Olimpia: ezer lakosra jut egy aranyérem Kondoroson

Paluska Zoltán a kondorosi Legendák Földje Alapítvány képviseletében hangsúlyozta, a párizsi olimpia nyitóünnepségének napjára időzítették a tárlat megnyitását. A kiállítás a csárda nyitvatartási idejében augusztus 11-éig látogatható.

– Sajnálatos módon sem budapesti, sem kondorosi olimpiát nem tudunk most ünnepelni, hiszen a világ sportolóinak színe-java idén Párizsban méri össze erejét. Ez az a pillanat azonban, hogy kiállítással tekintsünk vissza a korábbi sikerekre. – Mi, kondorosiak rendkívül büszkék vagyunk olimpiai bajnokainkra, Balczó Andrásra, Ónodi Henriettára és Sasváriné Paulik Ilonára, akik – a téli, illetve a paralimpiákat is beleszámítva – a 225 magyar olimpiai aranyéremből öttel örvendeztették meg szűkebb pátriánkat. 

– A 344 olimpiai aranyérmesünk közül ők hárman kondorosi születésűek. Mindez azt jelenti, hogy minden 50. aranyérem, és minden századik olimpiai aranyérmes szülőföldje ez a legendás hely, amit úgy hívnak Kondoros.

Az olimpia sokak álma, a sikeresek szülőföldjüknek is dicsőséget szereznek

Ribárszki Péter, Kondoros polgármestere kiemelte, az olimpia a legtöbb sportoló álma, aki pedig még sikeresen is szerepel, az nemcsak magának, hanem hazájának, szülőföldjének is dicsőséget szerez.

– A három aranyérmesünk bizonyította, hogy egy kis vidéki faluban – hiszen Kondoros az ő korukban ez volt – születve is elérhető a legértékesebb sportsiker. A legtöbb spotágban ugyanis az olimpiai címről álmodnak azok, akik rengeteg edzéssel, lemondással a magas szintű sportot választják – emelte ki Ribárszki Péter. – Az öt, Kondoroshoz kötődő olimpiai aranyérem azt is mutatja, hogy a képzőművészek mellett – kiemelve a Kossuth-díjas Csernus Tibort és Kepenyes Pált – sportolóink is jó hírét vitték a világban a településnek, még ha sportteljesítményük más városokban is teljesedett ki. Ettől függetlenül mi is büszkék vagyunk rájuk.

Rigler Ivett, a Dérczy Ferenc Könyvtár és Közösségi Ház vezetője és Ribárszki Anna, a könyvtár munkatársa kiemelkedő szerepet játszik az értértékmentő munkában, számos kondorikum előterjesztése köthető hozzájuk. Nem egy ezekből Békés vármegyei érték lett, nem is olyan régen Balczó András életműve, sportolói munkássága és Sasváriné Paulik Ilona élete és sportolói munkássága.

Paluska Zoltán egy érdekes statisztikáról is beszámolt. A Földön egymillió, az Amerikai Egyesült Államokban 160 ezer, Magyarországon 45 ezer, míg Kondoroson ezer lakosra jut egy olimpiai aranyérem.

Balczó András az 1972-es müncheni olimpián egyéniben is nyert

Balczó András 1938. augusztus 16-án született Kondoroson. Édesapja szarvasi születésű evangélikus lelkész volt, aki családjával együtt 1934-ben költözött át Kondorosra. Feleségével, Paulinyi Edit tanítónővel öt évet töltöttek itt, majd másfél évvel András születése után Nyíregyházára költöztek.

Balczó 1960-ban már tagja volt az olimpián aranyérmet nyerő csapatnak, majd 1968-ban és 1972-ben is olimpia aranyérmet szerzett, utóbbit egyéniben. Egyéni világbajnokságot először 1963-ban nyert, majd ezt még négyszer megismételte. Ezzel párhuzamosan csapatban ötször állhatott a dobogó legfelső fokára.

Saját maga edzője volt éveken át, mivel mások módszereit nem találta elég eredményesnek ahhoz, hogy elérje célját. Feltehetően ennek köszönhető, hogy Balczó András a mai napig az örökranglista csúcstartója. Az ötödik világbajnoki cím után visszavonult. Bár kapott ajánlatokat külföldről is, a magyar öttusa közelében szeretett volna maradni.

Az öttusaistálló belovaglója volt, szerény fizetésért

Mivel nem lépett be az MSZMP-be, sőt portréfilmjében komoly kritikát fogalmazott meg a kommunista rendszerrel szemben, sportvezetői karrierje elé akadályokat gördítettek. A világ első számú és mindmáig legsikeresebb öttusázója tíz éven át várt, hogy felkérjék a szövetségi kapitányi poszt betöltésére, és addig – hogy az öttusa közelében maradjon – az öttusaistálló belovaglója volt, szerény fizetésért.

Miután a szövetségi kapitány posztját nem kapta meg, 1983-tól szabadúszóként járta az országot. Vívó- és öttusaedzői szakdiplomát szerzett Testnevelési Főiskolán. 1996-ban Magyar Örökség-díjat, 2001-ben Csík Ferenc-díjat kapott. 2004-ben megkapta a Nemzet Sportolója díjat.

