Megmagyaráztak a bibliai tízből három csapást a régészeti előadáson

Szabó László, a Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium igazgatója elmondta, hogy másfél éve indították el a Törizzz klubot, hogy minél sokrétűbb, árnyaltabb történetszemlélettel vértezzék fel a történelem iránt fogékony diákokat. A korábbi alkalmakon számos téma került előtérbe – például az is, hogy mi lett volna, ha nincs Trianon –, szerdán pedig dr. Bácsmegi Gábor régész, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója tartott előadást Ami a tankönyvekből kimaradt – Érdekességek a régészet világából címmel.

Ötezer éve oroszlánok is voltak a Kárpát-medencében

A Kárpát-medencében soha nem volt jég, a jégkorszakban sem – utazott vissza több ezer évet az időben a fiatalokkal dr. Bácsmegi Gábor. Hozzátette, hogy a régészeti feltárások során kerültek elő mamutok maradványai, de tele volt őstulokkal is ez a vidék – amelyek azóta szintén kihaltak –, és ahol vannak nagy növényevők, ott vannak nagy ragadozók is, így 5000 évvel ezelőtt oroszlán is előfordult ezen a tájon.

Beszélt a törökországi Göbekli Tepe nevet viselő régészeti lelőhelyről, amelyet a Stonehenge-hez hasonlított – ám annál is korosabb –, hiszen itt is vannak kőoszlopok, sőt az oszlopokba véstek is motívumokat. A Világörökség része, egy kultikus helyről van szó – viccesen úgy fogalmazott, hogy amire a régészek nem találnak magyarázatot, azt kultikusnak nevezik –, a terület tele van állatcsontokkal, több ezer éven át tartottak itt szertartásokat.

A régészeti feltárások szerint délről érkeztek a honfoglaló magyarok 

A termékeny félhold területén, a Közel-Keleten Krisztus előtt 9500 körül elindult a mezőgazdaság, amely Krisztus előtt 6300 körül honosodott meg a Kárpát-medencében. A Balkán felől, a Duna mentén érkezhettek közösségek a Kárpát-medencébe, és a folyók mentén telepedtek meg. Ugrott több ezer évet a történelemben, és megemlítette, hogy a honfoglaló magyarok sem a Vereckei-hágón, a Kárpátokon keresztül jöttek, hanem dél felől. A leletekből erre lehet következtetni.

Krisztus előtt 5000 környékén a Kárpát-medence a világ legfejlettebb részének peremét jelentette – ecsetelte dr. Bácsmegi Gábor. A régész beszélt arról, hogy Szeghalom-Kovácshalom egy 80 hektáros település volt, hasonlóan jelentős volt Vésztő-Mágor. Az akkoriak díszítették a falakat, az edényeket, szőtték a ruháikat, a feltárások során pedig állatcsontokat és kőeszközöket találtak.

Özönvíz jött, tengerré duzzadt a korábbi tó

A kapcsolatrendszer az őskorban is kiterjedt volt, kerültek ide anyagok Görögországból, a Bükk-hegységből, a Dunántúlról. Nem nevezte mindezt kereskedelemnek, mert nem tudni, mit miért adtak, pénzről ilyenkor nem lehetett szó. A fejlődési folyamat azonban Krisztus előtt 4400-4500 körül megszakadt, rengeteg elmélet van, hogy miért. Az egyik a fekete-tengeri özönvíz elmélete, hogy az addigi tóba a Boszporusz felől hatalmas víztömeg érkezett, településeket is elárasztva – ez pedig a fejlett világ számára tragédiát jelentett, illetve megszakadt a kapcsolatrendszer is.

Ez lehet a magyarázat a jégesőre, a sáskahadra és a sötétségre

A Bibliában szereplő tíz csapásból háromra is magyarázatot adott előadásában dr. Bácsmegi Gábor. A görög Szantorini egy vulkanikus sziget, a vulkán Krisztus előtt 1628-ban törhetett ki. Vulkáni üledékek és hamu alatt épületek maradtak meg, tehát lehet Pompeii-t a római Szantorininek vagy Szantorinit a görög Pompeii-nek nevezni. A kitörés hatása messzire elért – cunami is jött –, és ennek következménye lehetett Egyiptomban a jégeső, az élelem nélkül maradó és azt kereső sáskahad, illetve a vulkáni hamuból álló felhő okozhatta a többnapos sötétséget is.

A szarmaták előszeretettel rabolták ki a halottakat

Beszélt arról, hogy az őskor sem volt békés. Találtak tömegsírokat, a Körös-mentén, Gyománál rengeteg fegyvermaradványt, és immár lehet tudni, hogy Békés vármegyében is voltak földvárak. Szólt a Csörsz-árokról, a védművet a szarmaták építették. Egy lovasnomád népről van szó, akik a rómaiakkal komoly kapcsolatot építettek ki. Előszeretettel rabolták ki a halottakat, ezért alig van olyan szarmata temető, ahol nincs kifosztott sír. Őket követve jöttek a Kárpát-medencébe a hunok, a szarmaták pedig beolvadtak.