Felkerült Békés megye a poloskatérképre

Mintegy 14 ezer, a Bábolna Bio Kft. kérdőívét kitöltő lakosnak köszönhetően készült el Magyarország poloskatérképe, amely szerint az elmúlt öt évben tömegessé vált az invazív címeres poloskák jelenléte

– derült ki a Sokk a rovar elnevezésű Facebook-oldalt működtető cég októberi felméréséből.

Bajomi Dániel, a Bábolna Bio Kft. ügyvezető igazgatója a közlemény szerint a poloskatérképet bemutató online sajtótájékoztatón közölte: ma már nincs olyan térsége az országnak, ahol ne jelentek volna meg az invazív címeres poloskák, amelyek közül az ázsiai márványpoloska és a zöld vándorpoloska a legelterjedtebb Magyarországon.

A mintegy 3200 település közül csaknem 1600-ból jelezték a jelenlétüket. A kft. kérdőíves felmérést tett közzé, hogy kiderüljön, hol és milyen mértékben terjedtek el a címeres poloskák, amelyek ellentétben az ágyi poloskával nem szívnak vért, nem terjesztenek betegséget, a haszonnövényeket viszont károsítják. A felmérés szerint leginkább a déli megyékben terjedtek el az invazív címeres poloskák.

Lakosságarányosan Baranyában a legnagyobb a fertőzöttség, majd Tolna és Békés megyében.

A legalacsonyabb számokat Vas, Győr-Moson-Sopron, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mutatja a térkép.

A belföldön régebb óta megtelepedett ázsiai márványpoloskát és a zöld vándorpoloskát már szinte mindenhol észlelik az országban, de a kérdőívet kitöltők 26 százaléka a Magyarországra csak az utóbbi időben behurcolt nyugati levéllábú poloskával is találkozott már, amely azt mutatja, hogy ezek a fajok nagyon rövid idő alatt képesek elterjedni.

A válaszadók 76 százaléka szerint az elmúlt években váltak tömegessé az invazív címeres poloskák a lakókörnyezetükben. Kitértek arra is, hogy a Sokk a rovar Facebook-oldalon egy új felmérést indítanak az ország rágcsálótérképének megrajzolásához.

Varga Péter, a rovarirtással is foglalkozó, békési székhelyű Békés-Pesticid Kft. ügyvezető igazgatója elmondta,

a poloskák elszaporodásához a megfelelő mennyiségű és minőségű táplálék, illetve az ideális vagy ahhoz közeli környezeti tényezők, például a hőmérséklet, páratartalom egyaránt alapot biztosítottak. Emellett segítette a számuk növekedését az is, hogy nincs vagy csak nagyon elenyésző számban van természetes ellenségük.

– Rengeteg bejelentést kaptunk poloskákkal kapcsolatban az elmúlt hetekben, hónapokban, mégis kevesebbet, mint tavaly – fogalmazott a szakember. – Ezek a rovarok egy évben általában kétszer szaporodnak a mi klímánkon. Az első nemzedék növekedésére az időjárás nem volt kedvező hatással, úgy mint az előző esztendőben. Így az idei második hullám sem volt olyan óriási, mint 2019-ben.

Kérdésünkre Varga Péter kiemelte, Békés megyében is elsősorban az ázsiai vagy kínai márványpoloska okozott gondokat, de gyakran találkoztak az afrikai zöld vándorpoloskával is.

Előbbiből, vagyis az ázsiaiból azonban sokkal több generált kellemetlenséget lakóházak, egyéb ingatlanok környékén. Az őshonos poloskák miatt sokkal kevésbé, szinte egyáltalán nem hívták őket.

Átmeneti nyugalom következik

Varga Péter megemlítette, a körülmények jelentősen befolyásolhatják a helyzetet. Míg a megyében szinte alig akadt harlekinkaticás eset, Baranyában komoly szaporulat miatt kértek segítséget tőlük. A szakember arról is szólt, hogy a poloskák menedékkeresése a téli hónapokra lassan befejeződött, a hidegebb időben nem szállnak már, néhány hónapos viszonylagos nyugalom következik majd, nagyobb mértékű inváziójuk biztosan nem várható.

Ennek ellenére sem kizárt, hogy megjelennek majd a házakban. Ennek oka lehet, hogy a nyílászárókban, szigetelésben, padlásrészekben telepedve húzódtak be a hideg ellen, és a fűtés megkezdésével elindulnak a melegebb épületrészek felé.