Békés megyében tizennyolc százalékkal emelkedtek a bérek

Tavaly 337 500 forint volt a bruttó országos átlagfizetés Magyarországon. Éves összehasonlításban lassabban nőttek a bérek, mint egy évvel korábban, de még így is a második legnagyobb növekedés történt az elmúlt nyolc évben. Mindez a Workania állásportál által működtetett Fizetesek.hu legújabb kutatásából derült ki.

Az online bérfelmérés szerint először sikerült átlépni a 300 ezer forintos határt, így a magyar munkavállalók átlagosan 38 300 forinttal kerestek többet bruttóban 2017-hez képest, ez pedig 13 százalékos növekedés. A legnagyobb ugrás egyébként 2016 és 2017 között mutatkozott, akkor 16 százalékkal nőttek a bérek, a mélypont pedig 2010 és 2011 között volt mindössze 0,2 százalékos változással.

Az eredmények alapján 2018-ban a legrosszabbul fizetett pozíció a takarítóké volt, akik átlagosan mindössze bruttó 155 700 forintot kerestek – ez mindössze a 46 százaléka az országos átlagnak. Ezzel szemben a legmagasabb jövedelemre a pilóták számíthattak, az ő több mint 1 millió forintos bérük háromszorosa az országos átlagnak és 555 százalékkal több, mint amit a takarítók kapnak.

A legnagyobb bérnövekedés Baranya és Vas megye mellett Békésben történt, mindhárom megyében 18 százalékkal kerestek többet a munkavállalók 2018-ban, mint egy évvel korábban. Vas megye ezzel a harmadik legjobban fizetett térséggé lépett elő Magyarországon, megyénkben viszont még így is országosan a legalacsonyabb jövedelemre számíthatnak a dolgozók. A portál adatai szerint Békés megyében 286 400 forint a bruttó átlagbér.

A legjobban továbbra is Budapesten lehet keresni, sőt, ez az egyetlen régió, ahol az átlagbér túllépi a 400 ezer forintos szintet. A főváros utáni rangsorban leginkább nyugat-magyarországi megyék következnek, sorrendben Komárom-Esztergom, Vas, Győr-Moson-Sopron, Fejér, Pest és Veszprém megye lépte túl a 350 ezres átlagot.

Nagy Mihály László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Békés megyei elnöke a bérezések kapcsán elmondta, a helyi kis- és közepes vállalkozások legtöbbje szolgáltat, megrendelésre dolgozik. És bár a megyei vállalkozások is adnának a jelenlegi átlagbérnél magasabb fizetéseket, de a megrendelők ebben, vagyis a szolgáltatások árának emelésében nem partnerek, így a helyi vállalkozások jelenleg nem, vagy csak igen nehezen tudják kitermelni azt, hogy magasabb juttatást biztosítsanak munkavállalóiknak.

Czibula Zoltán, a Kereskedők, Vállalkozók Békés Megyei Szervezetének titkára a hír kapcsán elmondta, ahhoz hogy a munkavállalók ne hagyják itt a régiót, sőt, azok akik már nyugatabbra vállaltak munkát, visszatérjenek megyénkbe, legalább a duplájára kellene emelni a fizetéseket, úgy hogy az emelés tartós is maradjon.

Tízezren keresnek állást a megyében

Megyénkben a tavaly decemberi zárónapon 10 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, 3,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A pályakezdő álláskeresők száma (1018 fő) gyakorlatilag nem változott, az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk 9,7 százalék volt. Az álláskeresők 40 százaléka legfeljebb 3 hónapja, 25 százaléka tartósan, egy évet meghaladóan nem tudott elhelyezkedni. A tartósan állás nélkül lévők száma 0,7 százalékkal kevesebb a 2017. decemberinél.

Az álláskeresők 39 százaléka legfeljebb az általános iskola 8 osztályával, 30 százaléka szakmunkás-, szakiskolai bizonyítvánnyal, 26 százaléka érettségivel, illetve technikusi végzettséggel, 4 százaléka diplomával rendelkezett.

Az álláskeresők 26 százaléka a szociális ellátásban, 16 százaléka álláskeresési járadékban, 12 százaléka álláskeresési segélyben részesült, 46 százalékuk nem kapott semmilyen pénzügyi ellátást. Az ellátottak aránya az előző év azonos időpontjához viszonyítva 1,6 százalékponttal emelkedett – közölte a KSH nemrégiben.