2024.03.10. 17:21
Március 10-én a székely vértanúkra emlékezik a magyarság
A székelység, akárcsak a Kárpát-medence többi magyar közössége, számíthat a magyar kormány kiállására és támogatására – közölte a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára vasárnap az MTI-vel.
Székely zászló egy résztvevő vállán a székely szabadság napja alkalmából tartott marosvásárhelyi rendezvényen 2024. március 10-én
Forrás: MTI
Fotó: Kiss Gábor
Potápi Árpád János a székely szabadság napja alkalmából felidézte: március 10-én azokra a székely vértanúkra emlékezik a magyarság, akiket 1854. március 10-én a marosvásárhelyi Postaréten kivégeztek.
Ez a nap tisztelgés a nemzeti önrendelkezésért küzdő székely honfitársaink előtt
– mondta.
Hangsúlyozta, a székelyek önrendelkezésének igénye „nem precedens nélküli vágyakozás”, az Európai Unióban erre több működő példa létezik, köztük a dél-tiroli osztrákoké és a finnországi Aland-szigetek svéd anyanyelvű lakosaié.
A szülőföldjén többségben élő székely-magyar közösségnek jogot kell biztosítani saját közérdekű problémáinak megoldására, az önrendelkezés tehát a szülőföldön való megmaradás garanciája
– jelentette ki.
Kiemelte: ha egy nemzeti közösség szabadon megélheti identitását, megőrizheti és gyakorolhatja kultúráját és hagyományait, működtetheti saját intézményrendszerét, az nemcsak az adott közösségnek jó, hanem az utódállamnak is.
Az államtitkár kifejtette, hogy a területi autonómia védettséget, önszerveződést jelent, helyi jogalkotást biztosít, ami mindenkinek jó, és nem irányul senki ellen.
Potápi Árpád János közleményében arra buzdított, hogy minél többen vegyenek részt a Székely Nemzeti Tanács által szervezett vasárnapi rendezvényeken, hangoztatva:
a székely szabadság ügye minden magyar közös ügye.
Szili Katalin: a székely szabadság napja a nemzeti emlékezetpolitikai kánon részévé vált
Március 10., a székely szabadság napja mára a nemzeti emlékezetpolitikai kánon részévé vált – írta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó vasárnap a Székely Nemzeti Tanács székely szabadság napja alkalmából tartott rendezvényére küldött levelében.
Az MTI-hez eljuttatott levélben Szili Katalin felidézte, hogy 170 éve e napon végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten a székely vértanúkat.
Úgy fogalmazott, hogy
a székely szabadság napja a nemzetért való kiállás megnyilvánulásának jeles alkalma valamennyi magyar számára szerte a világban.
A ma élő székelyek számára ez a nap nemcsak a közös emlékezés napja, de az összetartozásé is, a tudatos, közös fellépésé a nemzeti önrendelkezés jegyében, még akkor is, ha vannak, akik Székelyföld létezését is kétségbe vonják – hívta fel a figyelmet a miniszterelnöki főtanácsadó.
A székelység számára ma a szabadságot az autonómia jelenti, az önigazgatás megvalósítása, mely iránti törekvés nem csupán egy adott pont térben és időben, hanem napi küzdelem a közösség minden egyes tagja számára az önazonosságának megőrzéséért. Eszköz, melynek dimenziója egyszerre az ország, önkormányzatok, a közösség, de egyben a család és az egyének szülőföldön megélt biztonsága is
– hangsúlyozta Szili Katalin.
Ezért – mint írta – e kihívásokkal teli, nem könnyű időkben sem szabad feladni a közösség számára ezen legfontosabb stratégiai célokat.
Megvalósításukhoz az ez évi választások jó lehetőséget jelentenek – tette hozzá kiemelve, hogy ezzel lehet Székelyföld érdekeinek képviseletét a legszélesebben megjeleníteni és legmélyebben megerősíteni, valamennyi szinten.
Köszönetet mondott Izsák Balázsnak, a Székely Nemzeti Tanács elnökének és a testület valamennyi tagjának a fáradhatatlan küzdelemért és kiállásért.
Isten óvja és segítse Önöket! Isten áldja Székelyföldet!
– zárta sorait Szili Katalin.
Autonómiát követeltek Székelyföldnek a marosvásárhelyi tüntetésen
Székelyföld területi autonómiáját követelő petíciót fogadott el vasárnap Marosvásárhelyen, az 1852-es Habsburg-ellenes székely szervezkedés vértanúinak obeliszkjénél a székely szabadság napja alkalmából összegyűlt több száz tüntető.
Az Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke által felolvasott, a román hatóságokhoz intézett dokumentum rámutat: a székelyek az európai gyakorlat mintájára, a szubszidiaritás elvét kötve, maguk akarják intézni az általuk többségben lakott régió ügyeit. Ugyanakkor leszögezik:
Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét, szuverenitását, a régió más nemzetiségű polgárainak érdekeit, sem az ország alkotmányát.
A petíció szerint immár 30 éves adóssága Romániának az Európa Tanácshoz történő csatlakozáskor vállalt kötelezettségek teljesítése, az autonómiával kapcsolatos 1201/1993-as ajánlás, illetve a későbbi 1334/2003 határozat végrehajtása.
„Mi mindannyian elkötelezett hívei vagyunk a békének és a biztonságnak. Abban a szellemben, ahogy azt az Európa Tanács több határozata és ajánlása megfogalmazta. Így az 1334/2003-as számú határozat a területi autonómia intézményrendszerét ajánlja a belső konfliktusok megelőzésére, illetve feloldására” – emlékeztet a kiáltvány, amelyben azt követelik: Székelyföld alkosson önálló, autonóm jogkörökkel rendelkező közigazgatási és fejlesztési régiót az SZNT által kidolgozott jogszabálytervezet alapján.
A résztvevők közfelkiáltással fogadták el a petíciót, autonómiát követelő jelszavakat skandáltak és Autonómiát Székelyföldnek feliratú molinókat feszítettek ki.
Tőkés László marosvásárhelyi beszédében úgy értékelte: „elfogult magyarellenességből fakadó, durva politikai hiba” a román politikai osztály részéről az autonómia kriminalizálása. Rámutatott:
az erdélyi magyar autonómia támogatóit nem kellene szélsőségesnek bélyegezni.
„Nem vagyunk sem szélsőségesek, sem szeparatisták, Budapest sem revizionista. A magyarok semmilyen formában nem veszélyeztetik országunk területi egységét és integritását” – szögezte le.
Marcel Ciolacu román miniszterelnök Székelyföld létét tagadó, autonómiáját kizártnak nevező kijelentéseire reagálva az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke azt mondta: Székelyföld puszta létének tagadása abszurd, mivel egy földrajzi és történelmi valóságnak mond ellent, másfelől szerinte „valóságos merénylet a székelység regionális és etnikai identitása ellen”.
Tőkés László megjegyezte: a gagauzok autonómiája is azzal kezdődött, hogy Chisinau kijelentette: „Gagauzia nem létezik”, de később a Moldovai Köztársaság kénytelen-kelletlen törvénybe iktatta Gagauzia autonómiáját.
„Ugyanezt várjuk el a román parlamenttől: törvényben szentesítse Székelyföld területi önrendelkezését, az erdélyi magyar nemzeti közösségnek – az RMDSZ programjába is belefoglalt – három szintű autonómiáját. Románia ne legyen pápább a pápánál, vagyis Macron elnöknél, aki váratlan politikai nyitással maga ismerte el Korzika autonómiához való jogát, és kezdeményezte az erre irányuló tárgyalások elkezdését” – hangoztatta Marosváráshelyen Tőkés László.
Csibi Attila, Erdőszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke az idei választások fontosságát hangoztatta a tüntetés résztvevőihez intézett beszédében. Kiemelte: a székelyek és általában az erdélyi magyarok csak akkor írhatják saját történelmüket, ha a – választásokon is – a győztesek közé tartoznak.
A marosvásárhelyi autonómia-tüntetésen jelen lévő és beszédet mondó Luke Uribe Etxebarría, a Baszk Nemzeti Párt képviselője és Carles Fité Gabarro, a Katalán Nemzetgyűlés nevű civil szervezet (ANC) országos titkárságának tagja is kitartásra, politikai céljaik melletti következetes kiállásra bátorította a résztvevőket.
A megemlékezés után a tüntetők Marosvárhely főterére vonultak, hogy átadják a petíciót a kormánymegbízottnak.
Az SZNT 2013-ban nyilvánította a székely szabadság napjává március tizedikét. Ezen a napon, 1854-ben végezték ki a két évvel korábbi Habsburg-ellenes székely szervezkedés vezetőit, Török Jánost, Gálfi Mihályt és Horváth Károlyt. A vértanúk marosvásárhelyi emlékoszlopánál azóta – a világjárvány idején tarott kényszerszünettől eltekintve – az SZNT minden évben megemlékezést és autonómiát követelő felvonulást szervezett.
