Továbbra sincs biztos hír Suhajda Szilárdról, de valakit láttak a Mount Everest csúcsán

Mint a hirado.hu írta, a békéscsabai születésű Suhajda Szilárd oxigénpalack és külső segítség nélkül vágott neki a csúcs megmászásának, és a közösségi oldalán szerdán délelőtt megjelent bejegyzés szerint azt üzente, hogy jól érzi magát és képes felérni a csúcsra, onnan pedig biztonságosan leereszkedni a legmagasabban fekvő, négyes táborba.

GPS-nyomkövetőjéről azonban magyar idő szerint szerda délután háromnegyed négy óta nem érkezett jel, akkor 50 méterre volt a csúcstól. Suhajda Szilárd nepáli idő szerint viszonylag későn lehetett nagyon magasan.

A hegymászó-ügynökség a csúcshoz legközelebbi négyes táborba két serpát küldött érte szerdán este, hogy ha megérkezik, egyből folyadékkal tudják őt várni. Legindi Tímea, Suhajda Szilárd felesége az M1 híradónak azt mondta, hogy a négyes tábor fölött a serpák láttak egy emberi alakot egyedül, és ha ez valóban igaz, akkor nem lehet más, mint a férje.

– Láttak a négyes tábor fölött vélhetően egy emberi alakot. Nem biztos ez a hír, most a megerősítését várjuk. Ennek kapcsán a mi ügynökségünktől mozgósítottak további serpákat, akik felmennek a négyes táborba, illetve azt gondolom, hogy el fognak indulni az alak irányába, hogy megbizonyosodjanak róla, ott tényleg egy ember van. Ha valóban egy emberi alakot látnak, akkor az Suhajda Szilárd lesz, mert rajta kívül nem sokan mozognak a hegyen – fejtette ki Legindi Tímea.

Magyar hegymászónak korábban még nem sikerült így, „tiszta mászással” felérni a Mount Everest csúcsára, de ez még világviszonylatban is ritkaságnak számít. Suhajda Szilárd március 23-án utazott Nepálba.

Megmászta a K2-t és a Lhocét

A békéscsabai kötődésű fiatalember az elmúlt években megmászta a világ második legmagasabb, egyben egyik legveszélyesebbnek tartott csúcsát, a K2-t, tavaly pedig a negyedik legmagasabb csúcsra, a Lhoce-ra jutott fel. Podcastunkban Suhajda Szilárddal beszélgettünk eddigi expedícióiról, arról, hogy miként készül fel egy-egy kihívásra. A hegymászó mesélt arról, hogy milyen az élet a hegy lábánál kialakított alaptáborban, mit esznek a hegymászók, hogyan rendezkednek be a „nemzetközi” faluban, ahol szezonban legalább ezer ember nyüzsög. Kérdeztük az úgynevezett akklimatizációs körökről, amelyek nagyon fontosak egy-egy csúcsmászás szempontjából. A sportemberek ilyenkor szoktatják hozzá szervezetüket az emberi test számára szokatlan körülményekhez, az oxigénhiányhoz, a magas pulzushoz.