2024.08.17. 09:33
Húsz százalékkal nőtt a nézőszám a Gyulai Várszínházban - galériával
A Gyulai Várszínház 61. évadában összesen 44 programot, négy új, saját bemutatót, köztük három ősbemutatót, három színházi, két zenei fesztivált valósítottak meg a teátrum szervezésében. A fizető nézőszám mintegy 20 százalékkal haladta meg a tavalyit, körülbelül 10 ezren tekintették meg a különböző eseményeket, míg a jegyárbevétel 65 százalékkal emelkedett a 2023. évihez képest – mondta dr. Elek Tibor, a Gyulai Várszínház igazgatója a pénteki évadértékelő sajtótájékoztatón. Dr. Görgényi Ernő polgármester szerint a várszínháznak komoly szerepe van a város turisztikai vonzerejének erősítésében is.
Dr. Elek Tibor elmondta, a Gyulai Várszínház Művészeti és Társadalmi Tanácsadó Testülete pénteken évadzáró ülésén értékelte az 61. évad programjának megvalósítását.
Gyulai Várszínház: telt házak, többször kellett pótszékezni
– Minden helyszínen, a várszínpadon, a tószínpadon, az Erkel Ferenc Művelődési Házban és a kamarateremben is több teltházas előadásunk volt, az előadások 40 százaléka telt ház mellett zajlott. A Tószínpadon háromszor kellett pótszékezni – fogalmazott.
Dr. Elek Tibor kifejtette, a tanácsadó testület tagjainak egyöntetűen az volt a véleménye, hogy a Gyulai Várszínház az elmúlt évekhez hasonlóan gazdag, sokszínű, a nézőszámot, a jegyárbevételt, a közönség és szakmai véleményeket tekintve pedig még azoknál is sikeresebb évadot rendezett meg.
A focival is felvették a versenyt
– A nézőszám és a jegyárbevétel évad közben is látható magas száma lehetővé tette a színház számára kezdvezményes jegyek felajánlását a partner intézmények dolgozói, nagycsaládosok, egyedüli szülős családok, pedagógusok, kórházi dolgozók számára, akik örömmel éltek is a lehetőséggel – folytatta a gondolatot. – A színház saját bemutatói és vendégelőadásai eredményesen vették fel a versenyt még a futball EB mérkőzéseinek és a párizsi olimpia versenyszámainak közvetítéseivel is. Az előadások magas színvonalát mutatja, hogy a nézői visszajelzések a legkülönbözőbb előadásokat jelölték meg számukra maradandó élményként.
Saját bemutatók sora
Az igazgató kitért arra, hogy az előző évekhez hasonlóan nagy érdeklődés övezte a három színházi fesztivál, az Erdélyi Hét, a Világirodalmi Klasszikusok Fesztiválja, az Örkény István Napok előadásait és a négy új bemutatót.
Dr. Elek Tibor külön kiemelte a négy saját bemutatójuk sikerét. Az Ártatlanok – Levelek a Kner család életéből 1938-1946 című felolvasó-színházi ősbemutató, Hegedűs D. Géza rendezésében, a Vígszínház kiváló művészeinek előadásában, a maga műfajában egyedülálló sikert aratott. A Pénelopeia című a Maladype Színházzal közös ősbemutatót, Balázs Zoltán rendezésében, Budapesten és Gyulán is egyöntetű elismeréssel fogadta a közönség is, a szakma is. Több külföldi fesztiválszereplésre meghívást kapott már az előadás. Az Erkel és a felkelés című darabot Győrei Zsolt és Schlachtovszy Csaba a színház felkérésére írta. A debreceni Csokonai Nemzeti Színházzal koprodukcióban, bemutatott dalos bohóság Gyulán nemcsak a helyi vonatkozások miatt, hanem a virtuóz irodalmi szöveg, Zakariás Zalán rendkívül ötletes rendezése és a parádés színészi alakítások miatt is hatalmas siker volt, méltán szerepel majd ősztől a debreceni színház repertoárjában. szerepel majd. A Matei Vişniec Bohóc kerestetik című darabjából a Gyulai Várszínház saját fejlesztésében létrehozott előadás az alkotói szándékoknak megfelelően, Béres László rendezésében, olyan jutalomjáték lett a három idős marosvásárhelyi színész, Győrffy András, Kárp György, Szélyes Ferenc számára, amely a közönséget, a jelenlévő kritikusokat is magával ragadta. Az előadás továbbjátszását, forgalmazását a színház maga szervezi a továbbiakban.
A turizmust is erősíti
Dr. Görgényi Ernő polgármester elmondta, véleményét saját benyomásai, a nézői visszajelzések és a tanácsadó testületi ülésen elhangzottakra alapozza.
Ezek alapján önkormányzati szempontból kijelenthetem, hogy ilyen az a várszínházi évad, amilyet igazán szeretnénk látni Gyulán, amit idén nyáron produkált a teátrum. A gyulai önkormányzatnak ilyen várszínházat éri meg fenntartani. Az idei évad, amely talán még a tavalyinál is jobb volt, hozzájárult a turizmus vonzerejének növeléséhez. Másrészt, rendkívül színes és gazdaság volt a műsorok választéka műfaji értelemben. Emellett különféle irányzatok képviselői megtalálhatók voltak a műsorban, és jól megfértek egymás mellett. Bármilyen műfajról volt szó, olyan előadást láthatott a közönség, amely kulturális értéket képvisel.
