2023.11.09. 16:45
Van elég libahús és libamáj Márton-napra, de drágább, mint tavaly
A madárinfluenza-járvány után ismét magára talált a hazai lúdágazat, az év második felében nagy lendületet vett a hízott liba felvásárlása és a vágás is. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképe szerint a közelgő Márton napon (november 11., szombat) kiváló minőségű magyar libahús és -máj kerülhet a hazai fogyasztók asztalára, tányérjára, és van elegendő áru a piacon.
Ismét felfutóban a lúdágazat
Fotó: NAK
Az agrárkamaránál közölték, az év nem indult kedvezően a hazai lúdtartók számára. A madárinfluenza-járvány két, egymást követő hulláma miatt 2023 első felében az utóbbi évek legalacsonyabb mennyiségét állították elő. Az év második felében ismét felfutóban van a termelés, bár ahogyan az a korábbi években is történt, a madárinfluenza bármikor megtörheti ezt a folyamatot.
A húsa, mája, zsírja, tolla is felhasználható
A járványvédelmi korlátozások feloldását követően a hízott liba felvásárlása nagy lendületet vett, hétről hétre jelentősen meghaladta a korábbi év adatait. Ezzel egyidőben a húslibavágás is megindult. A Lúdszövetség adatai szerint az év első kilenc hónapjában összesen 15 ezer tonna élő libát vágtak le a hazai vágóhidakon, ami 17 százalékkal haladja meg az előző évi szintet.
– A libatartóknak idén is további költségnövekedéssel kellett számolniuk – hangsúlyozták a NAK-nál. – Bár az év során a takarmányárak némiként csökkentek, a naposliba átlagára a máj- és a húslibánál is emelkedett. Így a fogyasztók is az előző évinél magasabb árszinten találkozhatnak a libahússal, illetve a libamájjal a boltokban.
A világ élelmiszer-ellátásában a lúd szerepe csekély más baromfifajokhoz képest. A magyarság történetében azonban már évszázadok óta nagy jelentősége van, a kezdetektől a magyar települések nélkülözhetetlen háziállata volt. A magyar lúdtenyésztést a természeti környezet, a tradíció, a szakismeret alapozta meg, és nyújt kedvező feltételeket ma is a lúdtartáshoz. A libának szinte minden része értékes: a húsa, mája, zsírja, tolla is felhasználható. A ludak egyéb célú hasznosíthatósága (ökológiai, gyom- és rovarszabályozás, hobbi- és őrzőállat, díszszárnyas) az egyik „legfenntarthatóbb” haszonállatunkká teszi.
Az állatjólétre is odafigyelnek
A libából készült termékek exkluzív, prémium kategóriába tartoznak, a baromfifélék közül a legmagasabb értéket képviselik. A hazai libahústermelés jelentős része exportra kerül, hízottlibamáj-termelésben pedig a világ élvonalában vagyunk.
– Az állattenyésztési ágazatokat az elmúlt években ért alaptalan – legtöbbször gazdasági érdekek mentén indított – támadások eredményeként az európai víziszárnyas-tenyésztés jelentősen visszaszorult. Tálcán kínálva fel ezzel piacait a harmadik országokból érkező árunak – ecsetelték az agrárkamaránál. – Az Európai Unión kívülről érkező árunak azonban komoly kockázatai vannak, nemcsak a hazai lúdtartás, hanem a fogyasztók és a környezet szempontjából is. Ezen termékek előállítása ugyanis nem kötődik olyan szigorú feltételekhez, nem esik olyan komoly ellenőrzések alá, mint ami az EU-ban megtermelt élelmiszereknél megszokott. A harmadik országokból érkező libatermékek sok esetben élelmiszer-biztonsági, környezetvédelmi és állatjóléti szempontból is aggályosak lehetnek.
Ezzel szemben a magyarországi lúdtartás és -termékelőállítás már a 19. századtól kezdődően egyre szélesedő állatjóléti szabályozások, törvényi előírások mellett történik. Az állatjóléttel kapcsolatos szabályozások forrásait a hazai országos szabványok, rendeletek és törvények, valamint az európai uniós szabályok, továbbá a Baromfi Termék Tanács önként összeállított és vállalt kódexe, illetve az Európai Hízottmáj Szövetség (Euro Foie Gras) kartája adja.
NAK: A hízott máj szakszerű előállítása nem állatkínzás
Az agrárkamaránál elmondták, a baromfifajok közül a liba tartásmódja biztosítja leginkább a fajnak megfelelő állatjóléti körülményeket, hiszen hasznosítási iránytól függően egész életét, illetve annak legnagyobb részét szabadban (legelőn, kifutón) tudja tölteni. Mindezeken túl a hízott máj szakszerű előállítása szerteágazó tudományos kutatások szerint nem állatkínzás! A tevékenység folyamatos állatorvosi ellenőrzés alatt áll, és a hatályos állatvédelmi törvény előírásait betartva teljesen legális tevékenység.
A Márton-napi libafogyasztás évszázados hagyománya ma is él. Márton napja a karácsony előtti 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap, ezért ezen a napon nagy evés-ivást rendeztek elődeink, hogy a következő esztendőben is bőségben legyen részük.