2023.02.27. 07:55
A Gyurcsány-kormányok egyik legbotrányosabb fejezete a kémbotrányként elhíresült eset
A Magyar Nemzet cikksorozatának hétfői részéből kiderül, a Gyurcsány-kormányok Oroszország-politikájának egyik legbotrányosabb fejezete a kémbotrányként elhíresült eset.
Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója, elsőrendű (j), Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titokminisztere, másodrendű (j2), P. László, egy biztonsági cég vezetője, harmadrendű (b2) és Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója, negyedrendű vádlott (b) az úgynevezett kémper tárgyalásán a Kúria tárgyalótermében 2018. május 29-én
Forrás: MTI
Fotó: Illyés Tibor
Az elhárítás történetében szinte páratlan ügyről, amelyben utóbb nyomozás és vádemelés is volt, annyit tudni, hogy Szilvásy György titokminiszter, Gyurcsány egyik legfontosabb bizalmasának utasítására 2007-ben bolgár pszichológusnak álcázott orosz titkosszolgákat engedett be Magyarország legfontosabb nemzetbiztonsági objektumába.
Mindez brutális károkat okozott Magyarország EU-hoz és NATO-hoz fűződő kapcsolatában – írja cikksorozata legújabb részében a Magyar Nemzet.
A sajtóban megjelent cikkek és a bírósági iratok alapján a Parlament épületében találkozott Szilvásy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), a KGB utódszervezetének helyettes vezetőjével. Az egyeztetésen felmerült, hogy a kémelhárításért felelős Nemzetbiztonsági Hivatalból (NBH) információk szivárogtak ki illetéktelen személyekhez, az FSZB-tiszt pedig felajánlotta, hogy az általa irányított szervezet szakemberei poligráfos vizsgálattal segíteni tudnak a kiszivárogtató felkutatásában.
Szilvásy ekkor együttműködésre utasította Galambos Lajost, az NBH akkori főigazgatóját, akit valószínűleg jól ismertek Moszkvában is, mivel a KGB-akadémián tanulta a szakmát még a Szovjetunió idejében.
A vádirat szerint a parlamenti megbeszélés nyomán két orosz tiszt érkezett Magyarországra, akik bolgár pszichológusnak adták ki magukat és akik az NBH pszichológusával együttműködve, tolmácsok segítségével hallgattak ki 16 magyar elhárító tisztet poligráfos módszerrel.
Az FSZB ügynökei úgy jutottak be az NBH épületébe, hogy arról semmilyen feljegyzés nem született. A vizsgálatok során az egyik orosz tiszt a poligráfot kezelte, társa pedig egy másik szobából kísérte figyelemmel a kamerával és mikrofonnal rögzített eseményeket.
Galambos leváltása után Laborc Sándor került az NBH élére, aki belső vizsgálatot rendelt el, miután tudomására jutott az ügy. Laborc végül azért került a vádlottak padjára, mert ahelyett, hogy feljelentést tett volna, csupán Szilvásy Györgynek jelentette, hogy Galambos különösen érzékeny és védett információkkal segítette a vizsgálat lebonyolítását. Laborc akkor sem tett feljelentést, amikor egy társszolgálattól azt a jelzést kapta, hogy az oroszok egy beszervezett forrásból Magyarországra vonatkozó információk birtokába jutottak, s ez a forrás egy magas beosztású, a nemzetbiztonság területén tevékenykedő személy.
A Magyar Nemzet teljes cikkét itt olvashatja el.
