Szarvas város napja: felavatták Sisi szobrát az Erzsébet-ligetben - galériával, videóval

A szobor hivatalos átadása előtt elhangzott, hogy a fás, ligetes terület Erzsébet királyné 1898-as halála után kapta mostani nevét, azóta pedig a szarvasiak régi vágya volt, hogy a róla elnevezett helyen szobor is hirdesse emlékezetét. Az alkotást úgy helyezték el, hogy a ligetbe lépéskor már a több méter magas szobor fogadja a látogatót.

Szarvas város napja: a szobor az idősebb, érettebb Erzsébet királynét ábrázolja

Szarvas polgármestere beszédében elmondta, hogy az elmúlt 302 év a történelemben csupán egy homokszem, ugyanakkor ebben az időben számos generáció dolgozott a város felépítésén, fejlődésén. Babák Mihály kiemelte, a város képviselő-testülete korábban úgy döntött, hogy a szarvasiakat az évforduló alkalmából megajándékozza egy Erzsébet szoborral, hogy a látogatók ne csak a nevével, hanem az alakjával is találkozzanak, ha ott járnak. Ezt követően Nánási Attila Sisi két versét szavalta el, majd az ünnepélyes leleplezés után Kontur András, a szobor alkotója mondott néhány gondolatot alkotásáról, amely már az idősebb, érettebb királynét ábrázolja.

A letelepedési emlékkő a város első szlovák telepeseinek emlékét őrzi

Az ünnepi program a letelepedési emlékkő megkoszorúzásával folytatódott az Ótemplomnál. A helyiek itt minden évben arra emlékeznek, hogy 1722-ben néhány felvidéki szlovák család elindult a jobb élet reményében és végül a jelenlegi Szarvas területén telepedett le. Boronyák Gergely, a Cervinus Teátrum színészének előadása után a város címzetes főjegyzője köszöntötte a jelenlévőket. Dr. Melis János a két évtizede készült alkotás részleteiről beszélt, megemlítve a köveket, melyek a felvidékről érkeztek, valamint a közöttük kígyózó bronzszalagot, amely az ott található szilaj hegyi patakokat jelképezi. Mint fogalmazott, ebbe a bronzba vésve olvashatjuk az első telepes családok neveit, így számos tősgyökeres szarvasi család megtalálhatja itt gyökereit, melyek mind a mai napig szilárd alapot nyújtanak a kései leszármazottaknak, illetve támaszt és táptalajt számukra, amelyek nélkülözhetetlenek a megmaradáshoz. Ezt követően a város elöljárói többekkel egyetemben az emlékkőnél elhelyezték az emlékezés virágait.

A történelmi Magyarország közepén immár négy zászló hirdeti a nemzeti összetartozást

A délelőtti események a Történelmi Országközépnél zárultak. Elhangzott, hogy a szélmalom emlékműnél a Molnár család felajánlásából 2012-ben állították fel az országzászlót. Ezt követően 2024-ben Csernus Zsolt önkormányzati képviselő állított székely zászlót saját költségén, majd a város képviselő-testülete arról döntött, hogy egy Szarvas város címerével ellátott zászlót, valamint egy, az első világháború idején használt középcímeres magyar zászlót is felállítanak a területen. A település alpolgármestere ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy ez a hely a nemzet origója, már csak mértani elhelyezkedéséből adódóan is. Molnár Etele felidézte a korábbi zászlóavatásokat, majd rátért arra a döntésre, ami biztosította azt, hogy immár a város jelképe és a Trianon által elszakított országrészeket képviselő zászló is ide kerülhetett. Szenes János, az emlékhelyet kezelő Szarvasi Történelmi Emlékút Közalapítvány kuratóriumi elnöke kifejtette, büszkeséggel tölti el, hogy a régi szélmalom mellett immár négy zászló is hirdeti a szent zarándokhelyen a nemzeti összetartozást, majd az egyes lobogók jelentőségét foglalta össze az érdeklődők számára.