Makkvetéssel számolták fel a viharkárokat Városerdőn

– Összesen mintegy négy mázsa makkot vetettünk el csütörtökön két olyan erdőfolton, amelyet alaposan megtépázott a július 28-ai óriási vihar – tudtuk meg Puskás Lajos okleveles erdőmérnöktől, a DALERD Zrt. munkatársától. Az említett nyári vasárnapon a 18 hektáros városerdei parkerdőben több mint kétszáz köbméternyi fát csavart és borított ki a szél, számos helyen forgószélre utaló nyomokat lehetett felfedezni. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az érintett fák törzsei megmaradtak, ellenben koronájukat lecsavarta a vihar. A koronák több helyen lezuhantak, amit el kellett távolítani, de még nagyobb problémát okozott, hogy a korona sok helyen fent ragadt a magasban. Egy időre meg is kellett tiltani a parkerdő látogatását.

A parkerdő fáinak kétharmad része egyébként 112 éves, a fiatalabb hányada pedig 80 éves. Az évtizedek során úgynevezett lékek, olyan két-három tizedhektáros foltok alakultak ki zárt erdőterületeken, ahol a fák kipusztultak vagy a koruk miatt, vagy azért, mert a mikroélőhely nem biztosította a megfelelő körülményeket. Ezeknek a lékeknek a felújítását már 12 éve megkezdték, de a vihar „tágított” rajtuk.

Puskás Lajos elmondta, az erdőtelepítéseket túlnyomó részt a magánszférában hajtanak végre hazánkban, ott találhatók olyan szántók vagy felhagyott gyümölcsösök, amelyek helyére erdőket lehet telepíteni, új erdőket lehet létrehozni.

– Az erdőgazdaságok a korlátozott lehetőségeik ellenére is végeznek ilyen munkát az állami földterületeken– tette hozzá a szakember. – A 2019 novembertől 2020 áprilisig tartó ültetési szezonban hazánk 22 állami erdőgazdasága több mint 550 hektár új erdőt telepít szerte az országban. Ennek során elültetnek kétmillió facsemetét, és közel 100 tonna makkot vetnek el. Ezek az új erdők 10 év múlva évente mintegy 8000 tonna szén-dioxidot fognak majd megkötni.

A DALERD Zrt. Békés megyében, Telekgerendáson 7,5 hektár, a Csongrád megyei Eperjesen pedig 5 hektár új erdőt telepített már a program keretében. Az erdőgazdálkodás az egyetlen hazai ágazat, amely szénelnyelő, vagyis több szenet köt meg, mint amennyit kibocsát.

Visszatérve a városerdei makkvetésre: a tölgyesekre esetében több száz éve ez a jellemző technológia. A síkvidéki, aszályos, száraz területeken pedig szinte gyakorlatilag mindig ezt a módszert alkalmazzák akár új erdő létrehozása, akár egy erdő felújítása a feladat. A makkokból jövőre várhatóan 15-20 centis csemete lesz, utána pedig akár 40-80 centit is nőhetnek évente. Amikor a pockok, a vaddisznók vagy időjárás kárt tesz a makkvetésben, akkor fordul elő, hogy nagyobb méretű csemetét ültetnek pótlásként a szakemberek. Ilyenkor kerülnek az erdősítésbe az elegyfajok is, mint például a kőrisek, juharok, szilek. Gyakran felmerül kívülállók részéről, hogy miért sorokban vetnek az erdészetek munkatársai. Ennek ökológiai szempontból nincs jelentősége, a sorok közötti távolság viszont lehetőséget ad a konkurens növények visszaszorítására, elősegítve a tölgyek gyorsabb növekedését.

Bővítik a szénmegkötő képességet

– Általában azt tartjuk szerencsésnek, ha még azelőtt elvetjük a makkot, mielőtt a talaj átfagy – hangsúlyozta Puskás Lajos. A szakemberek a vetés során arra is figyelnek, hogy a makk még úgy kerüljön a földbe, hogy akkor még ne nagyon csírázzon. Az okleveles erdőmérnök kiemelte: a meglévő erdők fenntartásával az erdőgazdaságok megőrzik, az új erdők telepítésével pedig tovább bővítik a hazai erdők szénmegkötő képességét. A Vidékfejlesztési Program erdőtelepítési támogatásának köszönhetően a következő 3-5 évben mintegy 25 ezer hektár új erdő telepítésre nyílik lehetőség. Ezek döntő részben a mezőgazdaság számára kis hatékonysággal művelhető, magán földterületeken fognak megvalósulni. Ez legalább 100 millió új fa elültetését jelenti majd.