Izgalmas meteoritokból és ásványokból nyílt kiállítás - videóval

Martyin Emília, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatóhelyettese elmondta, hogy a szakma számára az állandó és időszaki tárlatok mellett a vándorkiállítások is fontosak, több ilyen tárlat is helyet kapott az elmúlt időszakban a békéscsabai intézményben, valamint a múzeum szintén készített ilyen kiállításokat. Az űrből érkező meteoritokat, illetve a föld mélyéről előkerülő ásványokat bemutató tárlatok egy egységgé váltak, azaz összesimult az ég és a föld. A kiállításokhoz kapcsolódóan színes programokat is kínál a múzeum augusztus 17-én. 

Ezt kell tudni az ásványokról

Az Ásványok világa című kiállítást Gulyás Péter, a Magyar Minerofil Társaság Békéscsaba Városi Ásványgyűjtő Körének titkára nyitotta meg. A békéscsabai kör több mint 30 éves múltra tekint vissza, és immár közel száz kiállítást rendeztek, a mostani tárlatra a kör három tagjának gyűjteményéből szemezgettek, számos érdekességgel lehet találkozni. Elmondta, hogy az ásványokat a kémiai összetételük alapján rendszerezik. Szólt a kristályképződésről, arról, hogy az eltorzult kristályszerkezeten máshogy törik a fény, mint a tisztán. 

Mik azok a meteoritok?

A Bolygósztori – a Naprendszer keletkezése meteorit mintákba rejtve című tárlatot a Magyar Meteoritikai Társaság alelnöke, Szklenár Tamás mutatta be. Hangsúlyozta, hogy az ásványokhoz hasonlóan a meteoritok sem kövek, egyszerűen úgy lehet fogalmazni, hogy a meteoritok olyan kőzetek, amelyek a világűrből érkeznek. A világűrben keringenek, majd 26 ezer kilométer/órás sebességgel belépnek a Föld légkörébe. Elkezdenek lelassulni, a környezetük felforrósodik, a felszínre megérkező darabok belseje azonban fagyott, csak a külső vékony rétegük forró. 

Naponta 10-100 tonnányi anyag érkezik a Földre a világűrből, a nagy része azonban por, illetve sok a vízbe zuhan. A legjobb lelőhelyeknek a sivatagokat nevezte, azok közül is Északnyugat-Afrikát. Körbe is adott két meteoritot, amelyek 4,5 milliárd évesek, mint kiemelte, idősebbek a Földnél is. A meteoritoknak sok típusa van, és három nagy csoportot lehet megkülönböztetni: ezek

• a kondritok – ezek vannak döntő többségben –,
• a primitív akondritok,
• az akondritok.

Hozzátette: a meteoritok segítségével a Naprendszer keletkezéséről is lehet beszélni.

A Hold is egy nagy ütközésnek köszönhető

Érdekesség, hogy a meteoritok segítségével a Holdról, a Marsról és a Vesta aszteroidáról is érkeznek, érkeztek anyagok a Földre – és egyes elméletek szerint az élet is így jött –; mindez az egyes ütközések miatt lehetséges. Az ősi Föld is találkozott egy Mars méretű égitesttel a keletkezését követően, keveredtek az anyagaik, és kialakult a Föld körül egy gyűrű, amelyből aztán megszületett a Hold, amely folyamatosan távolodik a Földtől. Az ütközés miatt a Föld tengelye is elferdült, ennek köszönhetően vannak egyébként évszakok.

Katasztrófák is történnek, történhetnek a becsapódások miatt. 65-66 millió évvel ezelőtt például egy 15-20 kilométeres átmérővel rendelkező aszteroida kiirtotta az élővilág 75 százalékát, ez okozta például a dinoszauruszok vesztét is. 2008 óta nyolc olyan aszteroidát fedeztek fel – ezek közül három magyar felfedezés volt –, amelyek később ütköztek a Földdel, és ezek közül négy okozott meteorithullást. Beszélt arról, hogy például 2013-ban az oroszországi Cseljabinszk felett felrobbant egy meteor.

Meteoroid, aszteroida, meteor vagy meteorit?

A kiállítás kurátora, Váncsa Klára természettudományos muzeológus hangsúlyozta: a szaknyelv megkülönbözteti a meteoroidot és az aszteroidát, melyek azok a testek, amelyek még a Föld légkörén kívül vannak. A meteoroid 1 méternél kisebb, az aszteroida 1 méternél nagyobb test. Amikor már belép a Föld légkörébe, akkor már meteorról kell beszélni. Ezek többsége viszont esés közben megsemmisül. Azonban, ha elég nagy a test, akkor marad belőle annyi, ami megérkezik a Föld felszínére, és ezt nevezzük meteoritnak.