Megyénkben több mint ezer erdei fülesbagolyról érkezett hír

Kifejtették, a felmérésben a lakosság mellett az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya, helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, a nemzeti parkok természetvédelmi őrszolgálata, valamint négy óvoda és hat általános iskola, összesen több mint ötszáz fő vett részt. Az idei év egyik sikerének könyvelhető el, hogy 201 olyan településről kaptak információkat, ahonnan az előző esztendőben nem.

A felmérésben részt vevő dévaványai természetvédő, Széll Antal elmondta, az erdei fülesbaglyok számlálása a madártani egyesület munkatársa, Kovács Ágnes néhány évvel ezelőtti kezdeményezése alapján valósulhat meg, aki a mai napig részt vesz a felmérésben, illetve összesíti a beérkező adatokat. Hozzátette, a mára országossá nőtt kezdeményezés 2020-ban is lehetővé tette, hogy minden ember, aki a településén tud fülesbagoly-telelőhelyekről, az digitális formában jelezhesse az MME felé.

Az összesítés fontosságára kitérve Széll Antal elmondta, az erdei fülesbagoly jellegzetesen kisemlősfogyasztó, fő tápláléka a mezei pocok, de elfogyaszt különböző cickányokat és egereket is. Kifejtette, a legjellemzőbbet az úgynevezett bagolyköpetből mérik fel a hozzáértők, amelyben a megemésztetlen szőr és csont – főleg állkapocs – maradványai mutatják meg, milyen faj milyen egyedszámban fordul elő az adott térségben. Mivel ragadozó állatról van szó, ezért jelenlétét éppen a fent említett kisemlősök száma határozza meg.

Beszámolója szerint ebben az évben Dévaványán összesen 124, míg Szeghalmon 97 egyedet jegyzett fel. Hozzátette, ennek korábban akár a duplája is fellelhető volt, azonban az időjárás változása miatt 2016-tól nem tudott tömeges elszaporodóvá válni legfontosabb élelme, így annak lelőhelyéhez igazodva a baglyok is jobban szétszóródtak.

Amikor azonban olyan helyet találnak az éjjeli madarak, ahol bőven akad számukra táplálékállat, olyankor jelenlétük halmozódik az örökzöldeken, tujákon, erdei- és feketefenyőkön, de olykor még a csupasz akácfákon is látni lehet őket, bel- és külterületen egyaránt.

A természetvédő hangsúlyozta, bár az emberek nehezen szokják meg az erdei fülesbaglyok jelenlétét, hiszen köpetelő madárként bepiszkolhatja a szépen gondozott parkokat, kerteket, ugyanakkor mindenki tudja róluk, hogy olyan rágcsálókat fogyasztanak, melyek a kenyérgabonának, illetve más haszonnövénynek is komoly ellenségei.

– Így táplálkozásukkal tulajdonképpen előnyhöz juttatják a növényeket, tehát a lakosság jobban jár velük, mint nélkülük – emelte ki a hírportálunknak Széll Antal.

Már kifejlett fiókák is láthatóak

Széll Antal elmondta, a számadatok benyújtásának határidején országszerte gyakorlatilag felbomlottak az erdei­fülesbagoly-telelőcsapatok. Azt követően a tojók, elhagyott dolmányosvarjú- és szarkafészkekben megindították kotlásukat, így ma már szinte kifejlett fiókákkal találkozhatunk Békés megye településein is. Az erdei baglyok téli csoportosulása és helyben maradása pedig attól függ, hogy az időjárási körülmények mennyire kedveznek majd táplálékállataik – főként a mezei pockok – elszaporodásának.