Megőrzik a várszínház identitását
Hangsúlyozta, az elmúlt évek sikerei azt bizonyítják, hogy a Gyulai Várszínháznak meg kell őriznie kulturális indentitását, ami indulásától fogva jellemzi, azaz itt a minőségi kultúrának van helye; olyan minőségi kultúrának, amely széles rétegek számára különféle műfajokban kínál szórakozási, kikapcsolódási, feltöltődési lehetőséget. Hozzátette, a Gyulai Várszínház szellemi műfaj is, és ezt a feladatát is sikeresen teljesíti.
Javaslatok elismerésekre
Dr. Elek Tibor elmondta, a saját bemutatók alkotói között minden évben három nívódíj odaítélésére is javaslatot tesz a testület, amely a gyulai képviselő-testület jóváhagyása után válik hivatalossá. A 61. évad saját bemutatói alapján idén a több döntés született. A gyulai önkormányzat és a Gyulai Várszínház által alapított Sík Ferenc-díjat Zakariás Zalán rendezőnek javasolják a Győrei Zsolt–Schlachtovszky Csaba szerzőpáros Erkel és a felkelés című darabjának invenziózus megrendezéséért. A gyulai önkormányzat által alapított Havasi István-díjra Szélyes Andrea díszlet- és jelmeztervezőt jelölték a Bohóc kerestetik című bemutató rendkívül kifejező, hangulatteremtő jelmezeiért. A Gyulai Várszínház által alapított Őze Lajos-díjra Varga Gabriella színművészt javasolták a Pénelopeia című ősbemutatóban Pénelopé szerepének mélyen átélt és hiteles megformálásáért.
A Nemzeti Színház Tóték előadása Gyulán
Fotók: Kiss Zoltán20 éves a Tóték: újra hatalmas sikert aratott az előadás
A beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház (mai nevén Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház) premierje a Gyulai Várszínházban született 2004 nyarán. Idén augusztus 14-én, 20 év után újra hatalmas sikert aratott az előadás, amelyet a Gyulai Várszínház közönsége nagy tapssal fogadott. Elek Tibor igazgató megköszönte a társulatnak, hogy az előadást „hazahozták”.
– 2004-ben 32 éves voltam, amikor próbáltuk a darabot. Sajnos otthon kellett hagynom a négyéves kislányomat és a három hónapos kisfiamat. Ebből az érzésből – amit egy anya ilyenkor érezhet – formáltam meg a szerepemet. Azóta eltelt 20 év, és úgy érzem, hogy minden anya fájdalmát próbálom összegezni, átélni és átadni ebben a szerepben. Most már a háborút is a saját bőrünkön érezzük, mivel Kárpátalja Ukrajna része, és a háború szörnyűségeit látva, érezve még nagyobb teret kap az előadás. A téma sajnos mindig aktuális marad, amíg háború lesz a világban – hangsúlyozta a 20 éves évfordulóját ünneplő előadás után Szűcs Nelli, Jászai Mari-díjas színművész, aki 2004-ben a Gyula Várszínház Havasi István-díját kapta alakításáért, 2005-ben pedig A legjobb női alakításért járó díjjal jutalmazták a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján.
Az őrnagy szerepét játszó Trill Zsolt alakítása minden túlzás nélkül vetekszik Latinovits Zoltánéval, aki az 1967-es ősbemutató és a Fábri Zoltán által rendezett legendás film (Isten hozta, őrnagy úr!) főszereplője volt. A IX. Pécsi Országos Színházi Találkozón Trill Zsolt kapta a MASZK színész-zsűrijétől a legjobb férfi alakítás díját az Őrnagy megformálásáért.
„Trill Zsoltnak a Tóték bemutatója előtt három héttel szalagszakadása lett az egyik bokáján, amikor a Szarvassá változott fiú című előadást játszottuk Esztergomban. Nem voltunk olyan anyagi helyzetben, hogy lemondhassunk egy bemutatót, így sínbe téve a lábát, egy nagyobb csizmában próbált és játszott Trill Zsolt a gyulai premieren” – idézte fel Szűcs Nelli a 20 évvel ezelőtti próbafolyamat pillanatait.
Az orosz-ukrán háború kitörésének napján a beregszászi társulat művészei Tiszakécskén készültek a Tóték előadására, ott találkoztak a színháznak a budapesti Nemzetiben játszó tagjai és a Kárpátaljáról érkezők, ez utóbbiak azon a napon úgy döntöttek: nem térnek vissza a háborús országba. A beregszászi színészek immár több mint két éve Magyarországon élnek és dolgoznak, csak a nők tudnak hazajárni játszani. A háború kitörésének napja, amikor a társulat Tiszakécskén Örkénynek a háború borzalmairól szóló drámáját játszották, február 24-ére esett, éppen arra a napra, amikor 1967-ben az ősbemutatót tartották.
„Ilyen alkalmakkor, mint a Tóték 20 éves születésnapján, együtt tudunk lenni mindnyájan, mi beregszásziak: azok is, akik ma már a Nemzeti Színház társulatának tagjai is, és azok, akik kétlaki életet élnek. Ilyenkor együtt vagyunk, mint egy nagy család. A háború miatt nagy veszélyben van a beregszászi színház. De a színház addig él és létezik, amíg játszhatja az előadásait. Mint a Tótékat és mind a többit” – mondja Szűcs Nelli.
