Ősemberek fogmaradványai segítenek feltárni a történelmet

A szájüregben baktériumok alapján megállípatható, mivel táplálkozik, hogyan él az adott ember. A mikróbák egy része pedig az időnek is ellenáll, így a kőkorszaki fogak alapján kiderül, milyen életmódot folytattak az akkoriak. Egy nemzetközi kutatócsoport elmondta, így tudják feltárni a mezőgazdaság terjedését Dél-Európában.

Mire következtetnek a szakemberek?

A Pnas tudományos lap szerint a Közel-Keletről érkezett kőkorszaki földművesek úgynevezett Anaerolineaceae-baktériumai átvették a korabeli helyi vadászok és gyűjtögetők hasonló, de más ágakba tartozó baktériumainak a helyét. Tehát a Levante vidékéről a Balkánon át, a Földközi-tenger mentén érkező földművesek új baktériumokkal gazdagították az akkori európaik szájüregét. A Római Egyetem szakértői csoportjának vezetője, Claudio Ottoni azt is elmondta, hogy az emberi szájban lévő flóra a vadászó és gyűjtögető életmódról a mezőgazdaságra való átállással csak keveset változott. Ezek alapján pedig megállapítható, hogy a kőkorszaki európaiak csak lassan változtatták meg a táplálkozási szokásaikat.

Az Anaerolineaceae-baktériumok örökítőanyaga a ma élő emberek fogkövében is megtalálható, de jóval kisebb mértékben, mint az ősembereknél. A történelem későbbi szakaszaiban pedig a szájüregi mikrobák jóval erőteljesebben változtak, mint a mezőgazdaság térnyerésekor.