Duplacsövű pisztollyal is gazdagodott Kondoroson Rózsa Sándor rezidenciája

Újabb értékes kincsekkel gazdagodott Ribárszki Péternek, Kondoros polgármesterének köszönhetően kedden a Kondorosi Csárdamúzeum. Az új kiállítási tárgyak között mostantól megtekinthető egy különleges, 19. századi, duplacsövű pisztoly, ami a betyárvilág egyik ikonikus emléke, ezen kívül két, Rózsa Sándor híres betyár életével kapcsolatos kiadvány is helyet kapott a gyűjteményben.

Rózsa Sándor mexikói „kollégájának” tekinthető Pancho Villa mexikói betyár. Ribárszki Péter különlegességként felajánlotta a Kondorosi Csárdamúzeum számára az 1950-es években kiadott, Pancho Villa életét feldolgozó képregényt is. Ez a korszak népi hőseiről és a betyárvilágáról mesél mexikói köntösbe bújtatva.

Petőfi Sándor öccsének, Istvánnak a kutyája volt Piczi

A felajánlások folyamatosak a kondorosi betyárcsárda múzeumának. Egy éve már Petőfi Sándor öccse, István díjnyertes vadászagarának, Piczinek a szobra őrzi a bejáratot. A betyárok felszerelését bemutató tabló mellett helyezték ki a láncra fűzött, úgynevezett pitykét. A díszes gombot a betyárok a legenda szerint skalpként sokszor a pásztorkészségükre erősítettek. 

Az idei Kondorosi Betyárnapokon a nemrég Kondorosra költöző Zsiros Béla pipakészítő, a Kondorosi Csárda múzeumának adományozta a mázas kerámiából és mogyorófából, saját kezűleg készített betyárpipát.

Ribárszki Péter, Kondoros polgármestere megmutatta azt is, hogy a bejáratnál olvashatja el a látogató a magyar agár és Petőfi István történetét, valamint feleleveníthetik a betérők Petőfi Sándornak öccséhez írt versét. Petőfi István 1858-tól lett a Kondoroshoz tartozó, csákói Geist-birtok ispánja, majd később jószágigazgatója. 1858-tól ő volt a gyámja Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fiának, Petőfi Zoltánnak.

Rózsa Sándor megformálója Oszter Sándor volt a filmben

A Kondorosi Csárdához leginkább Rózsa Sándor köthető. A híres betyár bugylibicskájáról, fokosáról és a lovaglásnál használt derékövéről, a szikéről, a bandázsról is mesélt Oszter Sándor, Rózsa Sándor filmbeli megformálója 2020-ban a Kondorosi Csárdamúzeum avatásakor.

A bandázsnak köszönhette a színészlegenda, hogy végig tudta csinálni a forgatást. Történt ugyanis, hogy Csillag helyett egy statiszta lóval vettek fel egy jelenetet. A ló füle és egyik oldala mellett vaktöltényekkel lőttek, hogy vaduljon meg a jószág. Ez annyira jól sikerült, hogy mind a négy lábával a levegőbe emelkedett, a színész a nyakánál próbálta lenyomni, de nem sikerült. Az állat a levegőben megfordult, lovasát ledobta. Oszter a hátára esett a szikes talajon, a ló pedig ráadásként a mellkasára. A színész gerince elrepedt, az orvos és a rendező is aggódott az egészségért, a rendező ezen kívül a forgatás folytatásáért is. A stábban fogadásokat kötöttek arra, hogy Oszter többet nem ül lóra. Vesztettek, ugyanis két hét múlva már Csillag nyergében folytatta a forgatást.

A bugylibicska a legenda szerint valóban Rózsa Sándoré volt

Paluska Zoltán, a Legendák Földje Alapítvány alapítója kiemelte, a színészóriás – aki három esztendeje hunyt el – soha nem érkezett üres kézzel Kondorosra.

Magával hozta, és a városnak ajándékozta azt a csikóbőrös kulacsot, szikét, bugylibicskát és rézveretes nyelű fokost, amiket Rózsa Sándorként tartott a kezében. A bugylibicska egyébként a legenda szerint valóban Rózsa Sándoré volt. A filmforgatás után Oszter Sándor megtarthatta a becses ereklyéket, és otthonában őrizte ezeket.

A színészóriás gazdaságában egy Kondorosról származó tehén is volt

Oszter Sándor a Kondorosi Csárdamúzeumban tovább él, ugyanis az ő hangján fogadja Rózsa Sándor figurája a látogatókat.

Dankó Béla országgyűlési képviselő 2010-ben Kondoros polgármestereként a képviselő-testület döntése alapján adta át a díszpolgári címet Oszter Sándornak, akihez jó ideje barátság fűzte. A díszpolgári cím indoklásában szerepel, hogy Oszter Sándor hosszú évek óta őrzi, ápolja és népszerűsíti a kondorosi betyárhagyományokat.

 A színművész köszönő szavai mellett némi humort is fűszerezett mondanivalójába. Mint mondta, meggyőződött arról, hogy a kondorosi tehenek jól tejelnek. A művész ugyanis nyugdíjas éveiben gazdálkodással is foglalkozott, és a gazdaságában egy Kondorosról származó tehén is volt.