Erdős Kamill munkásságát bemutató kiállítás nyílt - videóval, galériával

Liska András, az Erkel Ferenc Múzeum szakmai vezetője az Erdős Kamill munkásságát bemutató tárlat kapcsán elmondta, egy olyan kisebb múzeum életében, mint az övék, ritkábban fordul elő, hogy együtt dolgozhatnak a Néprajzi Múzeum munkatársaival egy közös projektben. 

– Egy valódi terepmunkával kiegészített igazi néprajzi gyűjtőmunka és feldolgozás zajlott. Ilyen típusú együttműködés korábban még nem volt – tette hozzá, majd kifejtette, tudták, hogy Erdős Kamill hagyatéka értékes, amit most ebben a tárlatban be tudnak mutatni.

Erdős Kamill kutatásai segíteni is próbáltak

Dr. Görgényi Ernő, Gyula polgármestere kiemelte, Erdős Kamillt cigányság körében végzett kutatásai során az őszinte kíváncsiság mellett más cél is vezérelte.

– Segíteni próbált az általa kutatott társadalmi csoport tagjain, szerette volna csökkenteni a cigány közösség és a többségi társadalom közötti konfliktusokat, javítani a cigányság egészségügyi és oktatási helyzetét – fogalmazott a polgármester. – Az általa kitűzött cél sajnos a mai napig aktuális, hiszen a legnagyobb lélekszámú magyarországi kisebbség életszínvonala jelentősen elmarad a lakosság átlagos életszínvonalától. A pénteken megnyílt tárlat egyik célja éppen ezért a többségi társadalom érzékenyítése az etnográfus fényképeiből, kézirataiból, magnószalagjaiból kibomló történetek segítségével.

Gyulán ismerte meg feleségét

Szólt arról, hogy Gyula városa méltán nevezetes arról, hogy szeretettel fogadja a vendégeket, nemcsak a turistákat, hanem mindazokat, akik jó szándékkal, alkotó szándékkal érkeznek a településre. 

– Ezzel találkozott Erdős Kamill is annak idején – folytatta a gondolatot. – Ékes bizonyítéka ennek, hogy a néprajzkutatóvá csak évekkel később vált Erdős 1952-ben, amikor egy őszi délután megérkezett a gyulai tüdőszanatóriumba, a városban első személyként a későbbi feleségével, Müller Máriával találkozott, akinek köszönhetően később Gyula város birtokába került a kutató hagyatéka. Erdős ráadásul a gyulai kórházban ismerkedett meg Kolompár János Mujkóval is, akitől megtanulta az oláh cigány nyelvet, aki élete végéig a barátja maradt, és különböző adatokkal segítette a munkáját.

Gyulán nagy tisztelet övezi

Dr. Görgényi Ernő elmondta, az etnográfust nagy tisztelet övezi településen. 

– A kórházban álló, 2002-ben felavatott szobránál halálának évfordulóján rendszeresen tartanak megemlékezést, amelyen romák és nem romák találkoznak azért, hogy emlékezzenek a magyarországi cigánykutatás kiemelkedő alakjáról, munkásságáról és annak mai üzenetéről – emelte ki. – Élő leszármazott híján pedig az önkormányzat vállalta magára, hogy rendbe tegye Erdős Kamill sírját a Szent József temetőben.

Jelentős szakmai elismerés

Kitért arra, hogy Gyula megtisztelő címe a kultúra magyar városa cím, melyet a pénteken megnyíló tárlat is erősít.

– A vándorkiállítás – melyet a Néprajzi Múzeummal közösen, az Erkel Ferenc Múzeum gyűjteményében található Erdős Kamill-hagyatékból alkottak meg a szakemberek – a gyulai múzeum egyik legjelentősebb szakmai elismerése – emelte ki. – Ráadásul esetében többről van szó, mint egy kevéssé ismert gyűjtemény bemutatásáról. A két múzeum közös projektjében ugyanis összekapcsolódott a digitalizálás és a terepmunka, a történeti és a szociológiai kutatás – hasonlóan az eredeti gyűjtéshez. A közös munka során Európa egyik legfontosabb szakmúzeuma teljes értékű partnerként tekintett az Erkel Ferenc Múzeumra, melynek 3 fiatal kollégája, Horváth-Nagy Adrienn, Nyári Ivett és Szappanos Gábor is fontos szerephez jutott.

A jelenben is szükség lenne ilyen gyűjtésre

Drágos József, az Eleki Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke úgy fogalmazott, nagyon fontos tartja, hogy a jelenben is legyen olyan ember, mint Erdős Kamill volt, aki összegyűjti napjaink emlékeit.

– A jelenkor a múlt nélkül nem működhet, és a jövőben sem működhet – tette hozzá, majd kitért arra, a tárlat igazi korrajz.

Sztereotípiákat is ledöntenek

Dr. Kemencsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója hangsúlyozta, intézményük számára nincs fontosabb dolog, nincs komolyabb küldetés annál, hogy segítsék megérteni saját magunkat, segítsék megérteni a másik embert, hogy „legyünk nyitottak, segítsünk lebontani sztereotípiákat és előítéleteket.”

– S ha van olyan projekt, amely ezt a küldetést tökéletesen leképezi, akkor az az Erdős Kamill hagyatékából kutatással kiegészített tárlat – fogalmazott, majd bejelentette, hogy az országban 15 helyen lesz látható a tárlat.

Fekete-Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. kiállítóhelyekért felelős ügyvezető igazgatója elmondta, egy országos, akár nemzetközi jelentőségű kiállítás születhetett az együttműködésnek és kutatómunkának köszönhetően.

A megnyitón közreműködött a NA-KO-MA Banda, amelynek tagjai olyan dalokat is előadtak, amelyek Erdős Kamill gyűjtéséből származnak.