A nemzeti park címermadaráról, a túzokról szólt a dévaványai fesztivál - galériával

Európa legnagyobb testtömegű röpképes madara a magyar puszta és a Körös-Maros Nemzeti Park emblematikus faja. A túzok mára összeforrt Dévaványa nevével, hiszen hazánkban testközelből csak az ottani látogatóközpontban találkozhatnak vele az érdeklődők.

A fesztivált a nemzeti park a dévaványai önkormányzattal közösen szervezte meg, bonyolította le. Valánszki Róbert, a város polgármestere kitért arra, a település életében nagyon fontos, népszerű esemény a túzokfesztivál. Erősíti a lokálpatriotizmust, turistákat vonz Dévaványára. Hozzátette, örömteli, hogy ilyen gazdag, közönségvonzó program állt össze idén is.

Hajnalban túzoklessel kezdtek

Jól példázza ezt, hogy a nap folyamán hajnali túzoklesen vehettek részt az érdeklődők, túzokvédelmi- és nevelési bemutatót láthattak. Botanika túra, régi magyar állatfajták bemutatása, madárgyűrűzés, ragadozómadár-védelmi-, solymász-, íjász-, csikós- és lovastorna-bemutató is szerepelt a programban. A színpadon népzenei- és néptánccsoportok szórakoztatták a közönséget. A gyermekeket népi játszótér, nyuszisimogató, természetismereti és kézműves foglalkozások várták. Bivalypörköltet, bivalyburgert és túzoksört is fogyaszthattak a vendégek. Utóbbiról megtudhattuk, hogy a nemzeti park védett területein, a pusztai madárfajok védelme érdekében fenntartott gabonaváltókon termesztett, malátázott árpából készül.

Dr. Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója kiemelte, Magyarországon a Dévaványai Túzokvédelmi Állomás a hazai fajvédelem fellegváraként működik immáron több mint négy évtizede.

Egyre többen fedezik fel a térséget

– A látogatóközpont az állomáson a túzokvédelem feladatait, mozzanatait, történetét mutatja be a Nagy-Sárrét táji értékei mellett – hangsúlyozta az igazgató.– A földszinti kiállítótérben pedig a nemzeti parkhoz kötődő dr. Sterbetz István ornitológus és gyakorlati természetvédelmi szakember életét, munkásságát ismerhetik meg vendégeink. A bemutatóhely a közönségnek évről évre előre meghirdetett, szinte már hagyományszámba menő túzokos programjaival egyre több természetkedvelőt vonz a térségbe.

Az egyik előadáson elhangzott, a rendkívül nemes, ámbár roppant félénk túzok számos érdekes tulajdonsággal hívja fel magára a figyelmet. Kezdve a méretével, hiszen Európa legnagyobb röpképes madara, egyes kakasok akár a 22 kilót is elérhetik. A túzoknak – más madaraktól eltérően – egyszerű gyomra van, és nincs zúzája. Nem épít fészket, hanem a földfelszínen költ egy kis mélyedést készítve. Egy túzokkakas felnevelése olyan megterhelő az anyamadárnak, hogy a rákövetkező évben nem képes az utódnevelésre.

Szentesi lány nyerte a Túzok Vándorkupát

A Körös-Maros Nemzeti Park 2016-ban hirdette meg első ízben a Túzok Vándorkupát. Kakuk-Labát Petra, az igazgatóság munkatársa elmondta, a rangos elismerés célja a fiatal generációk természetközeli élményszerzésének ösztönzése. Emellett a túzoknak, mint fokozottan védett, kipusztulással fenyegetett, pusztai madárfajnak a megismertetése, védelmének népszerűsítése.

– Általános és középiskolások pályázhattak bármilyen képzőművészeti, irodalmi alkotással, mely túzokkal kapcsolatos élményt jelenít meg – emelte ki Kakuk-Labát Petra. – A madár ötletes, lehetőség szerint minél egyedibb bemutatását vártuk. A nyertes és családja egy éven keresztül kedvezményesen látogathatja az igazgatóság fogadóhelyeit és részterületeit, illetve egy egész napos, szervezett programon vehet részt osztályával az igazgatóság szervezésében.

Több mint 120 pályamunka érkezett be, és a zsűri döntése alapján a Túzok Vándorkupát idén Farkas Regina, a szentesi Kiss Bálint Református Általános Iskola 5. osztályos tanulója kapta.