Bevethetik a betiltott vegyszert a gazdák

A fertőzöttség megállítása érdekében a Nébih ideiglenesen engedélyezte az Unióban betiltott Redentin 75RB rágcsálóirtó szer használatát hazánkban.

A kedvező körülmények, különösen a száraz őszi időjárás következtében szeptember óta folyamatosan emelkedett – és emelkedik jelenleg is – hazánk több megyéjében a mezei pocok száma; a fertőzöttség főleg Békés megyében kiemelkedő.

Az országos statisztika szerint elsődlegesen veszélyeztetett térség a miénk, főleg a megye déli és középső, helyenként északi területén észlelhető a rágcsáló állományok számottevő, gócos felszaporodása egyes szántóföldi, kertészeti kultúrákban, évelő pillangósokban, valamint ruderális területeken (árokpart, táblaszél).

Kozsuch Kornél, Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetség elnöke hírportálunk megkeresésére elmondta, a kártevő felmérése megyénkben folyamatosan történik: a bejelentések alapján cikkünk megjelenéséig durván 7 ezer hektár érintett, s ebbe nemcsak a szántók, hanem a ruderális terület is beletartozik.

– Volt már hasonló méretű fertőzöttség a térségünkben, azonban idén jóval korábbra tevődik az állomány felszaporodása. Ebben a száraz, aszályos időszakban egy csepp eső sem mosta össze a mezeipocok-fészkeket, ezért az állatok teljes mértékben tudtak szaporodni, miközben az őszi vetésekben nem indult meg a csírázás, így a talajban fekvő magokat teszik tönkre – fogalmazott az elnök. – Nagy károkat tudnak okozni a mezőgazdaságban, mert a megrágott mag nem fog kikelni, míg ha november végén rágja meg mondjuk a búzát, akkor az újrahajt.

Barabás Béla, a szövetség titkára úgy véli, a fertőzöttség területe nőni fog a következő időszakban, ugyanis jelen pillanatban az időjárás továbbra is kedvező az állatok elszaporodásához. A szakember szerint a rágcsáló most kezd el betelepedni a repcével, árpával, búzával és lucernával bevetett területekre. „Hamarosan az egész megyére kiterjed a fertőzöttség, s így valamennyi gazdálkodó érintetté válik” – fogalmazott.

A veszélyes kártevőnek minősülő mezei pocokkal szembeni védekezést jogszabályi kötelezettség írja elő. A gazdák növényvédő szerrel, csalétkes védekezéssel, de akár megfelelő mélységű talajműveléssel, a ragadozó madarak számára kihelyezett ülőfákkal előzhetik meg vagy mérsékelhetik a túlnépesedést.

Kozsuch Kornél szerint a kihelyezett ülőfák jelenleg már nem nagyon segítenek. A megyénkben kialakult állapot felszámolására jelenleg az egyetlen megoldást egy, a Nébih által ideiglenesen engedélyezett Redentin 75RB rágcsálóirtó szer alkalmazása jelenti.

Az Unió által évekkel ezelőtt tiltólistára tett szert eseti engedéllyel december 29-ig használhatják földjeiken a gazdálkodók. „A Nébihnél időben reagáltak a helyzetre, és kiadták az engedélyt, ennek köszönhetően a védekezés már javában folyik, már csak abban bízhatunk, hogy az időjárás is besegít” – fogalmazott az elnök.

Tömeges őzhullástól is tartanak

Az Országos Magyar Vadászat Védegylet aggodalommal vette tudomásul, hogy a Nébih határozata értelmében több megyében forgalomba hozható és felhasználható 300 tonna Redentin 75RB rágcsálóirtó szer mezei pocok elleni védekezés céljából.

Az érdekképviselet felhívta az érintett társszervezetek figyelmét a vadvédelmi előírások betartására és betartatására. Mint írják, a szer leginkább az őzre és a mezei nyúlra jelent veszélyt ezen fajok táplálkozásbiológiája miatt. „Számos alföldi vadászatra jogosultnak – így az érintett megyék közül a Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyeieknek – egyik, ha ugyan nem a legfontosabb bevételi forrása a mezei nyúl élve, illetve vadászattal történő hasznosítása.

Amennyiben egy, a gazdálkodását erre alapozó vadásztársaság területén nagyobb nyúlelhullás következne be, az súlyos, sőt, akár végzetes anyagi nehézségeket vonna maga után” – írják a honlapjukon.

Kozsuch Kornél úgy véli, hogy kicsit jogos a vadászok félelme, de tapasztalata alapján a gazdálkodók nagy része törekszik arra, hogy betartsa a kijuttatási kötelezettségeket. Barabás Béla szerint, ha valamennyi gazdálkodó szabályszerűen használja fel a szert, akkor az nem okozhat vadpusztulást, sem környezeti károkat.