2023.09.26. 06:46
A fűszerpaprika a csabai kolbász lelke: egyre többen termesztik Békésben is
Elmúlt Kisboldogasszony napja, szeptember 8-a, így már lehet szedni a fűszerpaprikát. Legalábbis a régiek ehhez a naphoz kötötték a növény betakarításának kezdését, de az idény sok helyen már augusztus végétől október elejéig is eltart. Békésben egyre többen termesztik és dolgozzák fel, Csabán pedig tartja magát a mondás, hogy az őrölt fűszerpaprika a kolbász lelke. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből kiderült az is, egyre nagyobb az igény a fűszerpaprikából készített krémek, illetve a natúr vagy ízesített szószok iránt is.
Ha nem is ipari mennyiségben, de ,,kicsiben” egyre többen foglalkoznak fűszerpaprika termelésével Békésben.
Fotó: MW-illusztráció
Békésben úgy tartják, a fűszerpaprika termése akkor szedhető, ha a hüvely teljesen bepirosodott. Ekkora alakulnak ki, adják a legjobb minőséget a meghatározó vegyületek, a festékanyagok, illóolajok, a kapszaicin – mely a csípős ízért is „felel” –, a cukor, a vitaminok, az ásványi anyagok.
A hungarikumok között is szerepelnek
– A magyar, prémium minőségű őrölt fűszerpaprika külföldön is keresett termék – hangsúlyozták a NAK-nál. – Bár a klímaváltozás, a növekvő termelési költségek kihívást jelentenek, a hatékonyabb technológiai megoldások, nagyobb szervezettség, erősebb marketing révén erősödhet az ágazat.
Magyarország őrölt fűszerpaprika külkereskedelmi egyenlege pozitív: míg elsősorban alacsonyabb értékű „tömegterméket” hozunk be, addig a kivitelünk meghatározó része magas hozzáadott értékű, prémium termék. Az erős spanyol és francia konkurencia ellenére a nemzetközi piacon van helye a magyar fűszerpaprikának, nagy a kereslet a magyar alapanyagból készített termékek iránt. E tekintetben is komoly szerepe lehet a tömegtermékektől megkülönböztetésnek, az eredetvédelemmel és saját arculattal rendelkező termékeknek. A Kalocsai és a Szegedi fűszerpaprika-őrlemény rendelkezik európai uniós eredetvédelemmel, ám ezek marketingje tovább erősítendő külföldön. Prohászka Béla, a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetségének alelnöke hozzátette, a Kalocsai és a Szegedi fűszerpaprika a Hungarikumok Gyűjteményében is szerepel.
Az ágazatban átrendeződés megy végbe
Amellett, hogy a fűszerpaprika-őrlemény külkereskedelmi egyenlege értékben jelenleg még többletet mutat, összességében kétszer annyi a fűszerpaprika-behozatalunk, mint a kivitel. Hazánkban elsősorban Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékbe, a szegedi és a kalocsai termelőkörzetekbe koncentrálódik a fűszerpaprika-termesztés. A termőterület öt év alatt szinte megfeleződött, a 2018-as 1739 hektárról évről évre csökkent, 2023-ban az ezer hektárt sem éri el (950 hektár).
Ennek egyik oka, hogy a gazdaságosnak tekinthető, hektáronkénti 20–30 tonnához képest az átlagos hozam 8–9 tonna körül mozgott az utóbbi években. Azaz a legtöbb, nem intenzív termesztést folytató termelő számára szerződött árak mellett sem minden esetben gazdaságos a termelés. Ebből adódóan sok, elsősorban kisebb termelő hagyott fel a termesztéssel, az ágazatban piaci letisztulás, átrendeződés megy végbe.
Békésben közfoglalkoztatásban is termesztik
Békésben ugyanakkor – ha nem is ipari mennyiségben, hanem „kicsiben” –, de egyre többen foglalkoznak fűszerpaprika-termesztéssel és –feldolgozással. Sőt, több önkormányzat is bevette ezt a közfoglalkoztatási programjába. Kozsuch Kornél, a NAK Békés vármegyei elnöke például kollégáival nemrégiben a kaszaperi üzemben látott erre pozitív példát. Az önkormányzatok sok esetben a helyi közétkeztetésben való felhasználás mellett értékesítenek is őrleményt. Mivel egyre több család foglalkozik Békéscsabán kistermelőként kolbász-előállítással, ez is „eszi” az őrölt paprikát, és igyekeznek helyi termesztőktől beszerezni a portékát.
Hektáronként ötmillió is lehet a költség
A NAK-nál hangsúlyozták, a fűszerpaprika termelési költsége az elmúlt évtizedben mintegy megkétszereződött, a teljes költség akár az ötmillió forintot is elérheti hektáronként. A ráfordítások csaknem felét a betakarítás teszi ki, de a gyommentesítés is számottevő. Elmondható, hogy alapvetően az intenzív – akár nagyüzemi, akár kiskerti, kisüzemi – termesztés tekinthető kifizetődőnek.
A klímaváltozásból fakadó kihívások – például a nappali és az éjszakai hőmérséklet közötti hirtelen és nagy hőmérséklet-változás, illetve a napégést okozó UV-sugárzás – számottevő stresszt jelentenek a növények számára, befolyásolják a hozamot. Továbbá az egyre jellemzőbbé váló, monszunszerű csapadék is jelentős károkat okoz. Különösen a magasabb hozzáadott értékű, prémium termékek alapanyag-előállítása során indokolt lehet a hideghajtatás felé elmozdulni. Mindemellett a termelői integráció mind technológiában, mind hatékonyságban, mind versenyképességben előrelépést jelent – erre hazánkban is több jó példa van az ágazatban.
