Februárban nem változott a konjunktúraérzet

A Századvég Gazdaságkutató 2021. februári felmérése szerint úgy a lakosság, mint a vállalatok konjunktúraérzete változatlan maradt az előző hónaphoz képest. Felmérésük eredményei szerint a -100 és +100 közötti skálán értelmezett index értéke a lakosság esetében -6,4, a vállalkozások esetében pedig -12,1 ponton alakult. A konjunktúraérzet tehát mindkét csoport esetében továbbra is kismértékben negatív, bár egyben azt is jelzi, hogy a gazdaság összességében csak kis károkat szenvedett el, azonban egyes szektorok helyzete kritikus.

A konjunktúraérzet érdemi javulására akkor lehet számítani, ha a korlátozások jelentős mértékben lazulnak, a gazdaság működése pedig vissza tud térni a normális kerékvágásba – ez remélhetőleg minél előbb megtörténik, a korlátozások feloldása fokozatosan megindul.

A lakossági konjunktúraindex négy alindexe vegyesen alakult az előző havihoz képest, bár nagyon nagy mértékű változást egyik mutató esetében sem láthatunk. A legkedvezőtlenebb továbbra is az infláció megítélése, bár itt némi javulás történt -17,4 pontra az előző havi -18,9 pontról. Ez a tavaly szeptemberi mélyponthoz képest több mint 10 pontos javulást jelent. Kismértékben pozitív irányba módosult a foglalkoztatás (-2,9 pontról -0,4 pontra) és a gazdasági helyzet (-11,5 pontról -10,5 pontra) megítélése is. Romlott viszont az anyagi helyzet megítélése, az ezt leíró mutató értéke -3,6-ről -6,7-re csökkent. Az előző hónaphoz viszonyított stagnálás azt mutatja, hogy javulásra érdemben akkor lehet számítani, ha a korlátozások lazításra, illetve feloldásra kerülnek, ezt tudja javítani a háztartások közérzetét, illetve a lakosság állapotát.

A legnagyobb javulás az előző hónaphoz képest a forint árfolyamának alakulásával kapcsolatos várakozásokban történt. Ez összhangban van azzal, hogy az elmúlt 1–2 hónapban a forint árfolyama bár gyenge, de stabil volt. Noha a lakosság továbbra is inkább gyengülésre számít, ennek mértéke mérséklődött januárhoz képest: 10,3 százalékról 13,7 százalékra nőtt a kismértékű erősödést várók aránya. Változatlanságra nagyjából hasonló arányban számítanak, mint eddig (23,7 százalék), viszont többen várnak kismértékű (33,2 helyett 34,0 százalék), míg kevesebben (23,4 helyett 18,9 százalék) jelentős gyengülést. Bár ez utóbbi arány továbbra is magas, utoljára ilyen alacsony 2019-ben volt.

A legnagyobb negatív irányú változás a háztartások hitelállományának alakulása esetében következett be – összhangban az anyagi helyzet romlásával, illetve a hiteltörlesztési moratóriummal. A januári 22,8 százalék után csupán 17,5 százalék számolt be csökkenő hitelállományról – azaz tudta visszafizetni korábban felvett hiteleit –, 9,7 százalék helyett 11,1 százalék jelezte, hogy hitelállományának növekedését, míg 63,4 százalékról 66,4 százalékra nőtt azok aránya, akiknek nem volt hitelük vagy nem változott ezek állománya.

A vállalati kutatás esetében az egyes alindexek szintén csak minimális mértékben mozdultak el az előző hónaphoz képest. Az iparági környezet megítélése az előző havi erőteljes emelkedés után kismértékben, 1,0 ponttal, 15,4 pontra tovább nőtt, ezzel ennek megítélése a legkedvezőbb. A gazdasági környezet megítélése bár 1,1 ponttal

-18,4 pontra javult, változatlanul ezen mutató megítélése a legnegatívabb. Kismértékben, -13,7 pontról -15,1 pontra romlott az üzleti környezet mutatója, miközben a termelési környezet megítélése alig változott, -13,8 pont volt.

Az egyes kérdéseknél a változások mértéke a lakossági felméréshez hasonlóan itt is csekély az előző hónaphoz képest. A legnagyobb javulás a rendelésállomány jelenlegi szintjének megítélésében következett be. Míg januárban 44,8 százalék nyilatkozott úgy, hogy rendelésállománya alacsony, addig ez az arány februárra 41,2 százalékra csökkent. Ezzel szemben az átlagos rendelésállományról beszámolók aránya 46,7 százalékról 47,2 százalékra, a magas rendelésállománnyal rendelkezőké pedig 6,4 százalékról 9,1 százalékra nőtt.

A legnagyobb romlás az elmúlt 12 hónapban beruházást végrehajtó cégek arányában történt: az elmozdulás ugyanakkor itt is kismértékű volt az előző hónaphoz képest: a januári 32,4 százalék után februárban a megkérdezettek 30,0 százalék mondta azt, hogy hajtott végre beruházást. Összehasonlításképpen ez az arány a vírus megjelenése előtt 36 és 40 százalék között alakult.

A konjunktúraindexről

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Az intézet 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésükben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdeznek meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést tesznek fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik.

A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva jönnek létre a konjunktúraindexek. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítenek a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.