Rendszeres mozgással és sok nevetéssel leküzdhető a tavaszi fáradtság

– Ha a pszichológia fogalmi rendszerével szeretnénk értelmezni a tavaszi fáradtságot, akkor először is tágabb kontextusba helyezném. A télből a tavaszba való átmenet egyfajta változás. Életünk változásai, s a velük járó stressz sokszor próbára tesznek minket, kihívás elé állítják pszichés immunrendszerünket. Ilyen esetben több tünetet is tapasztalhatunk, például ingerlékenység, nyugtalanság, alvási problémák, koncentrációs zavar, kedvetlenség, kimerültség – mondta el Bánsági Elza krízistanácsadó szakpszichológus.

– A másik fontos tényező a szervezetünkben aktivizálódó biokémiai folyamatok összessége, melyek főként a fénnyel, a sötétség – világosság változásával mutatnak összefüggést. A fény domináns szerepet tölt be életünkben: szabályozza az alvás és az ébrenlét ritmusát, az anyagcserét, a testhőmérsékletet, a nemi hormonokat, befolyással van továbbá a vérnyomásra és az immunrendszer működésére is – tette hozzá a szakember.

Bánsági Elza rámutatott, hogy

télen kevesebb a fény, melynek hatására több alvási hormon, vagyis melatonin termelődik a szervezetben,

az egyik jelentős örömhormon, a szerotonin szintje viszont alacsonyabb lesz. Tavasszal a növekvő fénymennyiség hatására markáns változás áll be, a melatoninszint csökken, a szerotoninszint viszont megnő. Ilyenkor a boldogsághormon hatására energikusabbnak, feldobottabbnak érezzük magunkat. Vannak azonban olyanok is, akiket megviselnek a változások, emiatt a szervezetük nehezen alkalmazkodik a hormonszintek, fényviszonyok változásához, és ez fáradtságot, aluszékonyságot, motiválatlanságot, fejfájást, szédülést is okozhat.

A szakember kiemelte, hogy a tavaszi fáradtság tünetei elég általánosak, így sok más kórképhez – többek között a depresszióhoz is – hasonlatosak. Felhívja a figyelmet, hogy ha a tünetek 2-3 hétnél tovább fennállnak, érdemes szakemberhez fordulni, hiszen a depresszió egy betegség egyértelmű jelekkel és tünetekkel, amelyek az állapot felismerése és kezelése nélkül hónapokig, vagy akár évekig is fennmaradhatnak. A depresszió tünete lehet többek között a szorongás, a szomorúság, az érdektelenség, a fáradtságérzet, az étkezési problémák, az alvászavar, az érzelmi beszűkültség, a reménytelenségérzet, az ingerlékenység, a beszűkültség, a koncentrációs nehézség, a halállal, öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok.

A vitaminok pótlása is rendkívül fontos ebben az időszakban.

Ha tavaszi fáradtságról van szó, a krízistanácsadó szakpszichológus a D-vitamin pótlására hívja fel a figyelmet.

– A D-vitamin egy hormonszerű anyag, ami UV-fény hatására termelődik a bőrünkben, így télen a mennyisége drámaian lecsökkenhet, sőt a megfelelő mennyiség biztosítása még a napsütéses hónapokban is komoly kihívást jelent, így egész évben érdemes figyelni a pótlására – árulta el.

– Hatással van az idegrendszer, a hormonrendszer és az immunrendszer működésére is. Éppen ezért hiánya drasztikus következményekkel járhat daganatos betegségek, autoimmun betegségek, magas vérnyomás, csontritkulás kialakulásáért lehet felelős – tette hozzá.

Pszichiátriai betegségek vonatkozásában is kiemelt szerep jut a D-vitaminnak.

Főként a szezonális, illetve a terápiákra rosszul reagáló depressziók kialakulásában jelentős befolyása lehet.

A szakember azt tanácsolja, hogy pszichés immunrendszerünket ne csak tavasszal, hanem minden nap támogassuk.

– Nagyon fontos, hogy ténylegesen álljunk magunk mellé, tegyünk magunkért. Ne csak tervezgessünk, hanem lendüljünk akcióba. Sokszor az életmódváltás, önszeretés csak terv marad. Kifogásokat keresünk, hogy nincs elég időnk, pénzünk, energiánk változtatni, nincs aki támogasson terveink megvalósításában – sorolta a szakember.

Bánsági Elza elárult néhány olyan praktikát, amelyeket megfogadva elkerülhetjük, vagy legyőzhetjük a tavaszi fáradtságot.

Először is azt javasolta, hogy kezdjünk el mozogni.

– Ha tehetjük sportoljunk, hiszen a ritmikus, ismétlődő mozgásformák – mint például a séta, a kocogás, a futás – segítségével vissza tudjuk állítani a vegetatív idegrendszer által szabályozott folyamatokat a megfelelő ritmusba. Ha valóban elkezdünk mozogni, fontos, hogy rendszeresen, lehetőség szerint ugyan abban a napszakban végezzük a gyakorlatokat – mondta el Bánsági Elza.

Egy nap akár egy 20 perces mozgás is elegendő. A rendszeres sport a szív- és érrendszeri, emésztéssel, kiválasztással kapcsolatos problémákra nagyon hasznos. A szorongás csökkentésre a nagy, szökellő, ballisztikus mozgások hatásosak a szakember szerint, mivel ezek ki tudják kapcsolni a szorongásközpontot.

– Tovább csökkenthetjük a szorongást és a stresszt, ha egyszerű relaxációs technikákat alkalmazunk. Például a Jacobson-féle progresszív relaxáció valóban egy egyszerű, gyorsan tanulható, aktív forma – tette hozzá.

A szakember azt javasolja, hogy nevessünk sokat, vegyük körbe magunkat olyanokkal, akik szeretnek minket, és csináljunk olyan dolgokat, amelyek boldoggá tesznek minket. Hangsúlyozta, hogy a nevetés ingerli az örömközpontot, serkenti az immunrendszert, javítja a belső szervek vérkeringését, nem utolsó sorban rengeteg indulattól, agressziótól szabadulhatunk meg általa.

– Számunkra kedves, fontos személyekkel, vagy akár állatokkal való interakció olyan vegyületeket szabadít fel szervezetünkben, melyek növelik az elégedettséget, a jó közérzetet és erősítik az immunrendszert. Az altruizmus, az önkéntesség igazi életerő-generátor! Ingerli az örömközpontot, az immunrendszert, egészséget, jobb közérzetet biztosít.

A krízistanácsadó szakpszichológus azt tanácsolja, hogy

próbáljuk meg inkább a pozitív dolgokra koncentrálni és tegyük félre a rossz gondolatokat.

– Közhelynek tűnhet, azonban a közhelyek akkor haszontalanok és kínosak, ha csak hangoztatjuk őket. Ha cselekszünk is, mindjárt más a helyzet. A negatív gondolatok igen gyorsan gyökeret vernek, és nehezen szabadulunk tőlük. A pozitív gondolatok épp ilyen hatékonyan velünk maradnak, ha rátanítjuk az agyunkat, hogy a pozitív dolgokat keresse, a jó történésekre fókuszáljon. Hatására növekszik a boldogságérzet, a büszkeség, a hála érzése – árulta el Bánsági Elza.