Leszámolás kezdődött Oroszországban Navalnij halála után (videó)

Josep Borrell: az EU Navalnijról fogja elnevezni az uniós emberi jogi szankciós rendszert

 Az Európai Unió Alekszej Navalnijról, a február 16-án elhunyt orosz ellenzéki politikusról fogja elnevezni a súlyos emberi jogi jogsértések esetében alkalmazott uniós szankciós eszközt - jelentette be az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben hétfőn. 

Josep Borrell az uniós külügyi tanács ülését követően tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy 

Ha a javaslatot hivatalos formában is elfogadja majd az Európai Unió Külügyek Tanácsa, a szankciós rendszert a jövőben Alekszej Navalnij globális emberi jogi szankciós rendszernek fogják hívni - mondta. 

 - tette hozzá az uniós diplomácia vezetője a külügyi tanácsülést követő sajtótájékoztatóján. 

Az Európai Unió 2020. december 7-én hozott létre globális szankciórendszert, hogy az elkövetés helyétől és az elkövetők kilététől függetlenül világszerte fellépjen azokkal szemben, akik súlyos emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért felelősek. A globális szankciórendszer az EU álláspontja szerint elősegíti számos kulcsfontosságú uniós cél elérését, így például a béke megőrzését, a nemzetközi biztonság megerősítését, valamint a demokrácia, a nemzetközi jog és az emberi jogok megszilárdítását és előmozdítását. A szankciók azokra a személyekre és szervezetekre összpontosítanak, akiknek és amelyeknek a tevékenysége veszélyezteti ezeket az értékeket. 

A globális emberi jogi szankciórendszer keretében hozott uniós korlátozó intézkedések jelenleg 71 emberre és 21 szervezetre vonatkoznak. 

A megszorító intézkedések EU-s beutazási tilalmat írnak elő a listán szereplő személyek számára, illetve pénzeszközök befagyasztását a magánszemélyekkel és szervezetekkel szemben. Ezenkívül az EU-s állampolgároknak vagy az EU-ban bejegyzett szervezeteknek tilos közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket rendelkezésre bocsátaniuk a jegyzékben szereplők részére. 

Alekszej Navalnij bebörtönzött orosz ellenzéki aktivista és politikus február 16-án, 47 éves korában halt meg a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található sarkvidéki börtönben, ahol 19 éves büntetését töltötte.
 

Volodimir Zelenszkij: Oroszország kihasználja a segélyek késését

Oroszország kihasználja az Ukrajnának szánt segélyek késését, miközben "rendkívül súlyos" helyzet alakult ki azokban a térségekben, ahol az orosz csapatok erőiket összpontosítják - jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, miután látogatást tett a frontvonal északkeleti, kupjanszki szektorában. 

- mondta. 

"Kihasználják az Ukrajnának szánt segélyekben beállt késedelmet és ez egy nagyon kényes dolog" - hangsúlyozta az ukrán vezető a többi között tüzérségi lőszerek, frontvonalbeli légvédelmi eszközök és nagy hatótávolságú fegyverek hiányát említve. 

Kanada védelmi minisztere, Bill Blair hétfőn közölte, hogy az észak-amerikai ország több mint 800 darab SkyRanger R70 típusú drónt adományoz Ukrajnának több mint 95 millió kanadai dollár (25 milliárd forint) értékben. Blair hozzátette, hogy az adományt abból a félmilliárd kanadai dolláros katonai támogatásból fedezik, amelyet Justin Trudeau miniszterelnök tavaly jelentett be kijevi látogatása során. 

2022 februárja óta Kanada több mint 9,7 milliárd kanadai dollár segélyt utalt ki Ukrajnának, amiből 2,4 milliárd kanadai dollár katonai támogatás az ottawai védelmi tárca összesítése szerint. 

Az északkeleti frontvonalra utazott az ukrán elnök

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn a frontvonal északkeleti szektorába látogatott, ahol találkozott a megszálló orosz erők ellen harcoló katonákkal - közölte hétfőn az államfő hivatala.

