A családi házból hozta a termőföld szeretetét a sarkadi Borbély Andorné

– A neve összeforrt Sarkadon a közfoglalkoztatással.

– 1993. március 1-jén kezdtem a hivatalban dolgozni közhasznú munkásként a munkaügyi központ támogatásával, ami így visszanézve az egész életutamat végigkíséri. 1995 óta foglalkozom a közmunkásokkal, amióta állandó munkatárs vagyok. Először volt a közhasznú, majd a közcélú munkavégzés, 2012 óta van a közfoglalkoztatás. A járásban Sarkad mindig kiemelt létszámban adott munkát az embereknek, a legtöbb 680 közfoglalkoztatottat és hat projektet jelentett.

– Mik voltak az elképzelések?

– 2012-ben a kormányzati cél az volt, hogy akik addig álláskeresői támogatásban részesültek, visszatérhessenek a munka világába. Hogy ne segélyből éljenek, hanem eljárjanak dolgozni. Egy példa: találkoztam olyan emberrel, aki 20 éve nem dolgozott, és a közfoglalkoztatás adott neki újra esélyt. A fiataloknak életcélt kellett mutatni: elsőként arra kellett megtanítani őket, hogy időben fel kell kelni, munkába kell menni, ahol dolgozni kell.

– Teljesültek a hét éve megfogalmazott célok?

– Annyira, hogy idén a 680 helyett 230 közfoglalkoztatott van, akik a hat helyett három programban dolgoznak. Látszik a munkások összetételéből, hogy szakembereket nem tudunk felvenni: a szakmunkásokat és a dolgozni vágyó fiatalokat felszívta az elsődleges munkaerőpiac. Egyedül a segédmunkások létszámát lehet feltölteni. Komoly eredmény, hogy a Vasút utca 70. szám alatt egy telephelyet alakított ki az önkormányzat.

– Az agrártermelés bevezetése szintén a nevéhez köthető.

– A város a közfoglalkoztatási mezőgazdasági program elősegítésére 2012-ben mezőgazdasági munkacsoportot alapított. A munkacsoportban én a pénzügyi, tervezési feladatokat látom el, a szakmai irányításért Bakó Gyula agrármérnök-növényorvos felel, illetve két traktoros és egy gépszerelő dolgozik főállásban. Kiemelkedő: a város a saját tulajdonában lévő földek mellett 52 hektár állami terület hosszú távú művelésére is lehetőséget kapott. Nem tartozik az önkormányzatok feladatkörébe a mezőgazdasági termelés, de pluszbevételt jelent.

– A vetés pontosan kiszámítható. Az aratás mennyire?

– A mezőgazdasági munkát nagyban befolyásolja az időjárás, valamint a termőföld minősége. Minden évben a biztos terméseredményeket célozzuk meg. A biztos hozamok miatt őszi árpát, őszi zabot, napraforgót, kukoricát termelünk. Ezek bevétele nem túl magas, viszont takarmányként az állattenyésztésben lehet hasznosítani: hiszen az önkormányzat negyven sertést hizlal, száz gyöngyöst nevel, kétszáz tojótyúkot tart, a juhállomány is fejlődik.

– Mit tart a pályafutása legfőbb eredményének?

– Hogy a helyi termelőkkel a városvezetés támogatásával szoros munkakapcsolatot építettem ki. Az ügyek gördülékeny intézése érdekében információkkal, ha kérték, tanácsokkal láttam el őket. Egész pályámat a mezőgazdaság és a közfoglalkoztatás közötti kapcsolat építésére szántam. A termőföld szeretetét a családi házból hoztam, édesapám egyéni gazdálkodóként, földművesként dolgozott.

November 1-jétől félig-meddig nyugdíjba vonult

Borbély Andorné november 1-jétől vált nyugdíjassá, viszont november 4-étől napi 4 órában folytatja a munkát. Ám kizárólag a közfoglalkoztatás és a mezőgazdasági növénytermesztés pénzügyi irányítása, összehangolása lesz a feladata. Úgy véli, szakmai tapasztalatával segítheti kollégáit. A felszabaduló négy órát a családnak, a háztartás vezetésének szenteli, és – mint őstermelő – saját gazdasága pénzügyi dolgait szintén intézi. Kiemelte: a munkája során mindig jelentős támogatást kapott a polgármestertől és a képviselő-testület tagjaitól.

Nemrég a kormányhivataltól Békés Megye Értékteremtő Közfoglakoztatásáért díjban részesült, ezzel köszönték meg neki, hogy három esztendeje a sarkadi mellett a sarkadkeresztúri közfoglalkoztatás irányításában, pályázatának levezénylésében egyaránt részt vett. Elmondta, nagyon örült a díjnak, egyáltalán nem számított rá.