2 órája
Néptáncosok fellépésével, vetítéssel, sztorikkal emlékeztek Rábai Miklósra – videóval
A Rábai Táncegyüttes fellépésével, régi felvételek vetítésével, sztorizgatással emlékeztek a Kossuth-díjas, érdemes művész Rábai Miklósra a Balassi Közalapítvány, valamint a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület közös rendezvényén szerdán a Balassi Bálint Magyar Művészetek Házában. Rábai Miklós, az országos hírű néptánc-koreográfus, folklorista 1921-ben született Békéscsabán és 1974-ben, 50 éve hunyt el.
Rábai Miklós 1921-ben született Békéscsabán. A Rudolf gimnáziumban tanult, majd a diploma megszerzése után itt reál tantárgyakat tanított. Vezette a Batsányi néptáncegyüttest, amellyel komoly sikert ért el Gyulán, egy országos kulturális versenyen 1948-ban. Egy évvel később immár Budapesten tanított, majd az 1951-ben megalakult Magyar Állami Népi Együttes koreográfusa lett, a tánckart, sőt később az egész együttest is vezette. A Kossuth-díjas, érdemes művész 1974-ben hunyt el Budapesten.
Az artézi kútról hordta a vizet, ott találkozott asszonyokkal
Édesapja pék volt, a pékség a Jókai és az Illésházi utca sarkán állt – mesélte Rábai Miklósról Mlinár Pál, a Balassi Közalapítvány igazgatója. Mint mondta, a Jókai utca közepén lévő artézi kútról hordta a vizet, és itt rendszeresen találkozott csodás viseletbe öltözött, éneklő asszonyokkal is, innen eredhetett a folklór iránti vonzalma. Később a gimnáziumban reál tantárgyakat tanított, és létrehozta a Batsányi néptáncegyüttest, amellyel sikeresen szerepelt egy rangos megmérettetésen.
A néptáncosok csak Micu bácsinak nevezték Rábai Miklóst
1951-től a Magyar Állami Népi Együttesnél ténykedett koreográfusként, művészeti vezetőként, és sok néptáncost vitt magával a tánckarba a Batsányi néptáncegyüttesből. Mlinár Pál elmondta, hogy Rábai Miklós, akit a táncosok Micu bácsinak neveztek, nagyon kedves ember volt, szorgalmazta a gyűjtéseket, és alapvetően koreográfus volt – a magyar hagyományoknak megfelelően dolgozott –, az első koreográfia, amit színpadra vittek, az az Ecseri lakodalmas volt.
Nem felejtette el, hogy Békéscsabáról indult
A Magyar Állami Népi Együttes egészét irányította igazgatóként 1971-től, és meghódította az együttessel az egész világot, öt kontinensen, harminc országban léptek fel. Nem felejtette el azonban, hogy honnan indult. A Balassi Közalapítvány igazgatója – aki képzéseken találkozott vele, és így megismerhette Rábai Miklós hitvallását – mosolyogva mesélte, hogy május 1-jéken a Széchenyi-liget szabadtéri színpadán mindig a Magyar Állami Népi Együttes adott műsort.
A békéscsabai néptáncosok továbbviszik az örökségét
Rábai Miklósról Békéscsabán és Gyulán utcát neveztek el, Ecseren pedig az ő nevét viseli a művelődési és közösségi ház. A békéscsabai néptáncosok szintén továbbviszik örökségét. A Hétpróbás Néptánciskola berkein belül az ifjúsági csoport Rábai Táncegyüttes néven működik, közvetlenül biztosítva a Balassi Táncegyüttes utánpótlását is. A Rábai Táncegyüttesben 1976-os alapítása óta sok-sok nemzedék táncolt, mindig is az élvonalbeli ifjúsági együttesek közé tartozott.
