Japánt is meghódítják a násztáncot járó hazai kérészek

Prof. dr. Szentpéteri L. József biológus, ökológus, címzetes egyetemi tanár örömmel tett eleget a kivételes felkérésnek, azonban az idei, melegebb május miatt a kérészek rajzása a szokásosnál hamarabb megkezdődött, ami némi kihívást és izgalmat is elegyít a rendkívüli expedíció mindennapjaiba.

A produkció tétje komoly, hiszen ha sikerrel járnak, akkor a hazai vizek élővilágának bámulatos látványa több otthonba jut el, mint amennyi Magyarország népessége.

– Egy csendesen hömpölygő folyó néhány napra kifordul magából. Alkonyatkor a víz felszínén több ezer kérész jár elegáns násztáncot, miközben a fenéklakó harcsa, a balin, az erdei pinty vagy éppen cinkék versengenek értük, mint a legfinomabb falatokért – a professzor így jellemezte a kérészek ámulatba ejtő rajzását, amely – azonkívül, hogy számos élőlénynek biztosít nem mindennapi, fenséges lakomát – az ökológiai rendszerben fontos szerepet tölt be. Az egykor Európa-­szerte elterjedt faj 95 százaléka kizárólag a hazai vizekben lelhető fel.

– A Körösnek fotózás szempontjából olyan sajátosságai vannak, amelyekkel bizonyos szempontból le is pipálja a Tiszát. Mivel ez a folyó keskeny és hamarabb melegszik, itt más helyszíneknél korábban lehetünk szemtanúi rajzásnak, ami intenzívebbnek is tűnik. Aki ismeri a folyamatot, az tudhatja, merész vállalkozás 2–3 héten belül garantálni a rajzást. Erre vállalkoztam most, több helyről is érkeznek információk, a révészektől kapom a legpontosabb tájékoztatást. A lárvák három évig fejlődnek a víz alatt, ahol folyamatosan forgatják és tisztítják a vizet. Ha ezek az élőlények eltűnnek, a víz öntisztulási folyamata jelentősen sérül – hangsúlyozta az ökológus.

A Japánból érkezett stáb Gyomaendrődnél kezdett, de a természet szinte napról napra, de van, hogy óráról órára átírja a forgatókönyvet. Elhivatottságukat mutatja, hogy már az érkezés napján vízre szálltak és teszik ezt majd minden egyes nap az itt töltött három hét alatt. A forgatáshoz olyan technikai eszközöket is magukkal hoztak, amelyekkel víz alatti felvételeket is tudnak kivitelezni, ugyanis a rajzás nyitányakor az agyagos partoldalban élő hároméves lárvák a lárvabőrből előbújva a víz felszínén válnak majd szárnyas rovarokká.

– A folyók élővilágát filmre véve szeretnénk szemléltetni a kérészek helyi ökoszisztémában betöltött szerepét, hiszen úgy gondoljuk, oka van, hogy itt ilyen tömeges rajzások vannak. Szeretnénk elkapni azt a pillanatot, amikor egy nagyobb rajzás történik, de emellett a terveink között szerepel, hogy egy ilyen rövid életű rovar drámáját bemutassuk, képileg megjelenítsük, hogyan adják át az életet a következő generáció­nak – fejtette ki Kawate Yoko rendező. Hozzátette, a mintegy 130 millió japán lakos tíz százaléka nézi hétről hétre a műsorukat, amelyben Magyarország ez idáig még nem szerepelt.

Az utórajzásba csöppentek bele

Dr. Szentpéteri L. József elmondta, a kérészek rajzása rendszerint Magyarkanizsáról indulva halad észak felé. Most azonban a Körös már lerajzott, továbbá Tiszafürednél is jeleztek előrajzást, miközben Szegeden még nem voltak jelei a jelenségnek.

Gyomaendrődnél az utórajzásba csöppentek bele, ám így is értékes pillanatokat sikerült rögzítenie a stábnak, ennélfogva nagy a valószínűsége, hogy a heti rendszerességgel jelentkező dokumentumfilm-sorozat 30 perces epizódjában a Békés megyei szakasz szerepelni fog. A vízen egy helyben tartani a kamerát komoly kihívást jelent, de a japán stáb munkamorálja a legkirívóbb esetekben is megköveteli a tiszteletet.

A rajzás kiszámíthatatlansága mellett számos tényező is akadályt gördít a folyamat elé. Többek között az egyik technikai eszköz meghibásodott, melynek alkatrészét csak Budapesten tudták beszerezni, de az is előfordult, hogy egy késő éjszakai kikötés során a professzor vízbe pottyant. Azonban mindenki számára az a legfontosabb, hogy meglegyen az anyag.