A Wenckheimek örökségére építhetünk, folytatni kell az elődök hagyományait – galériával

A Wenckheim-kastély egykori lovardájában tartott rendezvényt a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára nyitotta meg. Latorcai Csaba beszédében felidézte, hogy az Alaptörvény rendelkezése szerint Magyarország és a Kárpát-medence egyedülálló természeti és ember alkotta kulturális örökségének megőrzése a magyar állam, illetve a magyarok feladata és kötelessége. Mint mondta, ez az, amit az arisztokráciától tanulnunk kell, hiszen ők nem csupán saját, szűk értelemben vett otthonukért vállaltak felelősséget, hanem a tágabb értelemben lévő lakóhelyüket is ápolták, gondozták, fejlődésüket előremozdították. Felidézte, hogy így volt ez a Wenckheimek esetében is, hisz az elmúlt 200 évben a család neve egybeforrt Békés vármegyével. 

Rámutatott, hogy ezt mutatja az a tény is, hogy szinte minden harmadik településen található valamilyen Wenckheim örökség. Latorcai Csaba megjegyezte: Wenckheim Krisztina nemcsak betonban és téglában gondolkodott, hanem szerette volna az emberek életét szebbé és jobbá varázsolni. A közigazgatási államtitkár hangsúlyozta, a Wenckheim család nem csupán a mában élt, hanem tudtak hosszútávon tervezni és építkezni, lehetőségeket teremtve az itt élők számára.

Wenckheim Krisztina a helyi közösségre fókuszált, a kormány is így tesz a fejlesztésekkel

Latorcai Csaba kifejtette, amikor a kormányzat Békés vármegyét fejleszti, akkor tulajdonképpen semmi újat nem kell kitalálnia, hanem csak folytatnia kell az elődök hagyományait, azt, amit a Wenckheim család létrehozott. Az arisztokrata família ugyanis utakat épített, településeket fejlesztett és a kormány is ezt teszi már évek óta. Az államtitkár leszögezte: a kormányzat feladata, hogy Magyarország minden régiója és vármegyéje közelebb kerüljön a főváros fejlettségi szintjéhez, ezt a célt szolgálja majd a hamarosan az M5-ös autópályát elérő M44-es autóút is. A politikus arról is beszélt, hogy annak idején Wenckheim Krisztina a helyi közösségre fókuszált, a fejlesztésekkel kapcsolatban pedig a kormány is így gondolkodik. Megjegyezte: nem lehet sikeres egy olyan fejlesztés, amely nem találkozik a helyiek elképzeléseivel, igényeivel, vagyis a helyben élők szükségleteivel kell foglalkozniuk. Latorcai Csaba megígérte, hogy Wenckheim Béla miniszterelnök útján járva Békés vármegye fejlesztése továbbra is a kormány fókuszában marad.

A szabadkígyósi kastélyt építtető grófnő a korát megelőző, kiemelkedő személyiség volt

Az eseményen felszólalt az arisztokrata család leszármazottja, gróf Wenckheim Frederick, aki elmondta, hogy Wenckheim Krisztina grófnő kiemelkedő személyiség volt, aki megelőzte korát, hisz ahogy fogalmazott, akkoriban az általános vélekedés az volt, hogy a hölgyek nem tudnak gondolkodni. Mint részletezte, a dédnagymamája meghazudtolta ezeket az állításokat, hiszen hat nyelven beszélt, valamint politikailag és társadalmilag is aktív volt anélkül, hogy szem előtt tévesztette volna a nehéz helyzetűek sorsát. Szavai szerint ez többek között az árvaságának és Göndöcs Benedekkel való kapcsolatának volt köszönhető. A gróf végül reményét fejezte ki, hogy a magyar állam lehetőséget teremt arra, hogy a szabadkígyósi kastély teljes épületegyüttese, beleértve a családi kriptát is megújulhasson a jövőben.

Óriási hatást gyakorolt Békés vármegyére a Wenckheim család

Békés vármegye főispánja mindenekelőtt a Wenckheimek jelentőségéről beszélt. Dr. Takács Árpád elmondta, a 19. század elején két ütemben telepítettek be dohánykertész családokat Békés vármegyébe, ami meghatározta a térség településeinek történelmét. Kiemelte, hogy a család számos tekintetben megelőzte korát, hisz például az agrárium, állattenyésztés, kertészet, földművelés, vidékfejlesztés, öntözés, vadgazdálkodás területén is kiemelkedő tevékenységet folytatott. Ugyanakkor megemlítette Wenckheim Krisztina szociális érzékenységét is: a grófnő árvaházat, iskolákat, óvodákat alapított, egyúttal életteret biztosított a helyiek számára. A főispán hangsúlyozta, a Wenckheimek mindig korszerű gondolkodásúnak számítottak és a ma élő leszármazottaik szintén ezt képviselik.

Felidézték a korabeli mindennapokat, viseleteket

Az esemény ideje alatt a Hudák Viselet korhű ruhái, a Békés Vármegyei Károlyi-Huszár és Honvéd Hagyományőrző és Kulturális Egyesület tagjai, illetve a csorvási Fényűző Magyaragár Kennel tulajdonosa és agarai segítségével idézték fel a korra jellemző mindennapokat, illetve viseleteket, öltözékeket. Mindezek mellett több szakmai előadáson keresztül a jelenlévők megismerhették Wenckheim Krisztina és családja életét, sőt Major Gyula rendező néhány részletet is bemutatott a készülő Wenckheim dokumentumfilmből, mely a tervek szerint jövő év végén debütál majd.