A ceruzarajzoktól a párizsi beteljesülésig kísérhetjük Munkácsyt a Jókai színházban – videóval, galériával

Koltay Gábor rendező elmondta, Munkácsy nem csupán Békéscsabán, hanem az országban, Európában, sőt az egész világon ismert művész, aki rendkívül jeles életművet hagyott hátra. 

– Nyilvánvalóan különleges atmoszférája van annak, hogy itt, Békéscsabán mutatjuk be a darabot. Az utcákon, köztereken szinte érezni Munkácsy „jelenlétét”, az évfordulóra felmutatott építészeti, szellemi értékek megkoronázása lehet a darab, amellyel sok ember lelkét célozzuk meg. Érzelemgazdag előadással készülünk, ami a festőóriás életének főbb motívumaiból építkezik. Azt a vonulatot igyekeztem kiemelni az összetett, romantikus elemekben is bővelkedő életútból, ami Munkácsy magyarságtudatával kapcsolatos. Bármilyen magaslatokba is emelkedett ugyanis, soha nem tudta, és nem is akarta elfelejteni, honnan jött – részletezte a rendező. Hozzátette, Munkácsy a Siralomház című festményével robbant be az európai köztudatba, amely a mélyréteget ábrázolta. 

– Gyermekkori élményeit úgy tudta megfogalmazni, hogy Európa szerte érdeklődést váltson ki. Zsánerképeivel, portréival lett felkapott, aztán elkészítette a Krisztus-trilógiát, amivel már Amerikában is hódított, mégis a Honfoglalást tartotta legnagyobb művének.  A sok-sok dallam érzékelteti a romantikus vonalakat, az ívet, ahogy nincstelen asztalossegédből világhírig jutott. A musical nyelvén sokféle korosztályhoz lehet szólni, ma is érvényes tapasztalatokat lehet megmutatni. A látványelemekre is figyeltünk; forgószínpadot használunk, sok-sok képpel, miközben a szereplők gyönyörű jelmezekbe bújnak – tette hozzá Koltay Gábor.

Boldog tisztelgés 

 A Jókai színház igazgatója, Seregi Zoltán hangsúlyozta, a Munkácsy-darab az évad csúcselőadása, amely rávilágít a festőóriás békéscsabai gyökereire, emlékeire, magyarsághoz való viszonyára. 

– A városban Munkácsy-negyed épült, a színháznak boldog kötelessége tisztelegni a 180 éve született zseni előtt egy látványos, egyetemes darabbal, melyben a festmények is felvillannak. Az előadás kibontja Munkácsy életének fontos pillanatait, küzdelmeit, bemutatja habitusát, a festmények megszületését – sorolta a direktor. 

Karakterek és kihívások

A Koltay bárónőt (Svensont) alakító Csonka Dóra színművész hozzátette, kitalált karakterét Munkácsy szerelmeiből gyúrták össze. Szép, romantikus szál is végigfut a darabban, ahol mindkét színészpartnerétől (Puskás Dánieltől és Kocsis Dénestől) más-más impulzusokat kap. Hangsúlyozta, a dalban való elbeszélés emelkedett légkört teremt, segít. A bemutató előtti várakozás nagy, kíváncsiak, hogyan fogadja a közönség a darabot.

Puskás Dániel hozzáfűzte, Dallos Sándor regényeinek feldolgozásában lesznek fiktív elemek is. Munkácsy mellett Paál László festőművészt is ő alakítja; mindkét karakter megformálásához sok segítséget kapott, sokat olvasott.

Kocsis Dénes megemlítette, számára a legfőbb kihívás Munkácsy karakterének, belső mozgatórugóinak bemutatása. Szereti tisztán, racionális szemszögből látni a dolgokat, míg a festőóriás olykor pár méterrel a föld fölött járt, figyelmét mindig vitték, sodorták tovább a látottak, hallottak.