2024.03.23. 13:32
Potápi Árpád János: hiányoznak a magyarságnak az elhurcolt németek
Máig hiányzik a magyarságnak az a több mint 220 ezer német nemzetiségű magyar állampolgár, akit a második világháború után hurcoltak el vagy telepítettek ki Magyarországról – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton Nagymányokon, írja az MTI.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára
Forrás: MTI
Fotó: Hegedüs Róbert
Potápi Árpád János, aki a térség fideszes országgyűlési képviselője is,
a Nagymányokról elűzött németeknek állított emlékmű avatásán hozzátette: az elhurcolt németek maradandót alkottak az iparban, mezőgazdaságban, művészetben, építészetben, munkájuk nélkül elképzelhetetlen lenne Magyarország mai arculata.
Nagymányokról 41 családot telepítettek ki, 197 embert vittek oroszországi kényszermunkára, közülük 55 férfi és hat nő nem térhetett vissza – idézte fel az államtitkár.
Emlékeztett arra, hogy az 1941-es népszámlálás szerint a bonyhádi járásban élők több mint 75 százaléka vallotta magát németnek, a kitelepítésnél e népszámlálás adatait vették alapul. Kitelepített németekkel az első szerelvény 1946. január 19-én indult Budaörsről.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a németséget ért atrocitások már 1944 novemberében megkezdődtek, hiszen a szovjet–orosz csapatok ekkor érték el a Völgységet. Bonyhádon 1944 karácsonyán gyűjtöttek össze németeket, akiket kényszermunkára, málenkij robotra a Szovjetunióba hurcoltak.
Az akkori borzalmak máig fájó nyomot hagytak a családok történeteiben, amelyek sokszor feltáratlan dolgokat rejtenek – mondta az államtitkár.
Kitért arra, hogy ma Nagymányokon 26 százaléknyian vallják magukat németeknek, ami az asszimiláció következménye, de annak a hatását is mutatja, az idősek ma is félnek attól, hogy nemzetiségük vállalása miatt bántódásuk eshet.
Megjegyezte azt is: aki az országgyűlési választáson nemzetiségiként regisztrál, nem szavazhat pártlistára.
Összességében úgy becsülte: a németség száma kétszerese lehet az ismertnek.
Hangsúlyozta, a 2011-ben elfogadott alaptörvény a nemzetiségeket államalkotó tényezőként határozza meg. „Reméljük, hogy a következő évtizedekben a németek és a többi nemzetiség meg tudja őrizni nyelvét, kultúráját” – tette hozzá.
Az államtitkár arra kérte a jelenlévőket, hogy a európai parlamenti és az önkormányzati választásokon olyan erőt, pártot támogassanak, amely nem háborúpárti. „Ha tovább sodródunk abban a folyamatban, amelyben Európa van, a háború bennünket is el fog érni. Saját eszközeinkkel tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy ez soha ne következhessen újra be!” – mondta.
Englenderné Hock Ibolya, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke arról beszélt, hogy a németség számára komoly elégtételt jelentett az, hogy az Országgyűlés 2012-ben állami emléknappá nyilvánította január 19-ét.
A nagymányoki emlékmű a helyi német önkormányzat tervei alapján egy hagyományos sváb ház falrészletét mutatja egy félig nyitott ajtóval, az ajtóban egy bőrönddel, rajta egy kalappal.
A második világháború győztes hatalmai az 1945-ös potsdami konferencián állapodtak meg abban, hogy a Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon maradt német lakosságot részben át kell telepíteni Németországba.
Magyarországról 1946. január 19. és 1948. június 15. között 130–150 ezer embert az amerikai, 50 ezer embert a szovjet megszállási övezetbe vittek, a korábban elmenekültekkel együtt 220–250 ezren kerülhettek Németországba. A Szovjetunióba mintegy 70 ezer németet hurcoltak el, harmaduk munkatáborokban halt meg.