A közlemény szerint 

A várost az ukrán erők még 2022-ben visszafoglalták a támadó orosz hadseregtől.

Kijev szerint Moszkva nem hagyott fel azzal a tervével, hogy ismét elfoglalja a második legnagyobb ukrán város, Harkiv közelében fekvő Kupjanszkot.

A látogatás során Zelenszkij a dandár parancsnokával a szektor felszereléssel és lőszerekkel történő ellátását vitatta meg.

A 2023. évi sikertelen ukrán ellentámadás után az orosz erők fokozták az ostromot az északkeleti frontvonalon. Ukrajna a hét végén jelentette be, hogy kivonta csapatait a romba döntött Avgyijivkából, elkerülvén, hogy az orosz erők körbezárják őket. Avgyijivka bevétele Oroszország legnagyobb győzelme a harctéren Bahmut tavaly májusi elfoglalása óta.

Az orosz hadsereg tartós tűz alá vette a Zaporizzsja megyei Robotine települést, amelyet az ukrán erők tavaly augusztusban foglaltak vissza az oroszoktól négy hónapos ostrom után - közölte hétfőn az ukrán hadsereg.

Dmitro Lihovij, az ukrán erők térségi szóvivője szerint 

 Mint elmondta, az orosz támadásokat az ukrán erők nagyszámú páncélos segítségével visszaverték, de az oroszok a páncélosokon kívül kisebb támadó alegységekkel és légierővel is támadnak.

Olekszandr Tarnavszkij tábornok, a szektor parancsnoka szerint "megállították a támadási kísérleteket, és megtisztították Robotine térségét az ellenséges erőktől".

Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnoka szerint az ukrán légierő lelőtt két, Szu-34, illetve Szu-35 típusú orosz vadászbombázó repülőgépet, amelyek irányított bombákkal támadtak ukrán állásokra.

Két frontszakaszról jelentett előretörést az orosz védelmi minisztérium

Donyecknél és Avdijivkánál kedvezőbb állásokat foglaltak el az orosz erők az elmúlt nap folyamán, miközben négy frontszakaszon húsz ukrán támadást vertek vissza.

A tárca szerint a legtöbb, szám szerint kilenc ukrán roham az avdijivkai frontszakaszon hiúsult meg, ahol az orosz erők bevették a helyi kokszoló- és vegyiüzemet. A tájékoztatás szerint az ukrán fél a harcérintkezési vonal mentén több mint 1050 katonát veszített, akik közül a legtöbben, mintegy 565-en a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

Az orosz védelmi minisztérium napi összesítése a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett egy francia  SAMP/T légvédelmi rendszert, egy német Leopard harckocsit, két-két gyalogsági és páncélozott harcjárművet, két páncélozott szállítójárművet, két amerikai M777-es tarackot, HIMARS sorozatvetők két rakétáját, továbbá 96 drónt.

Igor Kimakovszkij, a "Donyecki Népköztársaság" vezetőjének tanácsadója a TASZSZ hírügynökségnek hétfőn azt mondta, hogy Avdijivka "megtisztítása" során az orosz erők amerikai és lengyel rendfokozati jelzést viselő katonák holttestére bukkantak. A RIA Novosztyi hírügynökség szerint a városban a tűzszerészek több mint 200 aknát, lőszert és házilagos készítésű robbanószerkezetet hatástalanítottak.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese egy hétfői grozniji tanácskozáson kijelentette, hogy az év eleje óta legkevesebb 53 ezer ember jelentkezett szolgálatra az orosz fegyveres erőkhöz. Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök a Védelmi Koordinációs Tanács hétfői ülésén utasítást adott a "különleges hadműveletben" használt harcászati rendszerek korszerűsítésének felgyorsítására és "funkcionális képességeik" növelésére".

Misusztyin elmondta, hogy a Donyec-medencében és Novorosszijában - az Ukrajnától 2022-ben elcsatolt területeken - Oroszország az elmúlt két év alatt több mint 18 ezer objektumot állított helyre, köztük 6,5 ezer lakóházat és szociális intézményt, valamint több mint 2 ezer kilométernyi autópályát.

