Felújíthatják a szarvasi Tessedik tanyát

Lázár Zsolt kifejtette, a felújítás előkészítéseként eddig 30 millió forintot különített el a Déli Egyházkerület, hogy a szarvasiak és Békés megye lakossága számára nagy jelentőségű épület, illetve annak környezete újra a régi lehessen. Hozzátette, reményeik szerint a következő évben sikerül a felújítást elkezdeni, így Tessedik Sámuel halálának 200 éves évfordulóját az új tervek megvalósítása jegyében zárhatják.

Font Sándor egyházkerületi felügyelő, országgyűlési képviselő elmondta, a Tessedik tanya jelenleg állami tulajdonban van, amit az egyház abban az esetben kér majd tulajdonba és/vagy használatba, ha már látja maga előtt azon forrásokat, melyekből fel tudja újítani. Jelenleg ennek előkészítése és tervezése kezdődött el az Országos Presbitérium döntése alapján. Hozzátette, a projektet a Magyarországi Evangélikus Egyház az Ótemplomi Evangélikus Egyházközséggel együttműködve kezdeményezte, akik szeretnének Tessedik Sámuel halálának 200. évfordulójáról méltóképpen megemlékezni. Utóbbi legfontosabb része pedig az egykori neves lelkész tanyájának felújítása lehetne.

Az egyházkerületi felügyelőtől megtudtuk, az épület nagyon rossz állapotban van, de még menthető. Céljuk az építményt, mint épített örökséget megmenteni, eredeti funkcióját a kor igényeihez igazítva tovább folytatni. Majd elsősorban a fiatalokat szólítanák meg általa, ahogyan azt Tessedik is tette egykor. A munkálatok kezdésének és befejezésének időpontjáról pedig azt mondta, mindkettő az elkövetkezendő időszak tárgyalásainak sikerességétől függ. Folytatta, terveik szerint a szarvasi és környékén lévő evangélikus oktatási intézményekkel együttműködve a mezőgazdaság tessediki tanításait ismertetnék meg a gyakorlatban a fent említett korosztállyal. Ezen belül természeti környezetben szeretnék bemutatni az ökológia, a mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés harmóniáját, természetesen minden érdeklődőre kiterjesztve.

Dr. Molitorisz Pál szarvasi nyugalmazott vezetőügyész, helytörténész a tanya múltjáról elárulta, városukban jelenleg is sok értékes műemlék lakatlan, illetve nincs használatban, melyek közül az egyik legrégebbi a Tessedik major. Építőjéről elmondta, az nem csupán kiváló lelkész volt, hanem elmélyülten foglalkozott a mezőgazdasági tudományokkal és a pedagógiával is. Tessedik Sámuel 1780-ban kapta meg azt, a még ma is egyben lévő hatholdnyi területet, ahová tanyáját építette. Itt mindjárt az első évben felépült a főépület egy része, ami akkor egy tantermet és a gazdálkodáshoz szükséges szerszámok, termények tárolására alkalmas helyiséget tartalmazta.

Ekkor azonban nem csupán néhány falat húzott fel tetővel, hiszen nyugat-európai tapasztalatai alapján az itteni szikes földön kísérelte meg a talajjavítást is. Nagy élet folyt tehát a területen abban az időben, melyet mintaszerűen művelt, rajta különböző fa- és egyéb növényfajtákat nemesített, illetve próbált honosítani a magyarországi klímára.

Végül az épület sorsáról elmondta, Tessedik 1820-ban bekövetkezett halála után, a 19. század második felében – 1852-ben és 1896-ban is – egy evangélikus lelkész, Bakai Péter volt a tulajdonosa, 1901-ben pedig Haviár Gyula ügyvéd, királyi közjegyző, kormányfő tanácsos vette birtokába. Majd a két világháború között dr. Sziráczki János ügyvédé, halála után pedig özvegyéjé volt. 1945 után államosították, kezelői jogát megkapta az öntözés- és talajkutató intézet, majd annak jogutódjai. Jelenleg a Szent István Egyetem gyakorolja ezt a jogot. Szarvas legöregebb, bő kétszáz éves épületét azonban eddig nem tudták hasznosítani, nem voltak koncepciók arra, hogy milyen céllal működhetne. Erre találhat most megoldást az evangélikus egyház.