2024.09.27. 14:16
Újabb relikviákkal bővült a legnagyobb Munkácsy-gyűjtemény – galériával, videóval
Újabb, Munkácsy Mihályhoz kötődő relikviákkal gazdagodott felajánlásoknak és vásárlásoknak köszönhetően a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum gyűjteménye. A világ legnagyobb Munkácsy-gyűjteménye így immár 605 tételt számlál. Az újonnan érkezett tárgyakat a Munkácsy Fesztivál keretében mutatták be pénteken az intézményben.
Varga Tamás alpolgármester elmondta, hogy a békéscsabai múzeum világhírű és egyben a világ legnagyobb Munkácsy-gyűjteménye többek között két nagylelkű adományozó, Kukucska Róbert és Varga István jóvoltából újabb relikviákkal gyarapodott, ami fontos esemény az intézmény életében, nem véletlen, hogy az ereklyéket a hétvégi Munkácsy Fesztivál keretében mutatták be. Hangsúlyozta, hogy a mecénási támogatások kiváló üzenettel is bírnak, a felajánlott tárgyak pedig a nagyközönség számára is ismertté válnak.
Immár 605 tételt számlál a legnagyobb Munkácsy-gyűjtemény
A Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója, dr. Bácsmegi Gábor elmondta, hogy az év elején az aukciós oldalakon feltűnt néhány, Munkácsy Mihályhoz köthető tétel, és egyeztettek, melyek azok, amelyeket érdemes lenne megvásárolni, hogy bővítsék az egyébként így is legnagyobb Munkácsy-gyűjteményt. A legfontosabbnak azt tartották, hogy megszerezzék Munkácsy Mihály özvegye, Cécile Papier levelét, de sikerült megvenni fényképeket és kártyát is. Az elmúlt időszakban könyvekkel, valamint Munkácsy Mihály festményeiről készült rézkarcmásolatokkal, de egy, a festőfejedelemről készült karikatúrával ugyancsak bővült kollekció, amely immár 605 tételt számlál.
Karikatúra, könyvek, fényképek, kártyák is érkeztek
A Munkácsy Mihályról készült karikatúra 1879-ben készült – ismertette Gyarmati Gabriella, a Munkácsy Mihály Múzeum művészettörténésze. Úgy véli, hogy szellemes ábrázolásról van szó, a festőfejedelmet paraszti öltözékben rajzolták meg, a kéz megtámasztására szolgáló festőbotot pedig egy fokossal helyettesítették. Mutatott négy fényképet is: ezek közül
- három Munkácsy Mihályról készült – az egyiket újságpapírra ragasztották –,
- egy pedig az egyik festményéről, ami azért fontos, mert így kivehető, hogy milyen lehetett a mű annak idején, hiszen a géniusz alkotásai a használt bitüm miatt sötétednek.
A könyvek esetében hangsúlyozta, hogy Munkácsy Mihály: Emlékeim című önéletrajzi kötete magyar nyelven is ritkaságnak számít, ez pedig német kiadás. Az a monográfia, ami életében megjelent, szintén jelentős, hiszen tele van képekkel, így fontos információs bázis. Egy olyan albummal is gazdagodott a legnagyobb Munkácsy-gyűjtemény, amelyet a műkereskedő Charles Sedelmeyer jelentetett meg.
A La Vie illustrée című újságban 1900. május 10-én, tehát nem sokkal Munkácsy Mihály halála után jelent meg egy kétoldalas cikk a festőfejedelemről. Itt látható egy portréfotó a géniuszról, aki népi öltözéket visel, illetve benne van a Mozart halála című festménye is, ami azért lényeges, mert a festmény, ahogy Amerikába került, eltűnt a nagyközönség elől. Egy szintén 1900-as üdvözlőkártyát is mutatott, illetve egy másik, a művészt ábrázoló kártyát, amely egy gyűjthető sorozat része volt, hasonlóan a mostani, sportolókat megjelenítő kártyákhoz.
Az özvegy, Cécile Papier megírta levelét Budapestre
Gyarmati Gabriella kiemelte azt a levelet, amelyet Munkácsy Mihály özvegye, Cécile Papier írt a Pesti Napló szerkesztősége, Gerő Ödön számára 1907. július 15-én, amelyben hozzájárult ahhoz, hogy a festőfejedelem egyik alkotásáról másolatot készítsenek. A levélben jelezte: Munkácsy Mihály volt az, aki megtanította őt szeretni. A művészettörténész hangsúlyozta: az olykor kritikákkal illetett Cécile Papier felajánlásának hála került annak idején a géniusz hagyatékának egy része Békéscsabára, az özvegy alapozta meg ezzel a múzeumi kollekciót, az immár a világon a legnagyobb Munkácsy-gyűjteményt.
Kiváló rézkarcmásolat született a Golgotáról
Munkácsy Mihály festményei a bemutatásukat követően jellemzően eltűntek a nagyközönség elől, mivel magángyűjteményekbe kerültek. A Krisztus-trilógia második elemét, a Golgota című művet 1884-ben mutatták be. Erről készített 1888-ban Karl Köpping egy rézkarcmásolatot, amelyet a szakember remekműnek titulált, hiszen leheletfinom vonalakból építette fel az alkotást. Így is izgalmas a másolat, azonban további jelentőséget ad neki az, hogy mind Munkácsy Mihály, mind Karl Köpping ellátta kézjegyével, sőt két portré is látható rajta a két alkotóról.
Újabb relikviákkal bővült a legnagyobb Munkácsy-gyűjtemény
Fotók: Vincze Attila