1945-ben házasodott össze Császár Mónika olimpiai ezüstérmes tornásszal. 38 évesen lett először apa, amelyet további 11 gyermek követett a maga által épített budakeszi házban. Küldetés című filmje óta több mint 2500 alkalommal találkozott emberekkel, tartott előadásokat, élménybeszámolókat – többek között Kondoroson is – pályafutásáról, a családról, a hitről és istenhez való viszonyáról, amely ma is példaként állhat előttünk.

2008-ban szülővárosa, a Kondoros díszpolgára címet adományozta híres szülöttének. 2014-ben emléktáblát avattak a kondorosi evangélikus parókia falán,  melyen Balczó András saját szavai: „Isten kegyeltje, többszörös olimpiai bajnok öttusázó…” jelzik szülőházát.

Ónodi Henrietta 2001-ben lett Kondoros díszpolgára

Ónodi Henrietta 1974. május 22-én született Békéscsabán, majd születéskori lakóhelyén, Kondoroson cseperedett fel. Tehetségét négyéves korában fedezték fel, de ötéves koráig még a kondorosi bölcsődébe, majd óvodába járt. Ötéves korától a Békéscsabai Előre Spartacus (később Békéscsabai Előre Torna Club) tornásza volt, ahol az Unyatinszky-házaspár, Misó és Julika szorgalmas tanítványaként igazi klasszissá fejlődött. Karrierje legkiválóbb éve 1992 volt, amikor előbb a párizsi világbajnokságon, majd a barcelonai olimpián is  aranyérmet szerzett. Az olimpiai aranyat megosztva nyerte el lóugrásban a román Lavinia Milosovici-csal, talajon pedig ezüstérmet szerzett, bár sokak szerint ez utóbbi számban is igazságosabb lett volna a megosztott aranyérem.

Visszavonulása óta az Egyesült Államokban él. A San Antonió-i Incarnate Word Egyetem elvégzése után Miamiban az Olimpikonok Világszövetsége Irodája munkatársa lett.  Miami mellett élt férjével, James W. Haley, szintén egykori olimpikon öttusázóval. Három gyerekük született, Annabella, Sebastian és Christian. Henrietta 2015-ben megkapta az amerikai állampolgárságot. Időközben elvált férjétől, de a család nagyon sok időt tölt együtt.

Ónodi Henriettát 2001-ben Kondoros, majd 2008-ban Békéscsaba díszpolgárává választották, 2010-ben bekerült a Magyar Torna Szövetség halhatatlanjainak klubjába, és beválasztották a tornasport halhatatlanjainak amerikai székhelyű dicsőség csarnokába, a Hall of Fame-be is. 2017-ben megkapta a Békéscsaba halhatatlan sport csillaga címet. A szívrohamot kapott, Amerikában élő Ónodi Henriettáért most különösen szorítanak. Jelenleg kórházban van, kezelésére gyűjtenek.

Sasvári Paulik Ilona nevét viseli a kondorosi sportcsarnok

Sasváriné Paulik Ilona (Póli) 1954. november 8-án született Kondoroson, négy fiútestvér közé, egyszerű földműves családba. 13 éves korában szörnyű baleset érte, megsérült a gerince. Budapestre került, a Villányi útra, majd a Marczibányi térre, ahol különféle kezeléseket kapott és szaktornát végzett. Itt ismerkedett meg a parasporttal és az általános iskolát is itt fejezte be.

Érettségi után, diplomát szerzett. Óriási küzdelem és akarat jellemezte. Saját szavait idézve: a család olyan tartást, hátteret adott neki, hogy amikor 13 évesen gerincsérülést szenvedett, és kiderült, hogy tolókocsiban kell leélni az életét, gyermekként sem roppant össze.

A sportot mozgássérültként is fontosnak tartotta, talán a bizonyítás miatt, hogy így is képes volt rá. Úgy gondolta, hogy ez az egyik legjobb út az önbecsüléshez. Az pedig ahhoz kellett, hogy ne csak egy tolókocsist lássanak, hanem őt, magát, az egész embert.

Az asztalitenisszel, az 1970-es évek végétől versenyszerűen kezdett foglalkozni. Pályafutása során kevés kivétellel mindig a C3-as sérültségi kategóriában versenyzett, mely pingpongban az öt ülőkategória egyike. Kifejezetten szorgalmas, technikás versenyzőnek tartották. 1996-ban Atlantában lett egyéni paralimpiai bajnok.

Győzelme után így nyilatkozott: „Természetesen nagyon boldog vagyok, hiszen ez a győzelem eddigi pályafutásom csúcspontja. Korábban sem a belga Pollet, sem a német Bartheidel ellen nem tudtam nyerni, most viszont egy nap alatt mindkettőt legyőztem, ráadásul úgy, hogy igazából még megszorítani sem tudtak.

Testvérei kezdeményezésére szülővárosának sportcsarnoka és a testvérei védnökségével minden évben megrendezett Póli Kupa Emlékverseny őrzi Sasváriné Paulik Ilona emlékét.