasva szintén fellapozható lényegében Békéscsaba történelemkönyve.

1848-49-es honvédtiszti emlékhely – Gyula

A gyulai vár mellett lelhető fel az 1848-49-es honvédtiszti emlékhely, amely a világosi fegyverletételnek állít emléket. A leírás szerint az 1849. augusztus 13-ai világosi fegyverletétel során az aradi tábornokok közül tízen, valamint a tisztek jelentős része Gyulán várta be az osztrák félnek való átadást. Az orosz katonák 1849. augusztus 23-án adták át a tiszteket az osztrákoknak, és a tisztek fegyverletétele itt, ezen a helyszínen történt meg. A területen kialakított szoborcsoport alapja kör alakú, a térkő, a kavicssáv és a zöld fű nem véletlenül lett így kialakítva: a kokárdát mintázza. Az oszlopokon megtekinthetők az 1848/49-es események szimbólumai is többek között.

Szent Miklós román ortodox katedrális – Gyula

A Szent Miklós román ortodox katedrális Gyula belvárosában található, számos egyéb látnivaló mellett, a város kulturális örökségének egyik műemléke. A leírások szerint az első román ortodox templomot 1721-ben építették, fából. A jelenlegi templom építése 10 évig tartott, 1812-ben fejezték be, a torony viszont csak sokkal később, 1854-ben készült el. A tornyon látható kereszt 42 méteres magasságban van. A klasszicista, késő barokk stílusú templomban található ikonosztáz valódi képzőművészeti remekműnek számít. A szentképek Arsa Teodorovici alkotásai, az ikonokat fából faragott arannyal bevont rózsamotívum díszíti.

Sámson vár – Doboz

A Sámson vár, pontosabban annak feltételezett helyére épült kaputorony akár Dobozról, akár Doboz-Szanazugból megközelíthető egy erdei kirándulás során, a piros túraútvonalon haladva. A Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő Árpád-kori földvár vélhetően menedékhelyként szolgált, és az erődítés két részből állt, egy külső és egy belső várból. Az elmúlt évtizedekben többen is kutattak a területen, és a jelenleg a helyszínen található épület 2006-ban épült. Érdekes az a sztori is, hogy miért nevezik Sámson várnak az erődítményt, illetve, hogy ki is volt Sámson, miért állt rablóvezérnek és aprította a környékben a törököt.

Wenckheim-kastélypark – Szabadkígyós

Bár a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyban van belépő, a felújított rezidenciát körülölelő, lenyűgöző kastélypark ingyenesen látogatható. A leírások szerint a rekonstrukció során kiemelt figyelmet fordítottak a kertre is, mivel a kastélyépület és a park a kor szokása és ízlése alapján egymástól elválaszthatatlanok voltak, egymást hangsúlyosan kiegészítették. A kastélypark egyébként természetvédelmi terület, a Körös-Maros Nemzeti Park része. A gyermekek számára a kastélyparkban ingyenes játszóteret alakítottak ki, amelynek elemei a kastélykertben egykor zajló életet idézik meg, babaházzal, mini állatkerttel. Nem kell megijednie annak, aki fura hangokat hall a parkban: olykor pávák járnak-kelnek szabadon a kertben, az épület környékén.

Történelmi emlékút és Országközép – Szarvas

A történelmi Magyarország közepét jelző emlékmű a Holt-Körös partján áll. Az emlékhely pontos helyét a 19. század végén jelölték ki, akkor még itt szélmalom működött. A leírások szerint 1939-ben – emlékeztetve az egykor itt állt szélmalomra – stilizált szélmalomépületet emeltek a helyiek által a máig szabadstrandként használt területen. Az államalapítás 1000. évfordulójára pedig emlékutat alakítottak ki. Az 1,1 kilométeres út az Ótemplom mögötti Szent István park közeléből indul, egy székelykapun át vezet fel a Holt-Körös körtöltésére. Ennek végén egy másik székelykapun át vezet a történelmi Magyarország közepének nevezett szélmalomhoz. A gáton 17 stációt hoztak létre, amelyek Magyarország történelmének 17 jelentős állomására emlékeztetnek.

Sóhajok hídja – Gyomaendrőd

A gyomaendrődi Sóhajok hídja a Hantoskerti holtágon található, közel a gyomai településközponthoz és a fürdőhöz. A leírás szerint mind a gyalogosok, mind a kerékpárosok igénybe vehetik a faszerkezetű hidat, amelynek mindkét oldalán található szabadtéri galéria. Az archív fotókon megismerhető a liget és a holtág története. Érdekes az a történet is, hogy miért lett Velence után Gyomaendrődön is Sóhajok hídja. A Magyar Nemzet cikke szerint Erdély felől sót szállító hajók kötöttek itt ki, a Hármas-Körös szabályozása előtt, tehát eredetileg Sóhajók hídja volt, de a liget telepítése után a név más tartalommal élt tovább, és a sóhajókból sóhajok lettek.

Kardoskúti Fehértó – Kardoskút

A leírások szerint a Körös-Maros Nemzeti Park ezen részterülete a valamikori Vásárhelyi-puszta természetközeli állapotban fennmaradt központi részét, közte a Dél-Alföld legjelentősebb szikes tavát, a már 1966-ban védetté nyilvánított kardoskúti Fehér-tavat foglalja magában. A Kardoskút és Hódmezővásárhely közötti közútról megközelíthető területen a szikes pusztákra jellemző társulások egész sora megtalálható. A nemzetközi szinten is elismert vizes élőhely, a Fehér-tó pedig tavasszal és ősszel rendkívül fontos madárszálló: hatalmas számban jelennek meg átvonuló darvak, vadludak, récék, partimadarak. Nem véletlen, hogy a nemzeti park szervez is madárleseket, programokat a Kardoskúti Fehértó nevet viselő részterületén.