Meg lehet menteni a kistelepülések lakatlan házait

A települések egy részén jellemző, hogy az utcaképet elcsúfítják az elhagyott porták, lakóházak. Vannak tulajdonosaik, ők vagy messze élnek, vagy az örökösök nem foglalkoznak a hátrahagyott, omladozó ingatlannal. Miközben az állapota tovább romlik, bosszúságot, sőt, veszélyt okozva a szomszédoknak, járókelőknek.

Almáskamaráson is mutatott ilyen házakat a település bevezető, főútján Mazán Attila. A polgármester, miközben a helyszínre sétáltunk, azt ecsetelte, a térség több településén is küzdenek hasonló problémákkal.

– Lakatlanok, rontják a településképet, ráadásul sokszor életveszélyes állapotuk miatt az önkormányzatoknak komoly fejtörést okoznak. A Belügyminisztérium közfoglalkoztatási államtitkárságának a támogatásával szeretnénk erre a tarthatatlan helyzetre megoldást találni – mutatta meg az egyik érintett ingatlant. Egyedi, portarendező mintaprogram keretében gépek, eszközök beszerzése mellett építőipari és karbantartói brigád foglalkoztatását lehetne felállítani.

– Egyes ingatlanokat akár közcélra is hasznosíthatnánk. A mi esetünkben (német nemzetiség lakta település vagyunk) akár egy sváb házat is kialakíthatnánk itt – mutatott a jó helyi adottságokkal rendelkező ingatlanra Mazán Attila. Már a részleteket is kidolgozták: a kitelepítettek baráti körétől hagyatékot kapnának, azzal berendeznék a házat. A hasznosításnak volna egy másik vonala: később szociális bérlakásprogram keretében lehetne ezeket az elhagyatott épületeket a település életébe visszaállítani.

Az ötlet nem új keletű, több, hasonló gondokkal küszködő település polgármesterével 2016 óta keresik a problémára a megoldást.

– Többen látnak benne fantáziát, hiszen a probléma égető mindannyiunknál – érvelt a mintaprogram létjogosultsága mellett az almáskamarási polgármester. Eredményeikről elmondta, a revitalizációs programmal községükben (szintén elhanyagolt, elhagyatott, az örökösök által az önkormányzatnak felajánlott telkeken) alakították ki a paraszti udvart, telepítettek almáskertet, és babaparkot fásítanak. A nemzetiségi parkjuk is egy régi, romos ingatlan helyén létesült.

Sorolhatnánk a többi falut, nagyközséget is, hiszen jellemző a népesség elöregedése – a régió valamennyi települése ezzel küzd.

Kevermesen Lantos Zoltánnal is autóba ültünk.

A polgármester elmondta, náluk is akad negatív példa. Amikor a tulajdonosok, az örökösök külföldön élnek, vagy messze, máshol a szülőföldtől.

Visszatérni ugyanakkor nem akarnak, de a tulajdonukban lévő ingatlan sorsa se foglalkoztatja őket. Komoly fejtörést okoznak az önkormányzatnak és a szomszédoknak is – sorolta munkatársunknak, miközben az Alkotmány utcába értünk, ahol megmutatott egy hátsó falával a szomszéd udvarába kidőlt ingatlant.

Ingyen adnak telkeket a betelepülőknek Kevermesen

Kevermesen valaha több mint ötezer ember élt: ma már kétezren se laknak a 21 utcában. A kiürült házak helyén – amiket felajánlottak az önkormányzatnak – parkot, műfüves pályát építettek, vagy bevonták a mezőgazdaságba. De ha érkezik betelepülő, ingyen tudnak telket adni. Jelképes áron is értékesítettek már az önkormányzat által rendbe tett portákat – tette hozzá Lantos Zoltán.