2023.01.14. 12:18
Méltóságot és esélyt ad a cicáknak az állatorvos-rendőr páros
A Sarkadi Rendőrkapitányság alosztályvezetője, Jova György több mint tizenöt éve rendőr. Nemcsak a szolgálati feladatait végzi szorgalommal, felesége révén az állatmentés is szívügyévé vált. Kedvese, dr. Csonka Barbara ugyanis kisállatgyógyász szakállatorvos, kutya és macska specialistaként elkötelezett képviselője a felelős állattartásnak. Elhivatottsága férjére is átragadt, a százados már nem egyszer vett gondozásba kapitányságra betévedt cicát.
Dr. Csonka Barbara és Jova György a szürke-fehér Pityóval, a vörös Luigival és a koromfekete Dömperrel
Fotó: Für Henrik
– Gyermekként nem volt lehetőségem állatot tartani, de nagyon szerettem őket, a nagyszüleimnél lehettem a közelükben. Amikor Barbival megismerkedtem, "rámzúdult" a macskamentés ügye, feleségemnek köszönhetően még nyitottabb lettem, átvettem az ő szellemiségét – mesélte Jova György, akinek felesége eleve "cicás családba" született.
– Nagyszüleimtől, szüleimtől is azt láttam, hogy bajba jutott állatot nem hagyunk magára. Világ életemben sok cicám, kutyám volt, tulajdonképpen mondhatjuk, hogy beleszülettem a felelős állattartásba. Már hatévesen tudtam, hogy állatorvos szeretnék lenni – mondta el dr. Csonka Barbara.
A Békéscsabán dolgozó állatorvos kilenc éve praktizál, pont ennyi ideje adódik még több lehetősége arra, hogy segíthessen az "utcacicáknak". Nemcsak a rendelőbe bevitt állatokat gyógyítja, látja el, hanem a szabadban élő, kóbor állatokat is befogja, ha kell, meggyógyítja, illetve ivartalanítja. A barátságosabb, fiatalabb egyedeket általában örökbe tudja adni, a többit megjelölve engedi vissza a környezetbe. Szerencsés, mert férjére, Jova György alosztályvezetőre nemcsak a mindennapi életben, hanem az állatmentésben is számíthat.
– Gyakran Gyurival együtt is belebotlunk kiscicákba, rajtunk is ragadt már jó pár. Otthon tizenkét cicánk van, városerdőn is él egy kolónia, amit a szintén állatszerető, állatmentő, -befogadó édesanyám segítségével látunk el, sőt a férjemnek a rendőség közelében élő macskákkal is akad dolga – részletezte Barbara. Alosztályvezetőként dolgozó férje hozzáfűzte, pár éve a rendőrkapitányság udvarán is meglátott egy éhes, leromlott állapotú, madarakra vadászó cicát. Elkezdett vele törődni, ám az állatból hirtelen négy lett, azután még több...
– Kiderült, hogy kezdettől fogva négy macska járt be a rendőrség udvarára, csak annyira hasonlítottak egymásra, hogy nem tudtam őket megkülönböztetni. Sőt, később világossá vált, hogy egy egész, jobb sorsot érdemlő kolónia él a közelben. Négy kismacskát sikerült örökbe adnunk a csapatból, kilencet pedig ivartalanítottunk.
A rendőrkapitány szerencsére nyitott, nem zavarja, hogy olykor macskák is mozognak az udvaron. Eltűntek a rágcsálók, és vannak páran, akik szívesen besegítenek az "egérfogók" ellátásába – sorolta György, akit hétvégente, vagy ha szabadságon van, a biztonsági őrök helyettesítenek. Időnként egyik kolléganője is átveszi a négylábúak gondozását.
– Vagyunk egy maroknyian, akikre számíthatnak a hontalan állatok, de a felnőtt, félősebb cirmosmacskák csak nekem engedik a simogatást – tette hozzá a rendőr, aki feleségével valódi "rehabot" alakított ki a cicáknak gyulai otthonában.
– Tizenkét cica él velük, mind mentett; félszemű, sánta, vagy más maradandó károsodása van. A kisszoba a rehabilitáció helyszíne, sőt a házhoz tartozik egy húsz négyzetméteres garázs is, ahol a macskáknak saját lakrészük, rezidenciájuk van. Beengedjük őket a lakótérbe is, ha nem rendetlenkednek. Három-négy hát alatt a szívünkhöz nő egy-egy cica, sokszor legyintünk, ha ennyi elfért, elfér még egy – vette át a szót újra Barbara, aki szerint Békés megyében katasztrofális az állattartási morál. Sok helyen etetik a kutyákat macskákat a gazdáik, de nem ivartalanítják őket, az állatok el-eltűnnek, szaporodnak. A doktornő hangsúlyozta, azoknak az utcai kolóniáknak, melyekről tud, segít. Ha lehet, meggyógyítja a beteg állatokat, aztán ivartalanít és örökbe ad. Menhelyeket is ellát, de mindez kevés.
– Oktatni kellene a gyerekeknek a felelős állattartás ismérveit és rendet kellene tenni a felnőtt fejekben is, mert alapvetően minden gyermek szülői, nagyszülői mintát követ. Állatorvosként sokat csalódtam, ezért erőteljesebben büntetném a nem megfelelő állattartást és az állatok szenvedéséről szóló, sokkoló képeket is szélesebb körben bemutatnám. Tapasztalataim szerint sokszor nem a pénz a gondoskodás legfőbb akadálya, valami más hiányzik. Az elmúlt húsz évben sokat fejlődtünk, de még mindig gyerekcipőben jár az állatvédelem. Amit elértünk, azt zömmel civileknek, külföldi támogatóknak köszönhetjük – hívta fel a figyelmet a problémákra.
Tizenkét cica lelt paradicsomi körülményekre a párnál
A házaspár gyulai otthonában tizenkét cica él. Lucifer és Jockey a rangidősek. A lágylelkű Pedrót háromnaposan, legyektől beköpve találta az erdőben Barbara. Cumival nevelte, ma már nyolcéves, boldog és egészséges macska. Negró és Luigi a szomszédból tévedt át a párhoz, többé nem is mentek haza. Négy kiscica a közeli tanyavilágból való, közülük három szőrgombóc, – Maszat, Nyafi és Dömper – maradt életben. Paszulyt és Pityót, a testvéreket György találta meg egy kökénybokorsor alján. Kidobták őket, tőlük száz méterre, amikor még újszülöttek voltak.
Ciluka élete is kacifántosan alakult, többen magára hagyták költözéskor, végül az állatorvos-rendőr házaspár fogadta be. Vilmát annak idején elaltatni vitték be a békéscsabai rendelőbe, ugyanis egyik szemére megvakult egy fertőzés miatt. Barbara megműtötte, életben hagyta, magához vette. Elárulta, sok állatot vittek már hozzá elaltatni, anélkül, hogy halálos betegsége lett volna. Ilyenkor lemondó papírt írat alá, s próbál új gazdát találni. Sok macskát gyógyított meg, adott örökbe az elmúlt kilenc évben, de amire igazán büszke, hogy több ezret mentett meg az utcára születéstől.