Leszámolás kezdődött Oroszországban Navalnij halála után

Több száz embert vettek őrizetbe az orosz hatóságok Alekszej Navalnij ellenzéki aktivista halála után. Sokan aggódnak amiatt, hogy szélesebb körű leszámolást indíthat a Vlagyimir Putyin által vezetett orosz állam az ellenzék aktivistái ellen – írja a New York Times alapján a Mandiner.

A lap több oroszországi személlyel beszélgetett a legismertebb orosz ellenzéki politikus halála után. Az általuk elmondottakból alakult ki egy általános kép, pár konkrét példa:

• letartóztattak egy püspököt, aki misén akart megemlékezni Alekszej Navalnijról;
• őrizetbe vettek két embert, akiknek a táskájában egy Navalnij-kép volt;
• megvertek valakit a rendőrök, aki virágot helyezett el egy Navalnijnak állított emlékfalhoz;
• Szamarában megtűrték a hatóságok a megemlékezést, viszont mindenkinek, aki részt vett az eseményen, befényképezték a személyes okiratait;
• van, aki arról mesélt, hogy pisztolyt szegeztek a fejéhez a rendőrök, majd aláírattak vele egy papírt.

A legtöbbjüket rövid ideig tartó (maximum 15 napos) elzárásra ítéltek.

Többen tartanak attól, hogy a Putyin-kormány a választások közeledtével fokozni fogja a nyomásgyakorlást az ellenzéki aktivistákon; vannak, akik úgy látják, Navalnijt is azért ölték meg az orosz hatóságok, hogy ne tudja befolyásolni a néhány héten belül esedékes elnökválasztás menetét.

23 ezer ukrán állampolgár sorsa ismeretlen

Legkevesebb 23 ezer ukrán állampolgárt tartanak nyilván eltűnt személyként - közölte hétfőn a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) eltűnt személyek keresésével foglalkozó hivatala (CTA-B).

Dusan Vujasanin, a CTA-B vezetője a közleményben azt írta, hogy az ismeretlen sorsú embereket letartóztathatták, elrabolhatták, meghalhattak, vagy csak megszakadt velük a kapcsolat, amikor hozzátartozóik elmenekültek.

 - hangsúlyozta Vujasanin.

Az ICRC a genfi egyezmény és a nemzetközi humanitárius jog előírásainak megfelelően, a világ minden pontján kapcsolatban áll a háborút viselő felek képviselőivel és közvetítőként lép fel közöttük annak érdekében, hogy a hozzátartozók információhoz juthassanak a hadifoglyokról, illetve segíteni próbál a fogolycsere-egyezmények létrejöttében, valamint a kiszabadult foglyok védelmében.

Orosz tábornok: amerikai vegyi lőszert vetett be az ukrán hadsereg

Többször is amerikai vegyi lőszert vetett be az ukrán fél az orosz hadsereg ellen a háború folyamán - jelentette ki Igor Kirillov altábornagy, az orosz fegyveres erők sugár-, vegy- és biológiai védelmi csapatainak parancsnoka hétfői sajtótájékoztatóján.

 - mondta Kirillov, aki szerint

Bejelentette, hogy Leonyid Paszecsnyiket, a "Luhanszki Népköztársaság" közigazgatásának vezetőjét tavaly december 5-én fenolvegyületekkel kísérelték meg megmérgezni. Emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Szaldót, a herszoni régió Moszkva által kinevezett vezetőjét 2022 augusztusában mérgezéssel szállították kórházba. Az ő szervezetében a vegyifegyver-tilalmi egyezményben feketelistázott, ricin nevű anyagot mutattak ki. Kirillov szerint más vezető tisztségviselők ellen is megpróbáltak "terrorcselekeményt" vegyi anyaggal elkövetni.

Hírszerzési forrásokra hivatkozva azt hangoztatta, hogy az ukrán fél nyugati segítségével új taktikát dolgoz ki, "különleges vegyi övezetek" létrehozásával. 

Közölte, hogy tavaly szeptemberben és októberben ilyen vegyi anyagot szállítottak Kramatorszk és Kupjanszk város területére, hogy a továbbiakban autópályák mentén, a főbb közlekedési csomópontoknál helyezzék el. A cél szerinte az, hogy az ukrán hadsereg időt nyerjen új védvonalak kiépítésére Zaporizzsja, Harkiv és Szumi megyében.

Úgy vélte: 

Kirillov szerint tavaly a NATO-országok már szállítottak Ukrajnának több mint 55 ezer egyéni vegyvédelmi védőfelszerelést, 600 ezer ampullányi ellenmérget foszfororganikus anyagok és 750 ezer flakon ellenszert mustárgáz, lewisit és ciánhidrogén-származékok ellen.

Kirillov beszámolója értelmében 2018-ig az Egyesült Államok éves jelentéseiben 460 tonna nem meghatározott mérgező anyagról adott hírt, ami a teljes készleteinek mintegy 2 százalékát jelentette. Azt mondta, hogy az orosz védelmi minisztérium értesülései szerint ezek az amidofluorofoszfátok osztályába tartozó vegyületek voltak, "amelyeket az amerikai közvélemény jobban ismer novicsok néven".

A tábornok közölte, hogy az orosz védelmi minisztérium birtokában álló összes olyan dokumentumot, amely alátámasztja a vegyifegyver-tilalmi egyezmény amerikai és ukrán megsértésének tényét, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) rendelkezésére bocsátotta. Emlékeztetett arra, hogy Oroszországot amerikai nyomásra "kiszorították" a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) Végrehajtó Tanácsából.

A német külügyminisztérium bekérette az orosz nagykövetet Navalnij halála miatt

A tárca közleménye szerint a német kormány részéről az Oroszországban bebörtönzött politikai aktivisták szabadon engedését sürgették. A minisztérium szóvivője különösen megdöbbentőnek nevezte, hogy az orosz hatóságok őrizetbe veszik azokat, akik virágot helyeznek el Navalnij emlékhelyén.

– jelentette ki sajtótájékoztatóján a szóvivő.

Kreml: nem az elnöki hivatal illetékes a holttest átadásának ügyében

Még vizsgálják Alekszej Navalnij ellenzéki aktivista halálának körülményeit, az hogy az eljárás mikor zárul le és mikor adják át a holttestet a hozzátartozóknak, nem tartozik a Kreml hatáskörébe – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.

– válaszolta a szóvivő arra a kérdésre, hogy mikor adják ki Navalnij holttestét a hozzátartozóknak.

Kira Jarmis, a börtönében pénteken elhunyt ellenzéki politikus szóvivője hétfőn közölte, hogy a Nyomozó Bizottság (SZK) arról értesítette Navalnij anyját és ügyvédjeit, hogy a halálozással kapcsolatos nyomozást határozatlan időre meghosszabbították. A hatóság közölte, hogy a halál okát még nem állapították meg.

„Olyan körülmények között, amikor nincsen semmilyen információ, úgy gondoljuk, hogy teljesen megengedhetetlen ilyen, mondhatni, őszintén szólva arcátlan kijelentéseket tenni” – kommentálta a Peszkov azokat a nyugati politikusi nyilatkozatokat, amelyek a Kremlt tették felelőssé Navalnij haláláért.

Navalnaja azzal vádolta meg Vlagyimir Putyin elnököt, hogy ő ölte meg a férjét, és kilátásba helyezte, hogy a harcostársai hamarosan közölni fogják, hogy ezt miért tette.

Az orosz Büntetés-végrehajtási Szövetségi Szolgálat (FSZIN) pénteken közölte, hogy az elítélt meghalt a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzet 3. számú „Sarki Farkas” börtönében. Az FSZIN szerint a politikus a séta után rosszul lett, eszméletét vesztette és meghalt.

Josep Borrell: az EU-nak támogató üzenetet kell küldenie az orosz ellenzéknek

Az Európai Uniónak támogató üzenetet kell küldenie az orosz ellenzéknek – jelentette ki Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn, Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus hétvégén bekövetkezett halálára reagálva.

