Egyre többen mérgelődnek a patkányszaporulat miatt

Az egyik közösségi portálon igen sok hozzászólás érkezett a témában. Többen azt sérelmezték Kétegyházán, hogy senki nem kap egy fillért sem az önkormányzattól, így sokat kell méregre költenie.

Főként Újfaluban, a Damjanich és a Nagy Sándor utcában szaporodtak el a kártevők, azon a környéken – ahogy egy hozzászóló írta –, ahol sok a romos ház, és a régi tulajdonosok sem foglalkoznak vele. Volt, aki arról írt, hogy a központban is találhatók rágcsálók, de azért jóval kevesebb, mert ott odafigyelnek a problémára, és fellépnek ellene.

A romos házakkal úgy vannak egykori lakói, hogy majd az önkormányzat lebontja, ami még maradt belőlük, vagy akinek nem tetszik, eltakarítja a törmeléket. Volt hozzászólás arról is, hogy amikor segélyosztás van, nagy a sor a posta előtt, de amikor tenni kellene otthon a patkányok ellen, akkor többen azt mondják, nincs rá pénzük.

Egy asszony arról beszélt ottjártunkkor, hogy a többség azért hagyja ott nem túl komfortos házát, mert beljebb olcsón talál neki megfelelőt. A régivel nem foglalkozik, eladni ugyanis nem lehet, annyira lepusztult, és felújítani sem érdemes.

Volt, aki arra panaszkodott, hiába irtja a patkányt saját portáján, ha a szomszéd ezt elmulasztja. Akkor átmennek hozzá is a szapora állatok.

Kalcsó Istvánné, Kétegyháza polgármestere elmondta, olvasta a bejegyzéseket. Kifejtette, régóta adnak pénzt, illetve mérget azoknak, akik jelentkeznek az önkormányzatnál.

Mára annyiban változott a helyzet, hogy csak mérget adnak, mert tudomásukra jutott, hogy a pénzt többen nem arra költötték, amire kapták, így a rágcsálók tovább élhettek, szaporodhattak. A népegészségügyi szolgálat igazán akkor lépne közbe, ha fertőzés törne ki, de ilyen ne legyen.

A polgármester szólt arról, idén is megvették a mérget, és a közfoglalkoztatotti telephelyen osztják az igénylőknek. A romos házakat nem bonthatják le, hiszen más portájára engedély nélkül be sem tehetik a lábukat. Ha életveszélyesnek ítélnek egy ingatlant, jelezhetik a gyulai építési hatóság felé, mely elrendeli a bontást.

Sokszor a magára hagyott házakból a használható építőanyagot, egyéb, ottmaradt dolgokat széthordják, de csak tettenérés esetén tehetnek feljelentést. A tulajdonosok zöme nem is él ezzel, nem is várja el. Annyira értéktelennek tartja egykori ingatlanát, hogy nem érdekli, mi történik vele.

Varga Péter, a rágcsálóirtással is foglalkozó Békés Pesticid Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, a viszonylag száraz tél és az elmúlt hetek aszályos időszaka kedvezett a patkányok, egerek, illetve külterületeken a pockok szaporodásának.

– Sem a hófedettség, sem a talajvíz nem volt olyan mértékű, hogy a sekély járatú fészkekbe betörjön a víz. Így az egerek és a mezei pockok a megszokott ciklusokban felnevelték utódaikat az agrárterületek közelében – ecsetelte a szakember.

– A mezőgazdaságban mindez óriási problémákat okozhat akár a repce- és lucernaföldeken, akár a nehezen kikelt, esőhiánytól szenvedő gabonák esetében is.

A helyzet azért sem egyszerű, mert a gyérítéssel foglalkozó cégek kivételével a régi, magasabb hatóanyag-tartalmú szerekből mások, így a gazdák sem szerezhetnek már be. Ezért mindenképpen szakembert, egészségügyi gázmestert kell hívni a védekezéshez. A tapasztalatok szerint ugyanis az elérhető, csökkentett hatóanyag-tartalmú szerek kevésbé eredményesek.

Terülj, terülj, asztalkám! – a kidobott élelmet keresik

Varga Péter elmondta, számos alkalommal kérik a segítségüket településközpontokban felbukkanó rágcsálók miatt is.

– Folyamatosak a méregkihelyezések ezeken a helyeken is, mert nem egy esetben a patkányok, az egerek lépcsőházakban és azok környékén is megtelepednek – fogalmazott.

– Maga a környezet pedig ideális búvóhelyet jelent a rágcsálók számára. Ahol egyébként sok a patkány, ott kevés az egér, mert az erősebb kártevő pusztítja a gyengébbet is.

Arra a kérdésünkre, hogy más emlősök miként óvhatók meg a méregtől, a szakember hangsúlyozta: nagyon ritkán fordulhatnak elő másodlagos mérgezések, vagyis olyan esetek, amikor az elhullott patkány vagy egér bélrendszerében megmaradt méreg okoz problémát egy-egy macskának vagy kutyának.

A cég minden esetben zárható műanyag ládákban helyezi ki a mérget, éppen azért, hogy más állatok ne férhessenek hozzá. A korábban a kutyák számára vonzó vaníliás gyümölcs- vagy ipari szalonnaillat sem jellemzi már ezeket a készítményeket. Van néhány kutyafajta, például a spániel, ami játékosságából adódóan minden áron meg akarja szerezni a mérget a zárt dobozból is. Ezek a négylábúak kiemelt figyelmet igényelnek.

A patkányok szaporodásával kapcsolatban kifejtette, leginkább a kevésbé jó állapotú szennyvízhálózatokban találnak maguknak búvóhelyet, ami valódi „terülj, terülj, asztalkám!” a számukra, hiszen a lakosság egy része nagyon sok ételt is lehúz a vécén, leönt a mosogatón.

Amikor a populáció elszaporodik, az öregebb példányok elhajtják a fiatalabbakat, amelyek ezután jelennek meg a táplálékhoz minél közelebb, és például surrannak be a boltajtókon, vadásznak élelemre házak mellett.

A rágcsálók romos házakban való megtelepedésével kapcsolatosan a szakember elmondta, általános vélekedés, hogy a „patkány mindig a szomszédban van”. A valóság az, hogy ezek az állatok a táplálékhoz minél közelebb szeretnek lenni. Ha a 30-50 méteres körzetben az nincs meg, kevésbé gyakori az előfordulásuk, mert nagyobb távolságot nem szívesen tesznek meg a rájuk leselkedő veszélyek, nyestek, kutyák, macskák, az ember közelsége miatt.