Történelmi emlékhely

2022.08.22. 15:03

Táblával tisztelegnek Komáromi Gábor előtt, aki megálmodta Vésztő-Mágort

A történelmi emlékhelyet megálmodó Komáromi Gábor – Vésztő díszpolgára, aki két évtizeden át vezette a települést – tiszteletére helyeztek el emléktáblát vasárnap a Mágori Fesztivál keretében Vésztő-Mágoron. A táblát az önkormányzat állíttatta, azt Pataki Zoltán vésztői kőfaragó készítette.

Licska Balázs, [email protected]

Karakas Anikó polgármester beszédében kiemelte: a történelmi emlékhely nem létezne Komáromi Gábor nélkül, akit a hit, az eltökéltség, a kitartás, az emberség és tapintat, a minőség és a szakmai igényesség jellemzett, és hitt abban, hogy Vésztő-Mágor elismerendő értékkel bír. A városvezető felidézte: 40 éve, 1982. augusztus 25-én adták át a történelmi emlékhelyet, a pillanatot 13 évnyi kitartó és elkötelezett munka előzte meg. Az álmok valósággá váltak, ilyen a szoborpark, Szent László lovasszobrával kiegészülve, és egyre többen ismerik Vésztő-Mágort.

– Nem volt ezt egyszerű még elhatározni sem, ám a végrehajtás még ennél is nehezebbnek bizonyult – idézte Komáromi Gábor szavait a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely Múzeum igazgatója. 

Nagy László emlékeztetett rá, hogy Komáromi Gábor 1955-ben került agronómusként Vésztőre, több tisztséget betöltött, 1972 és 1992 között a települést vezette, majd 1993-tól 2009-ig a történelmi emlékhelyet irányította.

 

Hangsúlyozta: ha Komáromi Gábor nincs, ma nincs Vésztő-Mágor. 1972-ben az Országos Műemléki Felügyelőség akkori vezetése, bár elismerve, értékelve az 1968-tól 1972-ig a mágori halmon zajló ásatások eredményeit, pénzhiányra és Budapesttől való távolságra hivatkozva a helyszín visszatemetése mellett kardoskodott. Komáromi Gábor ekkor vetette fel: mi lenne, ha a község bonyolítaná le a helyreállítási munkálatokat. Ekkor kötelezte el magát véglegesen a történelmi emlékhely sokrétű fejlesztései mellett.

Az ásatásokkal párhuzamosan a Csolt-monostor falainak műemléki konzerválására is terv készült, amely alapján megkezdték a helyreállítást 1979-ben, 1980-ban pedig elindult a Wenckheim-pince átalakítása is, hogy abban kiállítást hozzanak létre, bemutatva a domb történetét az újkőkortól a török hódoltságig. A tárlat 1982-ben nyílt meg a műemlékileg konzervált romkerttel együtt.

Nagy László aláhúzta: Komáromi Gábor a történelmi emlékhely kialakítására, fejlesztésére és működtetésére vonatkozó elképzelései sok szempontból megelőzték a korukat, inkább illeszkednek a mai komplex élménymuzeológiai trendekhez, mint az 1980-as évek elképzeléseihez. Fontosnak tartotta, hogy ne csak bemutassák az értékeket, hanem azt is, hogy a szabadidő hasznos eltöltésére is legyen lehetőség. 

Karakas Anikó és dr. Kovács József leplezték le a Komáromi Gábornak emléket állító táblát /Fotók: Lehoczky Péter/
 

A fedett régészeti szelvény in situ kiállításával a mai napig egyedülálló módon jelenítik meg a mágori domb régészeti örökségét. Egy 19x4,5 méteres szelvényt tártak fel, amelyben szemléletesen elkülönülnek a rétegsorok, illetve a helyükön maradtak és megtekinthetővé váltak a feltárás során előkerült temetkezések, épületmaradványok és tárgyi eszközök. A szelvényt lefedték, így egy, a látogatók által bejárható zárt teret alakítottak ki, a kiállítás 1988-ban nyílt meg.

Komáromi Gábor törekvése volt az is, hogy az általa nagyra tartott, juhait egykor a mágori halom alatt legeltető népi irodalmárnak, a fekete bojtárnak, Sinka Istvánnak is maradandó emléket állítson. Innen jött a szoborpark gondolata. A politikai ellenállás miatt Sinka István szobrát csak 1992-ben avathatták fel, ezért a sort 1986-ban Erdei Ferenccel és Szabó Pállal kezdték, és a terület ma már húsz népi írónak, költőnek, tudósnak állít emléket.

Szent volt számára Mágor ügye

Amit egyszer eldöntött, azt makacs kitartással végig is vitte. Mindig a saját, egyenes gondolata után ment, a helyes útról soha nem lehetett eltéríteni – jellemezte dr. Kovács József országgyűlési képviselő Komáromi Gábort, megemlítve, hogy előbb tanácselnökként, majd a rendszerváltást követően polgármesterként irányította a települést. Komáromi Gábor számára szent volt a vésztőiek, valamint Mágor ügye, amibe rengeteg munkát fektetett. A képviselő hangsúlyozta: Mágor olyan érték, amit nem szabad veszni hagyni, ezért a fejlesztéséről folyamatosan tárgyal az illetékesekkel.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában