Nem lehet temetni a Gutenberg-galaxist: könyvhétzáró délutánt tartott a Körös Irodalmi Társaság – galériával

Elek Tibor, a Körös Irodalmi Társaság elnöke, a Bárka főszerkesztője a folyóirat idei, legújabb, harmadik számával kapcsolatban kiemelte, még több kortárs Békés vármegyei szerző írásai találhatók benne, mint korábban.

A társaságnak – mely Békés vármegyei írókat, irodalombarátokat, a kortárs magyar irodalom iránt érdeklődő olvasókat tömörítő civil szervezet – két jelentősebb programja is volt a közelmúltban, mégpedig a költészet napja és a magyar próza napja alkalmából. Ezeken versek és prózai alkotások is születtek. Előbbinél Petőfi Sándor és mezőberényi barátja, unokatestvére Orlai Petrics Soma festőművész kapcsolata, művészete volt a téma 200. születésnapjuk alkalmából. A legjobb művek szerepelnek a legfrissebb Bárkában. A folyóirat idei harmadik számát a békéscsabai Lonovics Zoltán békéscsabai származású képzőművész munkáival illusztrálták, és egy tanulmány is szól róla.

Új köteteket mutattak be

Az irodalmi délutánon bemutatták Elek Tibor: Szerelmem, Erdély – Válogatott és új esszék, kritikák Erdély magyar irodalmáról című könyvét, Kőszegi Barta Kálmán: Tántorgó csillagok című legújabb verseskötetét és Erdész Ádám: Levelek a Kner család életéből 1938–1949. című művét. Ezért, valamint a Kner Albertről írt monográfiájáért Erdész Ádám vehette át az idei Körösök Gyöngye-díjat Elek Tibortól, melyhez egy palack, a Békéscsabán fellelhető borok közül az egyik legjobb is dukált.

A kortárs magyar irodalommal kapcsolatban Elek Tibor kérdésünkre elmondta, egyre nehezebb a helyzet, hiszen számos új médiummal is fel kell venni a versenyt. Ugyanakkor nem lehet temetni a Gutenberg-galaxist Békésben sem, remélhetőleg a nyomtatott könyvekre, irodalmi folyóiratokra a következő években, évtizedekben is szükség, igény lesz.     

A díjazott Erdész Ádám, a Békés vármegyei levéltár nyugalmazott igazgatója a Levelek a Kner család életéből 1938–1949 című, a Tények és Tanúk sorozatban megjelent kötetével érdemelte ki az elismerést. A Magvető Kiadó gondozásában megjelent könyv ismertetőjében olvasható, hogy a kötet betekintést nyújt egy nagy múltú nyomdász- és művészdinasztia küzdelmes sorsába. Kner Izidor leszármazottai, az 1940-ben az Egyesült Államokba kivándorolt Kner Albert és felesége, valamint a magyarországi családtagok és neves barátok – művészek, értelmiségiek – levelezéséből válogat.

A menni vagy maradni latolgatása után az amerikai beilleszkedés időszaka következik, amikor az érkező leveleket pesti kávéházakban, amolyan lélekerősítő társasági esemény keretében olvasták fel – lám, van, akinek sikerült, s ha nem is lehet követni, az otthon maradottak legalább erőt meríthetnek a házaspár példájából.

Erdész Ádám elmondta, a háborús években a levelezés megszakadt, majd 1945-ben újraindult. Nagy forrásértékű, felkavaró levelek maradtak ránk ebből az időszakból. Számos családtag és jóbarát vált a holokauszt közvetlen vagy közvetett áldozatává, és a tragédia feldolgozása mellett a szemünk előtt foszlik szét a régi, otthonos világ újraépítésének reménye.

A könyvhéten Békésben is számos rendezvényt tartottak

A szlovák tájházban megtartott rendezvényen – melyről természetesen a szokásos friss, meleg lángos sem hiányozhatott –, elhangzott, immáron a 91. ünnepi könyvhét zajlott le. Békésben is számos rendezvényt tartottak, a gyulai eseménysorozatot például Ambrus Lajos gyulai születésű, József Attila-díjas író nyitotta meg.

„Életre-halálra olvasni, mert ez a legnagyobb, az emberi ajándék. Gondold meg, hogy csak az ember olvas” – idézte Márai Sándor gondolatát beszédében. Ami pedig örökérvényű, és igaz volt a könyvhetet lezáró csabai eseményre is: az ember nem csak olvas, de ezt még örömmel is, kitartással és szenvedéllyel, az ígért távlatok mesés elérésének reményével teszi.