Virágföld készítése házilag

Kezdő hobbikertészek számára valószínűleg egyszerűbb megvenni a virágföldet, mint kikeverni, mert nem biztos, hogy a muskátli vagy a kaktusz szeretni fogja az elkészült keveréket.

Mi kerülhet a virágföldbe?

• Kerti talaj - ehhez nem kell messzire mennünk. A homokos talajt ajánlott kerülni.
• Perlit - A perlit egy fehéres, mesterséges anyag, amit vulkanikus üvegből állítanak elő. Előnye, hogy steril, és kellően laza, magok csíráztatására szokták használni.
• Vermikulit - Még a perlitnél is jobban képes megtartani a nedvességet, és több tápanyagot is tartalmaz nála.
• Homok - dúsíthatjuk ezzel talajunkat, ha nem is nagy mértékben, remek vízelvezető.
• Komposzt - a már feljebb részletezett komposzt költségmentesen előállítható a háztartásban termelődő maradékokból, a kertben összegyűjtött szerves hulladékból, és trágyából. Tele van organikus összetevőkkel és ásványi anyagokkal, valamint mikrobákkal, amik élővé és kiegyensúlyozottá teszik a virágföldet.
• Levélhumusz - a feldarabolt levelek a komposzthoz hasonlóan segítik, hogy a föld hasznos anyagokban dús legyen. Nem biztosít viszont annyi tápanyagot, mert rendkívül lassan bomlik le.
• Tőzegmoha - tömegnövelőként van jelen a virágföldekben. Savasabbá teszi a földünket.
• Kókuszrost - vízmegtartó hatása igen jó, tápanyagot viszont nem tartalmaz.
• Mészkő - szemben a tőzegmohával lúgosító hatású.

Kész a virágföld? Csodás! Az alábbiakat azért még vegyük figyelembe:

Ellenőrizzük a földkeverékünk PH értékét, mielőtt felhasználjuk, hogy kellően savas vagy lúgos lett-e.

Ne feledkezzünk el arról, hogy a virágföld aránylag gyorsan ‘lemerül’ tápanyag szempontból, ha a virág cserépben nevelkedik.

Általában a jó virágföldre a következőket mondhatjuk el: laza szerkezetű, segíti a növény gyökerének megfelelő szellőzését, jó víztároló képességű, a gyökereket tápanyaggal látja el (ásványi sók, mikro-és makroelemek)