megmagyarázták

2019.05.31. 21:25

Csak hím állatokat használtak az idegtudományi kísérletekhez

A tudósok a legutóbbi időkig azzal igazolták a nőstény állatok kizárását, hogy a szervezetükben változó hormonszint „összezavarhatja a teszteredményeket”.

Forrás: Shutterstock

Kizárólag hím egereket és más állatokat használtak az idegtudományi kísérletekben évtizedeken át, mert a nőstényekről azt tartották, túlságosan érzelmi lények és jobban megviselik őket a hormonokhoz köthető hangulatváltozások, mint a hímeket.

A Science tudományos lap aktuális számában jelent meg Rebecca Shanksy, a bostoni Northeastern Egyetem neurológusa tanulmánya, mely szerint a tudósok a legutóbbi időkig azzal igazolták a nőstény állatok kizárását a kísérletekből, hogy a szervezetükben változó hormonszint „összezavarhatja a teszteredményeket”.

Ez még az olyan kutatásokra is érvényes volt, amelyekben a nőket inkább sújtó zavarokat, többek között a depressziót vagy a poszttraumás stresszt (PTDS) vizsgálták.

„Azt vettem észre, hogy a kutatásainkban résztvevő nőstény rágcsálókra ugyanolyan szemüvegen át tekintünk, mint az emberi társadalomban a nőkre. Ez pedig gond, ha objektív tudósok akarunk lenni”

- írta.

Shanksy kifogása nem csupán elméleti, hiszen a csak hím állatokkal végzett kísérleteknek „kézzel fogható következményei voltak a nők egészségére nézve”.

Az amerikai országos egészségügyi intézet (NIH) vezetői hasonló véleményen voltak. A NIH, mely többet költ orvosi kutatásokra, mint bármely más szervezet a világon, 2015-ben a finanszírozás feltételévé tette, hogy a kutatók mind hím, mind nőstény állatokat vonjanak be a kísérleteikbe.

Az előírás zúgolódást váltott ki kutatói körökben, akik korábban nem dolgoztak nőstény egerekkel.

Panaszkodtak, hogy nehéz lesz olyan kísérleteket tervezni, amelyekben figyelembe kell venni a petefészekhormonok ciklikusságát. Volt, aki szerint a legegyszerűbb megoldás a nőstények petefészkének eltávolítása lenne.

A felhördülés inspirálta Shanksyt az esszéírásra.

„Kettős mércét véltem felfedezni. Nagyon gyorsan feltűnt, mennyire hasonlít ez a nők társadalmi helyzetéhez a férfiakéhoz képest” – mesélte.

Mind a női hormon (progeszteron), mind a férfihormon (tesztoszteron) erősen befolyásolja a neuronok működését – írta a tanulmányban. Ha a női hormon változásai befolyásolják a kísérletek eredményeit, akkor a férfihormoné is, ám a kutatók hagyományosan nem így vélekedtek és ezt nem vették figyelembe.

Ennek következményeként sok esetben nem derült ki, hogy egy új gyógyszer másképp hat a női idegrendszerre.

Egyelőre nem tudni, lesznek-e jelentős változások a NIH új előírása miatt, mert az ennek alapján tervezett kísérletek még folynak,

Shanksy azonban továbbra is igyekszik kollégáit meggyőzni, hogy a nőstény egerekkel sem bonyolultabb a munka, mint a hímekkel.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!