2024.07.08. 06:38
Lovastusa és haláltusa
Az 1936-os berlini olimpián a Mezőhegyesen születetett és ott felnövő Jankovich Lőrinc a military, azaz a lovastusa csapatot erősítette, s nagyon kevésen múlott, hogy nem személyében tisztelhetjük az első Békés megyében született olimpiai bajnokunkat.
Jankovich Lőrinc
Az egyéniben 9. helyen végzett lovas a csapatküzdelmekben Endrődy Ágostonnal és Visy Istvánnal alkotta a magyar military válogatottat. A háromnapos lovastusa versenyen Endrődy szenzációsan, hibátlanul lovagolt a rendkívül nehéz pályán. Jankovich Lőrinc következett. Remekül teljesített, a táv felénél járt, amikor egy bírói hiba miatt kizárták (a bíró szerint Jankovich nem került meg egy zászlót). A magyar csapat óvott, az óvásnak a zsűri helyt adott. Jankovich újra indult, s egyetlen megállásos hibával, klasszislovaglással teljesítette a távot. Visy indulása előtt óriási előnye volt a magyar együttesnek. Endrődy és Jankovich mindössze 260 hibapontot gyűjtött, míg a végül győztes németek a viadalt 676,75 összhibaponttal zárták. Azaz Visynek az is belefért volna, hogy akár 416 hibaponttal zárja a versenyt. Jankovichék fantasztikus teljesítményét csak erősíti, hogy a második csehszlovákok 991, a harmadik britek pedig majd 9200 hibapontot gyűjtöttek. Ám a sors nem akarta, hogy a magyarok aranyat, avagy akár csak érmet nyerjenek…
Az előző napok nagy esőzései miatt nagyon felázott a pálya, s Visy lova, Legény, egy pocsolyában oly szerencsétlenül csúszott meg, hogy a lábát törte. Szegény Legényt még ott a helyszínen át kellett, hogy segítsék az égi legelőkre… A csapat helyezetlen lett, s a megérdemelt érem helyett, a legjobb lovát is elveszítette. Sz. Cs.