Az uniós tagországok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozására érkezve Borrell elmondta: 

Hozzátette: az EU újabb szankciókat fog javasolni a Navalnij haláláért felelős személyek ellen, akár az oroszországi büntetés-végrehajtási rendszer intézményi struktúrája ellen, de nem szabad elfelejteni, ki az „igazi bűnös” az orosz ellenzéki vezető halálában.

Mint mondta, továbbra is szoros figyelemmel kell követni az ukrajnai háború alakulását.

– tette hozzá.

Alekszej Navalnij halálával összefüggésben a belga miniszter rámutatott: fel kell ismerni, hogy mi a tét, mert ha Ukrajna elveszti a háborút, Oroszországnak sikerül terjeszkednie, és „az orosz diktatúra egy kicsit közelebb kerül az Európai Unióhoz”.

„Ezért fontos, hogy itt is egységesen lépjünk fel, hogy közösen fejlesszünk ki védelmi képességet, hogy fejlesszünk ki hadsereget nemcsak a területünk, hanem az értékeink védelmére” – hangsúlyozta.

Mint mondta, az EU háromszor többet költ arra, mint amennyit Oroszország a katonai arzenáljába történő beruházásokra fordít, és ha ez nem mutatkozik meg a harctéren, az azért van, mert az uniós eszközök nem eléggé kompatibilisek. Ahhoz, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt tárgyalóasztalhoz kényszerítsük, meg kell gyengíteni - tette hozzá.

Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter szerint az a legkevesebb, hogy az EU-nak élesítenie kell az Oroszország elleni újabb szankciókat, mivel a „félintézkedések” nem elegendők ahhoz, hogy megállítsák az orosz elnököt.

– fogalmazott.

Írország külügyminisztere, Micheal Martin reményét fejezte ki, hogy az EU-tagállamok egyhangúlag támogatják a ciszjordániai izraeli telepesek ellen bevezetendő szankciókat. Írország támogatja ezeket a korlátozó intézkedéseket, de sajnos, az egyhangúság még mindig nem jött létre a külügyi tanácsban – mondta.

Annalena Baerbock német külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a tanács egyhangú döntést hoz az Oroszország elleni 13. szankciós csomagról, amelynek elemei az orosz háborús gépezet működtetésében részt vevő harmadik országbéli – vagyis unión kívüli – vállalatokra is kiterjednének.

Xavier Bettel luxemburgi külügyminiszter szerint korai még arról beszélni, hogy az EU milyen választ adna Navalnij halálára, mivel először le kell folytatni az azzal kapcsolatos független vizsgálatot.

Ukrajna biztonsági fenyegetésnek tekinti a lengyel határ blokádját

Ukrajna biztonsági fenyegetésnek tekinti a lengyel gazdák blokádját a két ország határán – jelentette ki hétfőn Olekszandr Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszter, miniszterelnök-helyettes.

– írta a politikus a Facebookon.

„A legkritikusabb a helyzet a Dorohusk-Jahodin ellenőrző pontnál, ahol teljesen leállt a kamionforgalom” – közölte Szerhij Derkacs, a miniszter helyettese.

Michal Derus, a kelet-lengyelországi Lublinban működő adóhatósági kamara szóvivője szerint a dorohuski határátkelőnél jelenleg mintegy 600 teherautó várakozik arra, hogy elhagyhassa Lengyelországot, és a becsült várakozási idő, ami alatt ennyi teherautó távozik Lengyelországból, mintegy 232 óra lehet.

„Lengyelországba Ukrajnából nem érkeztek teherautók. Ezért azt kell feltételeznünk, hogy ez egy teljes blokád” – tette hozzá.

„A háború elől menekülő, különböző okból hazatérő nők és gyerekek nem válhatnak kereskedelmi érdekek túszaivá” – mondta Kubrakov.

„Konkrét lépéseket várunk lengyel kollégáinktól az ilyen helyzetek elkerülése és a probléma általános megoldása érdekében” – fűzte hozzá.

Tavaly november óta lengyel gazdák rendszeresen eltorlaszolnak ukrajnai határátkelőhelyeket, hogy tiltakozzanak a szomszédos országból érkező konkurencia ellen.

