2009.03.21. 15:40
A bőgőmasinák esete a szombathelyi buszjárattal - Crybabies és 30Y a tavaszi fesztiválon
A Békéscsabai Tavaszi Fesztiválon képviseltette magát Európa 2010-es kulturális fővárosa is, nem is akármivel, hanem a Pécs Sound legfrissebb terméseivel: a 30Y-nal és a The Crybabies nevű garázsrockbandával.
Az Ifiház előterébe belépve gyorsan egy mézes pálinkát kellett magamhoz vennem, nem csak a kinti hideg miatt, hanem mert az átlagéletkor meglehetősen alacsony volt még ekkor: a várakozók többsége inkább a tízhez, mint a húszhoz volt közel, ami pedig igencsak furcsa egy olyan melankolikus, filozofikus muzsika esetében, amit a 30Y képvisel, különösen az új, Nr4. című lemezre igaz ez.
Mire a pálinka - és még egy - elfogyott, szerencsére helyreállt a rend, a koncertközönség összetétele kiegyenlítődött, így egyrészt nem lógtam ki annyira a sorból, s nem is kell hülye elméleteket gyártani arról, hogy a zenei divatok milyen károkat okozhatnak egy-egy művészeti produkció esetében.
Az alaphangulatot a The Crybabies adta meg, húzós garázsrockjuk kellemes hangulatot teremtett az Ifiház nagytermében. A bandára Kátai Artúr, az ismert - egyébként gyulai származású - médiaszakember és egykori Kend-tag muzsikus külön felhívta a figyelmem, ő ugyanis egy jó ideje menedzserként is segíti a fiatal csapatot.
Aztán jöttek Beck Zoliék, akik ismét megmutatták, hogy gonosz és igazságtalan minden összevetés a másik nagy pécsi banda, a Kispál és a Borzzal, esetleg a Kiscsillaggal. Annál is inkább, mert Lovasi András szövegvilágára és előadásmódjára inkább az önirónia jellemző, addig a 30Y - mely egyébként egy szombathelyi buszjáratról kölcsönözte a nevét - ugyancsak markáns szövegvilágát egész más hangulat határozza meg, egyfajta világfájdalom árad ebből a muzsikából. Ha már hasonlítgatás (úgy látszik, ez elkerülhetetlen Magyarországon), akkor inkább a Quimby világával rokonítható az egyébként már lassan tíz éve működő, de csak az elmúlt néhány esztendőben országos ismertséget szerzett és fesztiválos nagyszínpadi státuszt kivívott csapat.
A koncert végén örül a szív: kulturális értelemben nagyon sokszor leírták/leírtuk a megyét, mondván, csak a gagyi, illetve legfeljebb a mainstream kereskedelmi cucc a kelendő, most volt egy újabb este, amikor ennek az ellenkezője bizonyult igaznak.