Zokszó nélkül végezték a munkát a bajnokcsapat játékosai

– Amit lehetett, azt a csapat megnyerte, nagy számonkérés nem lehet a korábbi edző, Alberto Salomoni munkája miatt, hiszen a bajnokságot egy vereséggel hozta le, s bejutott a legjobb négy közé. A Bajnokok Ligájában az olasz Conegliano együttesétől, a CEV-kupában pedig az izraeli Maccabi Haifa legyőzése után a nyolc közé jutásért a szintén olasz Casalmaggiore alakulatától kaptunk ki – mondta az edzőként immáron háromszoros magyar bajnok Kormos Mihály. – Ami problémát jelentett, hogy a fiatalok kevesebb játéklehetőséget kaptak a bajnokság első szakaszában. Pedig mindegy lett volna, hogy a dobogó melyik fokán végzünk, mivel az eredményt nem vittük magunkkal. A szezon második felében jöttek a sérülések, és ekkor már kénytelen volt bedobni egy-egy fiatalt. Ne felejtsük el azt sem, hogy a felkészülés kezdetén a játékosok egy része az utolsó pillanatban esett be a válogatottól. Akkor arra nem igen volt lehetőség, hogy fizikálisan erősítsük a csapatot, mert a szezon kezdetén hetente három, olykor négy tétmérkőzést is játszott. A csapat még az utolsó erejét mozgósította a Közép-európai Liga-döntőben, amikor odaértünk a Magyar Kupa-döntőhöz, már elfogyott az erő. A fináléra a Nyíregyháza könnyebben fel tudott készülni. Nem a vereség volt Salomoni menesztésének az oka, egy ilyen botlás hozzátartozik a sporthoz, igaz, mentálisan szétesett a csapat, mert senki nem számított a vereségre.

– Salomoni távozása után miben kellett változtatniuk?

– Taktikai dolgokban, egyes játékelemekben: egyéni képzésekkel próbáltuk visszahozni a játékosokat. Egy példa csak: sáncban nem voltunk jók, de nyitásfogadásban is rengeteget gyakoroltunk. Ezért is jött rosszul Lucija Mlinar sérülése, mert annyira stabillá vált a nyitásfogadás, és abból már nagyon magas szinten játszottunk. Igaz, Glemboczki Zóri szépen helyettesítette a horvát játékost. A Jászberény elleni elődöntőben Ivanovicsot pedig Ludmán Réka pótolta szépen. Végiggondoltuk, hogy miben kell előre lépni, s ha ezt megcsináljuk, meg lehet az eredménye. Ezt a lányok is elhitték, lépésről lépésre sikerült az önbizalmukat visszahozni, és össze is kovácsolódtak. Jobb lett a belső összhang, és ezt az egészet már ők maguktól vitték tovább. A Dobi Edina–­Molcsányi Rita–Kszenija ­Ivanovics hármas nagyon szépen összefogta a csapatot. A nehézségekből tovább tudott lépni a társaság. Nagyon büszkék vagyunk a lányokra, hiszen szinte zokszó nélkül végezték a munkát.

– Sokat gondolkodott azon, hogy nekifusson a következő idénynek?

– Választani kellett, hogy Magyar Röplabda Akadémia vagy felnőttcsapat. Nehéz döntés volt, mert elindítottunk valamit az akadémiával, az utánpótlással kapcsolatban. Nagyokat léptünk előre, de ezt tovább kell vinni. Nagyon nehezen engedem el ezt az ügyet, de a kettő nem megy egyszerre­. Megnyertük az U11-es, az U13-as, a serdülőbajnokságot, az U15-ben másodikak lettünk. Sok minden ennek az építkezésnek a következménye. Háromszáz fölött van a gyerekek létszáma az egyesületnél. Folyamatosan versenyeztettük őket, házi versenyeket is tartottunk. A másik oldalról, van egy olyan felnőttcsapat, egy olyan koncepció, amelyben soha nem dolgozott az ember. Ez is motiváló lehet. Fontos, hogy Leiszt Máté tovább vállalta a munkát, a statisztikusunk, Antonio Ferrari is marad. Mire e sorok megjelennek, ha nem is történik meg minden bejelentés, de mindenkivel, a régiekkel és az újakkal is megegyezésre jutunk. Jó játékosokból álló csapatunk lesz.

– A célokat talán nem is kell külön megemlítenünk, azok évek óta ugyanazok.

– Természetesen, amit lehet, azt szeretnénk megnyerni, ez a csapat, ami össze fog állni, lehetőséget biztosít arra, hogy akár a bajnokságot, a Magyar Kupát és a Közép-európai ­Ligát megnyerje. A Bajnokok Ligájában – ahol a tizenhatos helyett húszas csoportkör lesz – megpróbálunk bejutni a csoportkörbe, ami nagyon nehéz lesz, a sorsoláson múlik. Ha nem sikerül, a CEV-kupában szeretnénk minél előrébb végezni.

– Mit lehet tudni a következő időszak programjáról?

– A csapat június végéig marad edzésben. Augusztus elején kezdjük majd el a munkát. Az egyesületek abban egyeztek meg, hogy október 7-én kezdődne a bajnokság, és április 30-án lenne az utolsó mérkőzésnap. Hatcsapatos extraliga lesz, a csapatok két kört játszanak oda-vissza, ami húsz mérkőzést jelent. Onnan az első a negyedikkel játssza az elődöntőt három nyert mérkőzésig, a második a harmadikkal. Az NB I. nyolccsapatos lesz, onnan négy, meg az Extraligából az ötödik és a hatodik egy oda-vissza kört játszik, mert a következő évben már hat helyett nyolc együttes alkotja az Extraligát. Új szabály, hogy a mérkőzés minden pillanatában két magyar játékosnak pályán kell lenni. Ezért is lesz fontos, hogy minden csapat megfelelő számú magyar játékossal rendelkezzen. A Békéscsaba e területen jól áll, hiszen minden poszton vannak magyar játékosai, van, amelyiken több is.