Átadták a megyeháza felújított épületét

A felújított megyeháza átadásán a Pénzügyminisztérium regionális programokért felelős helyettes államtitkára azt mondta, az energetikai korszerűsítés közös siker. Oláh Gábor emlékeztetett, számos fontos dátum köthető Békés megye történetéhez, és a mostani időszak is jelentős, hiszen kivételes lehetőségek előtt áll a térség. A fejlesztéspolitika a valós igények kielégítéséről szól, hogy javítsák az életminőséget. A kormány döntése értelmében a hazai és az európai uniós forrásokat a települések bevonásával juttatnák el a magyar gazdaságba, a gazdaságpolitikában is a helyi kívánalmak élveznek elsőbbséget.

A kormányhivatal épületében tartott előadásában hangsúlyozta, folytatnák azokat a jó gyakorlatokat a TOP Plusz keretében is, amelyek jellemezték a TOP-ot, a problémákon pedig javítanának. Kiemelte: jelenleg hazai forrásból indul el az operatív program. A kormány megelőlegezi a fejlesztések költségeit, a települések a támogatás teljes összegéhez hozzájutnak. Rövidül a bírálati időszak, a tervek szerint a mostani felhívások kapcsán már tavasszal támogatói szerződéseket kapnak a nyertes pályázók, hogy elindíthassák a fejlesztéseket.

A Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztosa elmondta: Békés, Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun megyében az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az átlagfizetések elmaradnak az országos átlagtól. Ahhoz, hogy a népességfogyást megállítsák, illetve a tendenciát megfordítsák, tervekre van szükség, valamint jól jövedelmező munkahelyekre és élhető környezetre. A Dél-Alföldre vonatkozóan a gazdaságfejlesztési stratégia elkészült, azt javasolta a településeknek, hogy mérettől függetlenül legyen jövőképük, hogy mit szeretnének elérni, hova szeretnének eljutni öt-tíz éven belül.

Békés megye erősségének nevezte a termőföldeket, a termálvizet, a meglévő nyomda-, üveg- és élelmiszeripart. A megközelíthetőségen viszont tovább kell javítani, mint ahogy javítani kell az úthálózatot, valamint a mobilitást. Probléma, hogy rövidek az értékláncok, azaz, hogy a megtermelt alapanyagokat nem helyben, a környékben dolgozzák fel, pedig sokkal nagyobb haszonnal lehetne úgy értékesíteni a termékeket. Szólt a békéscsabai repülőtér és a mellette lévő ipari terület tervezett fejlesztéséről, és hogy hatalmas, tankönyvekbe illő lehetőség van a Békéscsaba-Gyula gazdasági tengelyben.

Az információs napon a Pénzügyminisztérium főosztályvezetői több gyakorlati tudnivalót osztottak meg a TOP Plusz kapcsán a rendezvényen résztvevő településvezetőkkel.

Megjelentek a TOP Plusz első felhívásai

Zalai Mihály, a Békés megyei közgyűlés elnöke elmondta, az elmúlt években számos alkalma nyílt szalagokat átvágni, amelyek jelzik azon fejlesztések elkészültét, amelyekért közösen dolgoztak. 2014 és 2020 között eredetileg 58 milliárd forint érkezett volna a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében Békés megyébe – Békéscsabán kívül –, de a keretösszeget 44 százalékkal túllépték, és eddig 70 településre 546 sikeres pályázat révén több mint 84 milliárd forint futott be.

Hangsúlyozta: annak köszönhető a plusz forrás, hogy a települések kiválóan tudtak együtt dolgozni a megyeházával és az irányító hatósággal. A tapasztalata szerint az önkormányzatok elégedettek az elért eredményekkel. Elindult a TOP folytatása, megjelentek a TOP Plusz első felhívásai, mivel Békés azon első megyék között volt, amelyek elfogadták az integrált területi programot. Úgy véli, a jövőben is a kölcsönösség lehet a siker záloga, azt mondta, a megyeháza szakmai csapata továbbra is segíti az önkormányzatokat.