Kötelező lenne évente fogorvoshoz járni

Fogorvoshoz évente kellene járni, 40 év fölött kétévente kellene laboratóriumi vizsgálatot elvégezni. Az egészségügyért felelős államtitkárság nemzeti szűrőprogramról készült javaslatát hamarosan a szakmával is megvitatja a szaktárca - olvasható a Magyar Nemzet keddi számában.

Eszerint általános fizikális vizsgálatra, tehát vérnyomásmérésre és életmódbeli tényezők feltárására évente, míg részletes fizikai vizsgálatra (testsúly-, haskörfogat-, testmagasság-, testtömegindex-meghatározásra, szív- és érrendszeri állapotfelmérésre) ötévente lenne szükség, és ezeket a háziorvos végezné el.

Általános laboratóriumi vizsgálatot, azaz a vércukor- és a koleszterinszint mérését 21 és 39 éves kor között ötévenként, a 40-65 évesek körében kétévenként, 65 év felett pedig évente végeznének a laboratóriumokban, a beutalót ugyancsak a háziorvos adná. A szív- és érrendszeri állapotfelmérés 16 éves korban az iskolaorvos feladata lenne, a pajzsmirigy tapintásos vizsgálatát tízéves kortól kétévente kellene elvégezni. A programban megjelenik a vastagbélszűrés is, amelyen ötventől hetvenéves korig kétévente kellene részt venni.

— Mindenképpen jó elképzelésnek tartom a szűrőprogram kidolgozását. Nálunk a betegek mindegyikét megkérem, hogy évente legalább egy laborvizsgálaton vegyenek részt. Emellett az általános és részletes fizikai vizsgálatokat is többször elvégezzük egy-egy esztendőben — tájékoztatta lapunkat dr. Buki Mária, békéscsabai háziorvos. Elmondta, ezenfelül ugyancsak évente egyszeri alkalommal tüdőszűrésen való részvételre is buzdítja a praxisához tartozókat.

— Volt már több olyan esetünk is, hogy a javasolt tüdőszűrésnek köszönhetően időben derült fény elváltozásra. Külön öröm, hogy a vastagbélszűrés is bekerült a programba. Néhány esztendeje pályázati pénzből időlegesen meg tudtuk valósítani az ilyesfajta szűrést, és bár kellemetlen a vizsgálat, a betegek közül mégis sokan jelentkeztek önként — hangsúlyozta a szakember. Hozzátette, jelenleg a honi lakosság általános egészségi állapota „nem túl jó”.

— Sok az elhízott, dohányzó vagy éppen magas koleszterinnel rendelkező páciens. Legtöbbjük nem figyel egészségére. Ez gyakorta nem tudatos elkerülése a vizsgálatoknak, csak egyszerűen elfelejtik, mikor jártak utoljára szűrésen. Egyébiránt Nyugat-Európában, ahol drágábbak a kezelések költségei, már felismerték, hogy sokkal kifizetődőbb szűrésekre járni, ezzel megelőzve a költséges beavatkozásokat.

A nemzeti szűrőprogram érinti a fogászati kezelést is. Eszerint a szűrés és a gondozás a felnőttek körében évente történne.
— Németországban működik hasonló rendszer, azzal a különbséggel, hogy ott, aki félévente nem keresi fel a fogorvosát, annak az állam, az ottani TB nem fizeti a fogmegtartó kezeléseket — tudtuk meg Kémenes Zoltán békéscsabai fogorvostól. Elmondta, évente mindenkinek legalább kétszer kellene fogászati szűrővizsgálatra járni.

A friss felmérések szerint Magyarország a fogápolás szempontjából az utolsó helyen áll az uniós rangsorban. A magyarok egy főre jutó fogkefe-fogyasztása évente 0,8 darab, szemben azzal, hogy szakemberek szerint legalább kéthavonta kellene cserélni a jó esetben naponta többször használt fogkefét. Kémenes Zoltán hozzátette, persze nemcsak az emberek hozzáállása, hanem financiális okok is állnak annak a hátterében, hogy sokan elhanyagolják fogaikat.

Az 1-6 éves korosztálynál többek között a pszichés-, mozgás-, értelmi-, szociális- és beszédfejlődés követését, továbbá a magatartásproblémák feltárását emelték ki, ezek a védőnő feladatkörébe tartoznának.

— Jelenleg is folyamatos a gyermekek fejlődésének követése — tudtuk meg Kotroczóné Antal Teréziától. A megyei fővédőnő elmondta, változás lenne ugyanakkor a korábbiakhoz képest, hogy a szülőket jobban bevonnák a vizsgálatokba.

— A szülőknek egy, a tapasztalataikat figyelembe vevő kérdőívet kellene kitölteniük. Ennek mentén a védőnők célzottabban tudnak figyelni az esetleges problémákra, amikor ők maguk beszélnek a gyermekkel. Ennek a rendszernek további előnye, hogy a szülő is hamarabb és gyakrabban kap visszacsatolást, így a gyermek felzárkóztatásához otthoni eszközöket, gyakorlatokat is igénybe vehet.

Az 1-6 éves korosztálynál többek között a pszichés-, mozgás-, értelmi-, szociális- és beszédfejlődés követését, továbbá a magatartásproblémák feltárását emelték ki, ezek a védőnő feladatkörébe tartoznának.

— Jelenleg is folyamatos a gyermekek fejlődésének követése — tudtuk meg Kotroczóné Antal Teréziától. A megyei fővédőnő elmondta, változás lenne ugyanakkor a korábbiakhoz képest, hogy a szülőket jobban bevonnák a vizsgálatokba.

— A szülőknek egy, a tapasztalataikat figyelembe vevő kérdőívet kellene kitölteniük. Ennek mentén a védőnők célzottabban tudnak figyelni az esetleges problémákra, amikor ők maguk beszélnek a gyermekkel. Ennek a rendszernek további előnye, hogy a szülő is hamarabb és gyakrabban kap visszacsatolást, így a gyermek felzárkóztatásához otthoni eszközöket, gyakorlatokat is igénybe vehet. -->