Megtelt Békéscsaba szíve, minden rekordot megdöntött a Vármegyenap – galériával, videóval

Az idei Vármegyenapon több mint száz kézműves, kistermelő jelent meg Békés vármegye legnagyobb kézműves vásárán és termelői piacán, igazi forgatag alakult ki a Szent István téren. Volt minden, ami szemnek és szájnak ingere, a dekorációktól kezdve a sajtokig, a mézekig, a kolbászokig.

A megnyitón Zalai Mihály, Békés Vármegye Önkormányzatának elnöke hangsúlyozta, hogy a vármegyei összetartozás és újrakezdés ünnepét, a Vármegyenapot a hagyomány, érték, közösség hármas jegyében indították el annak idején. Térben és időben tartozni valahová a születésünk pillanatában nem több, mint adottság – mondta beszédében a Vármegyenap fővédnöke, Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára. 

Üvegékszerek, lekvárok és dzsemek, szőnyegek

A szarvasi Roszik Ágnes egyedi üvegékszerekkel érkezett, fülbevalókkal, medálokkal, karkötőkkel és szettekkel. Mint mondta, egy-egy ékszer elkészítése három napot vesz igénybe, ismertette a munkafolyamatot, és hangsúlyozta, hogy nincs két egyforma, mindegyik különböző valamilyen formában. Képzőművészként végzett, és azért döntött az üveg mellett, mert ennek volt hagyománya a családban. Harmadik alkalommal vett részt a Vármegyenapon, ami szerinte remek lehetőség a bemutatkozásra, arra, hogy még inkább megismerhessék portékáit.

Az orosházi Bereznyai Kertészet termékeiről Bereznyai Tamás mesélt. Sorolta, hogy hoztak paprikakészítményeket, lekvárokat és dzsemeket – volt köztük barack, szilva, eper és birs –, és ismertette azt is, hogy miben különbözik a lekvár és a dzsem, nem ugyanaz. Hangsúlyozta, hogy ezek mind kistermelői kézműves termékek, mindent ők készítenek, és az alapanyagot ugyancsak ők termelik egy másfél hektáros kertészetben, amelyet 1300 gyümölcsfa és 10 ezer palánta ékesít. Másodszorra vettek részt a Vármegyenapon, szerinte is jó lehetőség ez a kapcsolatteremtésre.

Petrovics Erika a szomszédos vármegyéből, Csanádalbertiről érkezett, kézi szövésű szőnyegekkel, horgolt táskákkal, kaspókkal, mesefigurákkal, dekorációkkal. 15-20 éve foglalkozik mindezzel, egy ismerősnél találkozott ilyen termékekkel, és amikor meglátta a szövőszéket, ő is kedvet kapott hozzá, igaz, kézműveskedni mindig szeretett. Autodidakta módon egy nyár alatt sajátította el a szükséges ismereteket. Úgy véli, szeretik az emberek az ilyen, kézzel készített termékeket, a Vármegyenap pedig arra ad módot, hogy minél ismertebbé tegyék ezeket. 

Bemutatkoztak a települési és a vármegyei értékek a Vármegyenapon

A Vármegyenapon nagy hangsúlyt fektettek a helyi és vármegyei értékek bemutatására, ennek megfelelően több sátorban bemutatkoztak a települések – Battonyától Muronyon át Kötegyánig. Békés vármegye épített örökségei az Ibsen Ház udvarán kerültek a középpontba, megjelent a kondorosi csárda, a gyulai vár, a Békéscsabai Jókai Színház épülete, az orosházi Tatársánc földvára is egyebek mellett. A kicsiket játszóházzal, játéktérrel várták, míg a nagyobbak kvízt tölthettek ki a vármegyei kuriózumokkal kapcsolatban.

Civil Zónában mutatkoztak be a civil szervezetek

Az Andrássy út elején Civil Zónát alakítottak ki, ahol mintegy tizenöt civil szervezet mutatkozott be. Herczegné Számel Annamária, a Békés Vármegyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ irodavezetője elmondta, a megjelent civil szervezetek igen széles palettát képviseltek, hiszen volt köztük gasztronómiai, de hagyományőrző is, illetve a vármegye egész részéről érkeztek egyesületek, alapítványok. Fontosnak mondta, hogy minél inkább megismertessék azt a látogatókkal, hogy milyen munkát végeznek a közösség érdekében a civil szervezetek, valamint arról is beszéltek a fiataloknak, hol érdemes eltölteni az érettségihez kötelező 50 órás iskolai közösségi szolgálatot. 

Hungarikumokat kóstoltattak a Gasztrobuszban

A Nemzeti Művelődési Intézet Gasztrobusza ugyancsak az Andrássy út elején parkolt le. Itt hungarikumokat, hungarikumokból készült ínyencségeket és különlegességeket kínáltak az érdeklődőknek, ennek megfelelően volt például rögös túrós pogácsa, szilvalekváros papucs, csabai és gyulai kolbász, téliszalámi, zalai dödölle, hétvezér tokány. Prohászka Béla Venesz-díjas mesterszakács, a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetségének alelnöke szerint a rendezvények lehetőséget adnak arra, hogy az ételek kóstoltatása mellett szót ejtsenek, beszélgessenek is ezekről az ételekről, a hungarikumokról.

A hagyományőrzők és a modern kor harcosai is megjelentek

A Vármegyenap keretében katonai hagyományőrző csapatok, valamint a modern kor harcosai is bemutatkoztak a római katolikus templom előtt. Körösök Völgye Vitézi Bandérium Hagyományőrző és Kulturális Egyesület egyik alapító tagja, Lischka Gábor elmondta, hogy az egykori betyár- és paraszti világot vitték közelebb az érdeklődőkhöz. Beszélt a viseletekről – a cifraszűrtől a subán és dolmányon át a csizmanadrágig –, az eszközökről, a fegyverekről, mint a kurtály. Mutatott olyan ostort, amelynek végére csattanóként egy vasgolyót szereltek fel; illetve olyan háromágú pengét, amelyet csak halálvágónak neveztek és komoly sebet okozott. 

Egymást váltották a produkciók a színpadon

A színpadon délelőtt bemutatkoztak a nemzetiségek – a megjelent németek, románok, szerbek, szlovákok és ukránok ételeket is kóstoltattak a közönséggel –, délutántól pedig a néptáncosoké volt a főszerep. Különleges műsort adtak Angyalok szárnyalása címmel a Degré utcai otthon lakói, közösen a Jókai színház művészeivel.