Lengyelország Ukrajna egyik legnagyobb támogatója az ország elleni háborúban, de a Varsó egyoldalú gabonabehozatali tilalma miatti súrlódások aláásták a két ország közötti kapcsolatokat.

Az elmúlt napokban a varsói hatóságok felvetették annak lehetőségét, hogy az ukrán mezőgazdasági termékekkel szemben újabb importtilalmat vezetnek be, hogy megvédjék a varsói gazdákat.

Szóvivő: a hozzátartozókat harmadik napja nem engedik a holttesthez

A néhai orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij hozzátartozóit már harmadik napja nem engedik hozzáférni a holttesthez – közölte hétfőn az elhunyt politikus szóvivője, hozzátéve, hogy édesanyját nem engedték be a halottasházba, ahol vélhetően a holttestet őrzik.

– közölte a közösségi médiában Navalnij szóvivője, Kira Jarmis.

Beszámolója szerint a a nyomozók arról tájékoztatták édesanyját és ügyvédeit, hogy a Navalnij halálával kapcsolatos vizsgálatot meghosszabbították. „Nem tudjuk, meddig fog ez tartani. A halál oka még mindig tisztázatlan. Hazudnak, húzzák az időt, és nem is titkolják” – tette hozzá.

Azóta volt börtönben, hogy 2021 elején visszatért Oroszországba, és egészségi állapota hónapok óta romlott. Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) tájékoztatása szerint Navalnij séta után hirtelen rosszul lett, eszméletét vesztette és meghalt.

Holttestét a büntetőtelepről Szalehard városába, a körzet székhelyére vitték a haláleset kivizsgálásával megbízott orosz nyomozók.

Édesanyja, Ljudmila Navalnaja még szombaton egy ügyvéddel a távoli büntetőtelepre utazott.

Moszkva: orosz ellenőrzés alá került az avdijivkai kokszoló- és vegyiüzem

Maradéktalanul ellenőrzésük alá vették az avdijivkai (avgyijivkai) kokszoló- és vegyiüzemet az orosz erők – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.

A tájékoztatás szerint az üzem adminisztratív épületeire kitűzték az orosz zászlót, az ukrán alegységek pedig „folytatták a rendezetlen visszavonulást” az üzemből, amely a maga nemében a legnagyobb ilyen létesítmény Európában.

Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője a Rosszija 24 hírtelevíziónak hétfőn kijelentette, hogy Avdijivkában nagy számban adták meg magukat ukrán katonák, de konkrét adatokat nem közölt. Azt mondta, bizonyítékok vannak rá, hogy az ukrán erők háborús bűncselekményeket követtek el a civil lakosság ellen a városban.

Szergej Rudszkoj vezérezredes, az orosz fegyveres erők vezérkara fő műveleti igazgatóságának vezetője, a vezérkari főnök első helyettese a Krasznaja Zvezda című katonai lapban hétfőn megjelent nyilatkozatában kijelentette, hogy az ukrán hadsereg, „ellentámadásának összeomlása és az ország gazdaságának válsága ellenére”, még mindig megőrizte harci képességét az aktív műveletek folytatására.

– mondta Rudszkoj.

A tábornok azt állította, hogy a NATO-országok katonái zsoldosoknak álcázva vesznek részt harcokban az ukrán fegyveres erők oldalán. Mint mondta, légvédelmi és műveleti-taktikai rakétarendszereket, sorozatvetőket üzemeltetnek, valamint tagjai az ukrán rohamosztagoknak. Emlékeztetett rá, hogy a NATO tisztjei készítik elő az ukrán fegyveres erők katonai műveleteit.

Rudszkoj hangoztatta, hogy a „különleges hadművelet” célja továbbra is Ukrajna nácitlanítása és demilitarizálása, a végeredménye pedig a szomszédos ország semleges státusa és az Oroszország katonai biztonságát fenyegető veszély megszüntetése lesz.

Vlagyimir Szaldo, Herszon megye Oroszországhoz „csatolt” részének kormányzója kijelentette, hogy a harci cselekmények lezárása után a demilitarizált övezetnek az orosz határtól legalább kétszáz kilométer mélyen be kell majd nyúlnia Ukrajnába, hogy a visszavont ukrán nehézfegyverek nem érhessenek el orosz területeket. Úgy vélekedett, hogy a nagyobb hatótávolságú rakétákat tűzszünet esetén, ha lesz ilyen, el kell majd szállítani Nyugat-Ukrajnába, vagy meg kell semmisíteni.

Ukrajna újjáépítéséről tárgyalt Japánban az ukrán kormányfő

Japánban tárgyalt Ukrajna újjáépítéséről Denisz Smihal ukrán miniszterelnök hétfőn; a konferencián Japán kétoldalú adóügyi megállapodás megkötését ígérte és a japán vállalkozások további támogatását.

– szögezte le Kisida Fumio japán kormányfő, kiemelve, hogy befektetési megállapodásról is tárgyalások kezdődnek, de erről nem árult el részleteket.

Smihal leszögezte, hogy az ukránok soha nem felejtik el, hogy Japán mellettük állt a bajban. A konferenciát pedig a japán-ukrán kapcsolatok új fejezete megnyitásának nevezte. Mint mondta, bízik abban, hogy a japán autóipar gyárakat épít Ukrajnában.

Bár a megállapodások összértékét nem közölték, a konferencián mintegy 50 japán vállalat írt alá megállapodásokat ukrán cégekkel a mezőgazdaság, az energiaipar és infrastruktúra terén.

A konferencia után kiadott közös közlemény szerint Kisida és Smihal azt hangsúlyozta, hogy „meg kell szilárdítani Ukrajna nemzetközi támogatását”.

Megsemmisítettek egy ukrán irányítóközpontot Kupjanszkij irányában (videó)

Egy orosz Szu–34-es vadászbombázó legénysége pusztított a központban. A legénység nagy robbanóerejű légibombákkal támadott. A hírszerzési jelentés szerint a megerősített parancsnoki állás személyzete és felszerelése megsemmisült – adta hírül a Magyar Nemzet.

Bírálja a szövetségeseket az unió vezető diplomatája

Josep Borrell, az EU vezető diplomatája február 18-án egy, az EU védelmi prioritásairól szóló panelbeszélgetésen felszólalva bírálta a nyugati szövetségesek kezdeti határozatlanságát az Ukrajnának nyújtott katonai támogatással kapcsolatban, és arra utalt, hogy a háború másképp alakult volna, ha a szövetségesek határozottabban lépnek fel.

„Minden alkalommal, amikor arról tárgyaltunk, hogy új típusú fegyvereket adjunk, valaki hezitált” – mondta Borrell, utalva arra, hogy a szövetségesek kezdetben vonakodtak Leopard harckocsikat és Patriot rakétarendszert biztosítani, tartva a további eszkalációtól. 

Több mint tízezren jöttek tegnap Ukrajnából

Magyarország területére tegnap az ukrán-magyar határszakaszon 4488 fő, a román-magyar határszakaszon belépők közül 5606 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte a legfrissebb adatokat az Országos Rendőr-főkapitányság. A beléptetettek közül a rendőrség 19 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – áll a tájékoztatásban. 

Első jelentős győzelmét aratta idén az orosz hadsereg

Annak ellenére, hogy Oroszország elfoglalta Avgyijivkát, az orosz hadsereg nem bizonyította, hogy ezt követően képes lenne nagyobb területet elfoglalni – írta elemzésében az amerikai Háborús Tudományok Intézete (ISW).

Az Avgyijivkáért hónapokig folytatott harc súlyos veszteségekkel járt, Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok február 17-én jelentette be döntését az ukrán egységek visszavonásáról a várostól, arra hivatkozva, hogy „el kell kerülni a bekerítést és meg kell őrizni a katonák életét”.

Olekszandr Tarnavszkij ukrán tábornok szerint január 1-je óta Moszkva több mint 20 ezer katonát, 199 harckocsit és 481 páncélozott harcjárművet veszített.

Ez történt vasárnap: