2024.10.21. 06:07
Több tízezer katona áll készenlétben, ha Moszkva megtámadná a NATO-t
971. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Brit Boeing AH-64D Apache Longbow harci helikopter a Swift Response 24 fedőnevű NATO-hadgyakorlaton az észtországi Nurmsi katonai repülőterén
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Valda Kalnina
Érdemi segítséget nem, ígéretet vitt Ukrajnába az amerikai védelmi miniszter
Lloyd Austin látogatásáról a Reuters hírügynökség számolt be – írja a Magyar Nemzet.
A nyugati sajtó szimpátialátogatásként értékeli Austin útját, amelynek során érdemi segítséget nem, csupán a további támogatásra vonatkozó ígéreteket kaphat a háborúban álló ország.
Várhatóan nem születik megállapodás Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik legfontosabb kérésével, az Egyesült Államok által szállított nagy hatótávolságú fegyverek oroszországi bevethetőségével kapcsolatban sem.
Austin a vele utazó újságíróknak mindössze annyit mondott, hogy az Egyesült Államok eddig is rugalmasan reagált Ukrajna igényeire az orosz–ukrán háború során, és ez a továbbiakban is így marad.
Az amerikai védelmi miniszter Zelenszkij mellett hivatali partnerével, Rusztem Umerov védelmi miniszterrel is folytat megbeszélést – írja a The Wall Street Journal amerikai napilap alapján a Magyar Nemzet.
Austin legutóbb múlt csütörtökön találkozott Zelenszkijjel Brüsszelben, ahol az ukrán államfő bemutatta győzelmi tervét a szövetségeseinek. Amikor erről kérdezték, Austin azzal hárította a kérdést, hogy „nem tiszte” nyilvánosan értékelni az ukrán tervet
– olvasható a cikkben.
Drónelhárító drónt fejleszt Ukrajna az iráni tervezésű Sahed drónok ellen
Olyan drónt fejleszt Ukrajna, amely képes elfogni az iráni tervezésű Sahed kamikáze drónokat, amelyek óriási károkat okoznak az ukrán városokban – számol be róla a The Telegraph brit napilapra hivatkozva a Magyar Nemzet.
A fejlesztők, a Wild Hornets csoport szerint a Fullánk, amelyet a földről irányítanak, képes lesz 160 km/h-nál gyorsabban repülni, akár háromezer méteres magasságban is – számol be a cikk, amit ITT tud elolvasni.
Székesfehérvári születésű katona esett el az ukrán háborúban
Újabb kárpátaljai áldozatot követelt az orosz–ukrán háború - írja a Magyar Nemzet.
Hétvégén helyezték örök nyugalomra Ungváron Olekszij Timirjazevet, aki a magyarországi Székesfehérváron született. Az Ungvári Városi Tanács Facebookon közzétett közleménye szerint a 47 esztendős katona még 2024. február 8-án halt meg a Donyecki területen található Avgyijivkában. Mint írják,
2022 júliusában lépett be a hadseregbe, 2023 tavaszán egy csernyihivi területen vívott csatában megsebesült, de felépülése után visszatért és folytatta a szolgálatot.
A Magyar Nemzet teljes cikkét ITT olvashatja el.
Részleges áramszünetet okozott Enerhodarban egy ukrán tüzérségi támadás
Részleges áramszünetet okozott a zaporizzsjai atomerőmű melletti Enerhodar városban egy ukrán tüzérségi támadás - közölte hétfőn a település önkormányzata.
A belövéseknek nem voltak áldozatai, de a város vízellátása leállt.
A brjanszki Kremnyij El orosz mikroelektronikai vállalat hétfőn közölte, hogy az adminisztratív és gyárépületeit szombaton ért ukrán dróntámadás következtében megszakadt az üzem áramellátása, megrongálódtak a speciális áramellátó berendezések, és a technológiai termelési láncok is megszakadtak. A cégnél a Kommerszant címűlap szerint hétfőn robbanás és a tűz következményeinek felszámolásával foglalkoztak.
Alekszandr Bogomaz, Brjanszk megye kormányzója arról számolt be korábban, hogy szombatra virradóra 17 pilóta nélküli repülőszerkezetet lőttek le a régió felett.
Egyikük egy mikroelektronikai gyár épületébe csapódott, aminek következtében tűz keletkezett.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók más településeiről is jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást. A belgorodi régióban lévő Cserjomosnajában két, Sebekinóban pedig egy civil megsebesült.
Az orosz védelmi minisztérium hétfőn arról számolt be, hogy az
orosz fegyveres erők csapást mértek az ukrán hadsereget ellátó energetikai létesítményekre, több katonai reptér infrastruktúrájára, drónokat gyártó és raktározó üzemekre, valamint külföldi „zsoldosok" egy ideiglenes telepítési helyére.
A tárca szerint az orosz hadsereg a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és Ukrajnában 16, a kurszki régióban pedig egy ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet" övezetében mintegy 1700, Kurszk irányában több mint 260 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
Az orosz hadijelentés az elmúlt nap folyamán Ukrajnában megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel három páncélozott harcjárművet, három 155 milliméteres önjáró és két vontatott tarackot, amerikai HIMARS sorozatvetők öt rakétáját, továbbá 52 repülőgép típusú drónt.
Kurszk irányában a hétfői orosz hadijelentés szerint az ukrán fél egyebek mellett két harckocsit és 14 egyéb páncélozott harcjárművet veszített. Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betörő ukrán erők azóta több mint 25 420 embert, 169 harckocsit, 84 gyalogsági harcjárművet, 103 páncélozott személyszállító járművet, 977 páncélozott harcjárművet, 664 gépkocsit, 216 tüzérségi löveget és 38 sorozatvetőt veszítettek.
Mohammed bin Zajed al-Nahjan, az Egyesült Arab Emírségek elnöke hétfőn, amikor Moszkvában fogadta őt Vlagyimir Putyin orosz államfő, kijelentette, hogy
hazája folytatja a közvetítői erőfeszítéseket a Moszkva és Kijev közötti hadifogolycsekkével ügyében.
Putyin megköszönte vendégének a humanitárius kérdések megoldásában való részvételét.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy egy moszkvai bíróság elrendelte két ukrán katona, Vitalij Pancsenko és Ivan Dmitrakov letartóztatását kurszki régióban elkövetett bűncselekmények miatt. Egyebek között gyilkossági kísérlettel, terrorcselekmény elkövetésével, hivatalos személy elleni merénylettel, az orosz államhatár illegális átlépésével vádolják őket.
Egy moszkvai bíróság hétfőn távollétében nyolc és fél évi szabadságvesztésre ítélte Alekszandr Rodnyanszkij producert, az orosz hadsereg megrágalmazása címén.
Kreml: Moszkva „minden téren" fejleszti kapcsolatait Észak-Koreával
Oroszország „minden téren" a kapcsolatok továbbfejlesztésére készül Észak-Koreával (KNDK) - reagált Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn arra az újságírói kérdésre, küldött-e a KNDK katonákat, hogy orosz oldalon harcoljanak az Ukrajnai háborúban.
„A KNDK közeli szomszédunk, partnerünk, kapcsolatainkat minden téren fejlesztjük, és ez a mi szuverén jogunk. Ez senkiben nem kelthet aggodalmat, mert ez az együttműködés nem irányul harmadik országok ellen. Tovább fogjuk fejleszteni ezt az együttműködést"
– szögezte le az orosz elnök szóvivője.
Peszkov egymásnak ellentmondónak nevezte az észak-koreai katonáktól szóló dél-koreai és amerikai kijelentéseket, és mivel szavai szerint az az ukrajnai háborút érinti, azt tanácsolta az újságíróknak, hogy vegyék fel a kapcsolatot az orosz védelmi minisztériummal.
A szöuli külügyminisztérium hétfőn bekérette a dél-koreai orosz nagykövetet, és tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy Oroszország észak-koreai katonákat vet be az Ukrajna ellen vívott háborújában.
A dél-koreai titkosszolgálat a múlt héten közölte, hogy Észak-Korea októberben 1500 katonát küldött Oroszországba, hogy Ukrajnában vessék be őket, és várhatóan további észak-koreai katonákat is vezényelnek majd az ukrán frontra.
A Pentagon főnöke 400 millió dolláros segélycsomagot jelentett be Ukrajnának
Újabb, 400 millió dollár értékű amerikai katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajnának Llojd Austin amerikai védelmi miniszter hétfőn Kijevben.
Austin a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélésén közölte, hogy új segélycsomagot adományoznak - számolt be Ukrinform hírügynökség. „Joe Biden elnök vezetésével az Egyesült Államok tovább növeli Ukrajna támogatását.
Ma szeretném bejelenteni, hogy 400 millió dolláros segélycsomagot különítünk el Ukrajna számára lőszerre, katonai felszerelésekre és fegyverekre"
- mondta a Pentagon vezetője.
Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok „tökéletesen érti" Vlagyimir Putyin orosz elnök háborújának Ukrajnára és az egész világra gyakorolt következményeit. Austin ezzel összefüggésben biztosított afelől, hogy
Washington nem hagy fel Ukrajna támogatásával.
„Továbbra is segítséget nyújtunk a kétoldalú biztonsági megállapodásnak megfelelően, amelyet ön Biden elnökkel írt alá. Ezért örülök, hogy megvitathatom önnel stratégiai partnerségünk további erősítését" - hangoztatta a Zelenszkijjel folytatott megbeszélésen.
Austin hétfőn érkezett Kijevbe előre be nem jelentett látogatásra.
Ukrán elnök: Kijev a Vatikán segítségét kéri a több ezer ukrán hadifogoly kiszabadításához
Ukrajna számít a Vatikán és minden nemzetközi partner segítségére, hogy kiszabadítsák a még mindig orosz fogságban lévő több ezer ukránt - közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn közösségi oldalain.
„Kínzás, megaláztatás és éhezés: ez az, amit az ukránok átélnek az orosz börtönökben és táborokban"
- mutatott rá az államfő. Kiemelte, hogy eddig 3767 ukrán férfit és nőt sikerült fogolycserével hazavinni. „Szinte mindenki közülük hosszú távú kezelést és rehabilitációt igényelt. Oroszország több ezer embert tart jogellenesen fogva, és nem hagyott fel az ukrán gyerekek elhurcolásával sem. A világon mindenkivel, aki tiszteli az emberi életet össze kell fognunk, és mindent meg kell tennünk, hogy kiszabaduljanak. Számítunk a Vatikán és minden partnerünk segítségére" - írta Zelenszkij.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője kijelentette, hogy
Oroszország hamis tranzitrendszert alkalmaz, amely lehetővé teszi a szankcionált áruk szállítását az EU-országokból Közép-Ázsiába és a kaukázusi régióba.
„Közvetítő cégeket használnak a kettős felhasználású nyugati elektronikai alkatrészek beszerzésére, továbbá fiktív vállalkozásokat is létrehoznak, hogy LNG-tartályhajókból álló árnyékflottájukkal cseppfolyósított földgázt szállítsanak" – fejtette ki a Telegramon. Megjegyezte, hogy az orosz fegyverek nyugati alkatrészeket is tartalmaznak. „Eközben az Oroszország-Irán-Észak-Korea szövetség már katonaivá vált, és nyíltan kigúnyolja a demokráciákat. Egyre kevesebb idő marad a demokráciák pozícióinak megerősítésére világszerte, amiért haladéktalanul cselekednünk kell" – figyelmeztetett a tisztségviselő.
Az ukrán energetikai minisztérium közleményben tájékoztatott arról, hogy hétfőn déltájban az orosz hadsereg szisztematikus ágyúzása miatt lekapcsolták a két vezeték egyikét, amely az orosz megszállás alatti zaporizzsjai atomerőművet összeköti Ukrajna egységes energiarendszerével.
Az erőművet így most már csak egy vezeték látja el, ami miatt ismét veszélybe került a biztonságos működéséhez szükséges külső áramellátása.
Ha a nukleáris létesítményt teljesen leválasztják a külső áramról, újabb teljes áramszünet következik be az atomerőműben, ami veszélyt jelent a sugárbiztonságra" - figyelmeztetett a tárca. „Amint a biztonsági helyzet lehetővé teszi, az energetikai mérnökök mindent megtesznek az atomerőmű tápvezetékének helyreállítása érdekében" - szögezte le Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter.
Ivan Fedorov, Zaporizzsja megye kormányzója arról adott hírt, hogy a megyeszékhely, Zaporizzsja város központját ért reggeli orosz rakétacsapásban az eddigi adatok szerint két ember halt meg, és 15 szenvedett sérüléseket.
Az ukrán vezérkar közölte, hogy az ukrán erők megsemmisítettek egy orosz Buk-M3 légvédelmi rakétarendszert hatvan kilométerre a frontvonaltól. A fegyver értékét 40-50 millió dollárra becsülik. A kijevi katonai vezetés nem hozta nyilvánosságra, hol lőtték ki a rakétarendszert.
Az ukrán vezérkar hétfői összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 680 ezret, előző nap az ukrán erők egyebek mellett 24 orosz harckocsit, 24 tüzérségi és egy légvédelmi fegyvert, valamint 46 drónt semmisítettek meg.
Ukrán légvédelem: több mint 110 drónnal és három rakétával támadták az orosz erők Ukrajnát
Az orosz hadsereg 116 drónnal és három rakétával támadta Ukrajnát hétfőre virradó éjjel, az ukrán légvédelem 59 drónt lelőtt, további 45 drón pedig eltűnt a radarokról – közölte hétfőn reggel az ukrán légierő.
A Telegramon közzétett jelentés szerint október 21-re virradó éjjel az orosz erők egy Iszkander M/KN-23 típusú ballisztikus rakétát lőttek ki meg nem nevezett ukrajnai célpontokra a megszállt Krím félsziget területéről, valamint két irányított levegő-föld rakétát a Fekete-tenger felől. Ezenkívül 116 drónt indítottak az oroszországi Kurszk, Orjol, valamint Primorszko-Ahtarszk városok térségéből Ukrajna légterébe.
Az ukrán légvédelem egyelőre
59 drón lelövését erősítette meg Odessza, Mikolajiv, Herszon, Vinnyica, Hmelnyickij, Zsitomir, Kijev, Szumi, Kirovohrad, Cserkaszi, Csernyihiv és Poltava megyék fölött. További 45 célpont eltűnt a radarokról, kevesebb mint tíz drón továbbra is az ukrán légtérben tartózkodik, a légiveszély nem múlt el
– áll a közleményben.
A támadás elhárításában az Ukrán Védelmi Erők légiereje, légvédelmi rakétacsapatai, mobil tűzcsoportjai és elektronikai hadviselési egységei vesznek részt.
Az ukrán légvédelem közlése szerint több találat érte Ukrajna polgári infrastruktúráját.
Az Unian hírügynökség a kijevi katonai közigazgatás hivatalos Telegram-csatornájára hivatkozva azt közölte, hogy a
főváros elleni légitámadás öt órán át tartott. A légvédelem az összes ellenséges drónt - körülbelül tízet - megsemmisítette.
A lehulló roncsdarabok Kijev több kerületében kisebb károkat okoztak. Egy személy megsebesült, őt az orvosok a helyszínen ellátták.
Az ukrán-orosz határ közelében fekvő Harkiv városát vasárnap késő este siklóbombákkal támadta az orosz hadsereg - tette közzé az Ukrajinszka Pravda hírportál a helyi katasztrófavédelem jelentésére hivatkozva.
A bombázás Harkiv lakónegyedeit és polgári infrastruktúráját sújtotta: a robbanások áramvezetékeket, lakóházakat, garázsokat, benzinkutakat, magánházakat és autókat rongáltak meg. Hétfő reggeli adatok szerint 13 személy megsebesült a légicsapás következtében.
NATO-főtitkár: eszkalációt jelentene észak-koreai csapatok bevetése Ukrajna ellen
Jelentős eszkaláció lenne, ha Észak-Korea csapatokat küldene az Oroszország melletti harcra Ukrajnába - jelentette ki a NATO-főtitkár az X közösségi oldalon közzétett üzenetében hétfőn.
Mark Rutte X-bejegyzésében tájékoztatott: beszélt Jun Szogjol dél-koreai elnökkel a NATO és Dél-Korea között fennálló szoros partnerségéről, a védelmiipari együttműködésről, valamint az euro-atlanti és az indo-csendes-óceáni térség egymáshoz kapcsolódó biztonságáról.
Jelentős eszkalációt jelentene, ha Észak-Korea csapatokat küldene az Oroszország melletti harcra Ukrajnába
– tette hozzá bejegyzésében a NATO-főtitkár.
Fotó: Tolga Akmen / Forrás: MTI/EPA
Jun Szogjol hivatalának pénteken kiadott közleménye szerint az ukrajnai háborúban Moszkva oldalán bevetni szánt észak-koreai katonák nagy valószínűséggel már Oroszországban állomásoznak, Szöul pedig minden rendelkezésére álló eszközzel reagálni fog az orosz-észak-koreai katonai együttműködés újabb fejleményeire.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön közölte, hogy hírszerzési jelentések szerint Észak-Korea mintegy tízezer katonát képez ki Oroszország támogatására az ukrajnai háborúban, és noha ezen erőik Oroszországba szállítása még nem történt meg, már jelen van bizonyos számú észak-koreai taktikai személyzet az oroszok által megszállt ukrán területen.
Mark Rutte szerdai közlése szerint a katonai szövetségnek egyelőre nincs bizonyítéka arra, hogy észak-koreai katonák részt vennének az ukrajnai harcokban.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő korábban „újabb álhírnek” nevezte az észak-koreai katonák oroszországi tartózkodásáról szóló híreket.
A dél-koreai külügyminisztérium bekérette az orosz nagykövetet észak-koreai katonák Ukrajnába vezénylése miatt
A szöuli külügyminisztérium hétfőn bekérette a dél-koreai orosz nagykövetet, és tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy Oroszország észak-koreai katonákat vet be az Ukrajna ellen vívott háborújában.
A közlemény szerint Kim Honggjun dél-koreai külügyminiszter-helyettes a Georgij Zinovjev orosz nagykövettel tartott találkozón követelte az észak-koreai katonák azonnal kivonását Oroszországból, a vonatkozó együttműködés abbahagyását, és közös nemzetközi választ helyezett kilátásba az orosz-észak-koreai lépésre.
Kim szerint észak-koreai csapatok részvétele az ukrajnai háborúban sérti az ENSZ-határozatokat, a világszervezet alapokmányát, és súlyos fenyegetést jelent Dél-Korea és térsége biztonságára.
A leghatározottabban elítéljük Észak-Korea törvénytelen katonai együttműködését, benne csapatok küldését Oroszországba
– hangoztatta.
Kijelentette, hogy Szöul a nemzetközi közösséggel együtt,
„minden lehetséges eszközt mozgósítva fog választ adni az alapvető biztonsági érdekeinket fenyegető lépésekre”.
Zinovjev a minisztérium épületéből kilépve megerősítette, hogy a külügyminiszter-helyettessel találkozott, de a Yonhap dél-koreai hírügynökség további kérdéseire nem válaszolt.
A dél-koreai titkosszolgálat a múlt héten közölte, hogy Észak-Korea októberben 1500 katonát küldött Oroszországba, hogy Ukrajnában vessék be őket, és várhatóan további észak-koreai katonákat is vezényelnek majd az ukrán frontra.
Dél-Korea június 21-én már bekérette Georgij Zinovjevet tiltakozásul azellen, hogy Oroszország és Észak-Korea pár nappal korábban kölcsönös katonai támogatásról kötött megállapodást.
Kijevben tárgyal az amerikai védelmi miniszter
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter hétfőn az ukrán fővárosba érkezik, hogy kifejezze az Egyesült Államok támogatását, és tárgyalásokat folytasson magas rangú ukrán tisztviselőkkel.
Védelmi miniszterként immár negyedik alkalommal térek vissza Ukrajnába, hogy kimutassam: az Egyesült Államok a nemzetközi közösséggel együtt továbbra is támogatja Ukrajnát
– írta Austin az X közösségi oldalon.
Fotó: Ronald Wittek / Forrás: MTI/EPA
A Pentagon vezetője a CNN amerikai hírtelevízió szerint találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Rusztem Umerov védelmi miniszterrel is.
A felek várhatóan megvitatják Ukrajna NATO-csatlakozási kérelmét, amely az első pontja Zelenszkij elnök „győzelmi tervének”.
A látogatásra alig több mint két héttel az amerikai elnökválasztás előtt kerül sor, amely döntő fontosságú lesz Kijev számára, mert a republikánus jelölt és korábbi elnök, Donald Trump megkérdőjelezte az Ukrajnának nyújtott kulcsfontosságú amerikai támogatást.
Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter vasárnap tárgyalt Kijevben az ukrán hatóságokkal a Zelenszkij „győzelmi tervéről” folytatott megbeszélések keretében.
Kijev hónapok óta szorgalmazza, hogy nagy hatótávolságú nyugati rakétákkal csapást mérhessen belső orosz területekre, ami a "győzelmi terv" egyik fő pontja, de több ország, köztük az Egyesült Államok is elutasítja ezt, mert tart a Moszkvával való eszkalációtól.
Több tízezer katona áll készenlétben, ha Moszkva megtámadná a NATO-t
A NATO felkészült egy esetleges orosz támadásra – derült ki Carsten Breuer német vezérkari főnök és Christopher Cavoli amerikai tábornok közös interjújából, amelyet a Der Spiegel közölt.
Fotó: Valda Kalnina / Forrás: MTI/EPA
Mindkét vezető hangsúlyozta, hogy Oroszország fenyegetése valós, és az ukrajnai háború végkimenetelétől függetlenül Moszkva megerősödhet. „A GDP két százaléka csak a minimum, amit védelemre kell fordítani” – mondta Cavoli, felszólítva a NATO-tagállamokat, hogy növeljék védelmi kiadásaikat. Szerinte a NATO-nak „jelentősen növelnie kell fegyveres erőinek katonai képességeit”, hogy szembenézhessenek az egyre növekvő kihívásokkal.
Cavoli szerint „ma már több tízezer katona áll készenlétben”, akik néhány nap alatt bevethetők, ha a legrosszabb forgatókönyv bekövetkezne.
A Mandiner teljes cikke ITT olvasható el.
Légitámadás érte Harkovot
A sebesültek között hét nő és hat férfi van, koruk 22 és 83 év közötti. Erről tájékoztattak a regionális hatóságok. A Kyiv Independent ukrán hírportál szerint helyi idő szerint körülbelül 22 órakor Oroszország három városrészt célzott meg Harkivban KAB–250 irányított légi bombákkal. A támadás következtében a város egyes részein áramkimaradások léptek fel. Az X-en több videó is megjelent az akcióról.
Volodimir Timosko, a regionális rendőrség vezetője kijelentette, hogy a támadás célja Harkiv civil lakosságának terrorizálása volt. Az orosz taktikai légierő Belgorod irányából indított csapást – mondta.
A KAB-bombákat kaotikusan szórták szét a város körül, ami azt mutatja, hogy nem katonai létesítményeket céloztak meg, hanem a helyi lakosságot terrorizálták
– tette hozzá.
A támadás lakóépületeket, házakat, garázsokat, benzinkutakat és autókat is megrongált. A rakétacsapás következményeit jelenleg vizsgálják részletesen.
„Patyomkin-hadsereggé” változtak az európai NATO-erők
Szisztematikus csapat- és arzenálcsökkentés, következetlenségek, és logisztikai hibák miatt is csökkent a szövetség hatékonysága Európában – írta a Bloomberg.
A NATO európai haderőinek hanyatlásához nemcsak a hadseregek és költségvetések megszorítása, hanem a források pazarlása is hozzájárult. A hatóságok gyakran vásárolnak drága és csúcstechnológiás fegyvereket presztízsük növelés érdekében, ahelyett hogy fenntartanák meglévő arzenáljukat – írta elemzésében a portál.
Fotó: Toms Kalnins / Forrás: MTI/EPA
További probléma, hogy Európában a hadseregek jellemzően helyi gyártóktól rendelnek fegyvereket a gazdaság segítése és a munkahelyteremtés reményében. A gyártási szabványok azonban országonként eltérőek lehetnek. Emiatt például az egyik NATO-tag által gyártott 155 mm-es tüzérségi lövedékek gyakran nem kompatibilisek a szövetség más tagjai által gyártott fegyverekkel.
A logisztikával kapcsolatban is felmerülnek problémák: a hidegháború befejezése után a NATO-országok leállították az infrastruktúra fenntartását Európában, amely szükség esetén lehetővé tenné az üzemanyag-, élelmiszer- és lőszer utánpótlási vonalak sürgős telepítését. A szövetség más kontinensekre összpontosított, és sok évet töltött a logisztika finomhangolásával Irakban, Líbiában, Szudánban és Pakisztánban. Az elmúlt két évben a NATO folyamatosan gyakorlatokat és teszteket hajtott végre a csapatok mobilabbá tétele és az Oroszországgal való közvetlen konfrontáció forgatókönyvére való felkészülés érdekében.
Több mint tízezren érkeztek Ukrajnából vasárnap
Az ukrán-magyar határszakaszon 4996-an léptek be Magyarországra vasárnap, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5373-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 32 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Ez történt vasárnap:
Ukrán válság
- Nukleáris háború küszöbére került egy NATO-tagállam – frissül
- Az ukránok végrehajtották az első ATACMS-csapást Oroszország belsejébe
- Oroszország súlyos rakétacsapást mért Odesszára
- Rakétatámadás érte Kárpátalját
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút
